A diéta és a mikrobiom változás kedvező hatása cukorbetegekben

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-01-11

A beleinkben élő mikrobák, amelyeket együttesen bél-mikrobiomnak nevezünk, számos módon segítik szervezetünket, védik egészségünket. Egyes bélbaktériumok képesek fermentálni és bontani a táplálkozás révén  a szervezetbe jutott nem, vagy nehezen emészthető szénhidrátokat és rostokat, miközben ezekből rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő. Ezek a rövid szénláncú zsírsavak táplálják a bél hámsejtjeit, fontos szerepet játszanak a gyulladások csökkentésében és az étvágy szabályozásában. A rövid szénláncú zsírsavak hiánya számos betegséggel, köztük a 2-es típusú cukorbetegséggel is kapcsolatba hozható.

Sok bélbaktérium képes a szénhidrátok fermentációjával rövid szénláncú zsírsavakat előállítani, arról azonban keveset tudunk, hogy ezek a baktériumok valójában hogyan reagálnak a megnövekedett szénhidrát-fogyasztásra, illetve az egyes szénhidrátokra. Az étrendi rostbevitel mennyiségi és minőségi meghatározása kulcsfontosságú a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, illetve kezelésében.

mikrobiom

A Science folyóirat közelmúltban megjelent tanulmánya a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek nagy mennyiségű növényi rost fogyasztásának hatásával foglalkozik: 71 páciens került a vizsgálatba, akiket 12 hétig követtek klinikailag. Meghatározták étrendjüket, vizsgálták  vércukorszintjüket és lipidprofiljukat, mérték a súlyukat. A kísérletben résztvevő kontroll csoport normális, standard étrendi ajánlást kapott, míg a kísérleti csoport standard étrendjét nagy mennyiségű, különböző szerkezetű és tulajdonságú élelmi rostokkal egészítették ki.

A 12 hetes kezelés során a kísérleti csoport jelentős és gyors javulást mutatott a vércukorszint szabályozásában, eredményesebb volt a súlycsökkenésben és lipidprofil eredményeik is jobbak lettek a kontroll csoporthoz képest. A vizsgálat kimutatta, hogy a magas rosttartalmú étrend  közvetlenül hozzájárul a bél-mikrobiom kedvező változásaihoz.

A kutatóknak sikerült azonosítani a bakteriális törzsek egy kis csoportját is, amelyek valószínűleg a betegek állapotának kulcsfontosságú tényezői: ezek a baktériumok képesek rövid szénláncú zsírsavak termelésére, valamint a megnövekedett táplálékrostok kihasználásával képesek a bél mikrobiális közösségének domináns tagjává válni. Tevékenységük fokozta a butirát és az acetát (a rövid szénláncú zsírsavak két lényeges alfaja) termelését, amelyek előnyösek az emberi szervezet számára mind egyes bél eredetű hormonok szekréciójának serkentésében, mind a vércukorszint javulásában, valamint a belekben uralkodó enyhén savas közeg fenntartásában, amely kedvezőtlen az ismert káros baktériumok számára.

A tanulmány rámutat arra, hogy a jótékony bélbaktériumokat célzó étrend-program, amely hagyományosan a testtömegindex meghatározására és a szénhidrátszámlálásra épül, klinikailag hatékony „bélspecifikus” módszernek bizonyul mind az inzulin szekréció javítására, mind a 2-es típusú cukorbetegség enyhítésére, valamint hangsúlyozza, hogy a kórosan megváltozott bél-mikrobiom még ismert pathogén baktériumok hiányában is betegségeket okozhat.

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

ScienceMag

  1. január 3.

Kiderült, hogy miért jók a rostok

Étrend

2018-01-09

A rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása csökkenti többek között a cukorbetegség, a szívbetegségek és az ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát, tehát magát a mortalitást, függetlenül az okoktól. Eddig azonban nem volt egyértelmű, hogy a rostok mitől jók és hogyan gyakorolják hatásukat- mondja Fredrik Bäckhed, a svédországi Göteborg Egyetem biológusa- rámutatva, hogy a rostok közvetve nyújtanak segítséget szervezetünknek.

A szervezetünkbe bevitt rostanyag több milliárd bélbaktériumot táplál. Az egészségünk alapja pedig a beleink és az immunrendszerünk helyes működése. Az élelmiszer megemésztéséhez a bevitt anyag „enzimfürdőt” kap, így tárulnak fel és bomlanak le a kötött molekulák. Ezek a molekuláris fragmensek ezután átjutnak a bélfalon, felszívódnak és beépülnek a szervezetünkbe.

