Ciklikusan változik a bélflóra

Orvosi gondozás

2018-01-05

Ciklikusan változik a bélflóra

A tanzániai Serengeti síkságon él a Hadzák mintegy 1300 fős közössége. Ez a közösség a mai napig vadászó-gyűjtögető életmódjával hívta fel magára a tudósok figyelmét. Kizárólag az általuk elejtett állatok húsát, illetve az általuk begyűjtött vadon termő növényeket fogyasztják. 2013-ban, Jeff Leach, a King’s College kutatója vizsgálta a Hadzák kis csoportját. Egy év alatt négy székletmintát vettek és dolgoztak fel.
A vizsgálat során a népcsoport különlegességére derült fény: bélflórájuk sokkal nagyobb diverzitást, valamint kiszámítható éves ciklikus változást mutat. Ezek a változások valószínűleg az életvitelből adódnak. „Nem tudjuk mi a jelentősége a mikróbák szezonálisan ciklikus változásának” mondta Justin Sonnenburg, a Stadford Egyetem mikrobiologusa. Mindannyian mintegy 30 trillió baktériummal rendelkezünk melyek több ezer fajhoz tartoznak. Remélhető, hogy a vadászó-gyűjtögető és a többi, különböző társadalmakban élő emberek bélflóráinak összehasonlításával a tudósok megismerhetik a táplálkozás okozta különbségeket.
Ahogy egyre több társadalom vált át a „nyugati” étrendre, a bélflóra megváltozik, és ez hatással van az egészségünkre. A Hadzák bélflórájának DNS elemzése után összehasonlították az Olaszországban gyűjtött mintákkak és feltűnő különbségeket lehetett észlelni. A Hadza bélflóra sokkal nagyobb diverzitást mutatott mint az olasz, valamint voltak ritkák illetve teljesen hiányzó, eltűnő és visszatérő fajok is. „A Hadza mikrobiom szerkezetét tekintve azt mondhatjuk, hogy elég jól értesültek vagyunk, de a szezonális ciklikusság felfedezése egy újabb adalék a szervezetünk működésének megértéséhez”-mondta Dr Sonnenburg, a kutatás egyik vezetője.
Azonban nem csak éves ciklusról beszélhetünk. A kutatók már tudják, hogy a bélbaktériumok összetétele gyorsan eltolódhat. Az étrendben történő hirtelen változás, hirtelen változást indít indukál a bélflórában, akár naponta kétszer is. Száraz évszakban táplálékuk java részét gumók és hús, míg a nedves évszakban gyüjtött bogyók és a méz teszi ki.
Dr. Sonnenburg és társai összevetették a Hadza mikrobiomot más társadalmakban élők mikrobiomjával, köztük városi amerikaiakéval és az Amazonas esőerdei Yanomamo falubeliekével és arra a következtetésre jutottak, hogy a Hadza mikrobiom a leginkább hasonló a hagyományos társadalmakban élőkéhez. Azt találták, hogy azok a fajok amelyek különböznek az ipari társadalmakétól a legszezonálisabbak. A” fejlett” országokban rendkívül ritkák azok a baktériumcsaládok, amelyek a Hadzákban ingadoznak egy év alatt, de fogalmuk sincs miért.
A Hadzák felajánlhatják a modern mezőgazdaságtól és ipartól érintetlen bélflórájukat.
A modern társadalmak emberei, mivel egész évben ugyanazokat az ételeket fogyasztják a szezonalitást teljesen kiiktatva, ősi bakteriális fajokat veszítettek el. “Olyan zavart állapotban vagyunk, ahol a sok mikroba, amelyekkel együtt fejlődtünk, már nem tudják kifejteni áldásos hatásukat.”-magyarázza Dr. Sonnenburg,- az iparosodást téve közvetett felelőssé a krónikus gyulladásokért.

The New York Times
2017 augusztus 24.

A túlzott fertőtlenítőszer használat káros az immunrendszerre

Orvosi gondozás

2017-12-26

A legújabb kutatások szerint a bélflóra jellegzetes károsodása társul az ún. irritábilis bél-szindrómával, a krónikus hasmenéssel, a hasi fájdalommal, a puffadással, az