Testünk azonban csak korlátozott számú enzimet állít elő, így nem tudjuk „megtörni” a keményebb szerkezeteket, rostokat. Az étkezési rost tehát emészthetetlen molekulákat jelent. Ezek azonban csak számunkra emészthetetlenek. Belünk nyálkahártyával bevont felszínén több száz  baktériumfaj található, amelyek részei az emberi mikrobiomnak. Ezek közül néhány mikróba olyan enzimeket hordoz, melyek szükségesek a különféle rostok lebontásához. Ezeknek a baktériumoknak az a tulajdonsága, hogy az emészthetetlen rostokon élnek, ami felveti azt a kérdést, hogy a mikróbák részesülnek-e a zöldség- és gyümölcsétrend előnyeiből. Két, a közelmúltban közzétett, a Cell Host és a Microbe folyóiratban megjelent részletes tanulmány bizonyítja, hogy a válasz igen.

Egy kísérletben Amundrew T. Gewirtz és társai a Georgia State Universityn az egereket egy alacsony rosttartalmú zsíros étrenden tartották. Az állatok székletében lévő DNS-fragmensek vizsgálatával a tudósok képesek voltak megbecsülni az egyes egerek bélbakteriális populációjának méretét.  Az alacsony rosttartalmú diétán tartottakon azt találták, hogy a mikrobiom popoláció tizedére csökkent.

Dr. Bäckhed és munkatársai hasonló kísérletet végeztek, miközben áttették őket a rostban gazdag élelmiszerekről alacsony rosttartalmú étrendre.

A tudósok az egerek bélmikrobiomját alkotó fajok sokféleségére összpontosítottak. Az állatoknak az alacsony rosttartalmú étrendre való áttérése drámai hatást váltott ki. A gyakori fajok megritkultak, a ritka fajok eltűntek.

A mikrobiológiai változások mellett mindkét csapat megfigyelte az egerek gyors változását. A belek kisebbek lettek, a nyálkahártya elvékonyodott. Ennek eredményeképpen a baktériumok sokkal közelebb kerültek a bélfalhoz, és a behatolás immunreakciót váltott ki. Néhány nappal az alacsony rosttartalmú diéta elkezdése után az egerekben krónikus gyulladás alakult ki.

Alacsony rosttartalmú éltrend tehát megzavarja a bélbaktériumok között lévő szabályozott kapcsolatot. A rosttól függő fajok éheznek, csakúgy mint a tőlük függő fajok. Utóbbiak pedig a gazdaszervezet ellen is fordulhatnak.

New York Times

2018 jan.1

 

Ne foglalkozz többé a zsírfogyasztással az új amerikai táplálkozástudományi ajánlás szerint

Étrend

2015-07-01

Amerikai táplálkozástudományi szakértők támogatják azt az álláspontot, amely szerint az étrendünkből a különböző korlátozásokat el kell hagyni, helyette a minőségi ételek fogyasztását javasolják. Tovább >>

Életmód program személyre szabva, Nők Lapja, Dr. Barna István

Étrend

2015-04-22

Új, tudományos felfedezések szerint az elhízás, a cukorbetegség, az anyagcserezavarok, a kudarcba fulladt fogyókúrák hátterében az eddig kevés figyelemre méltatott bélbaktériumok állnak. Az életmód ugyanis befolyásolja a népes és változatos bélflóra összetételét, a bélbaktériumok pedig jó vagy rossz irányban befolyásolják a szervezet egészségi állapotát, emelete ki Dr. Barna István, a DiaVitas Program orvos szakértője a Nők Lapja magazinnak adott interjúban.
Mindenkiben jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor most mit is tehetünk? Tovább >>

DiaVitas szakértők a Duna TV Család-barát műsorában

Étrend Média

2015-04-02

A Duna TV Család-barát élő műsorában látták vendégül a DiaVitas Program szakértőit.

Héder Éva, a DiaVitas Program vezető dietetikusa, Nyúl Dóra a Program tudományos munkatársával közösen készítette el a DiaVitas ebédre ajánlott „carb free” menüsorát, amely egyáltalán nem tartalmazott keményítő típusú szénhidrátot.

Tovább >>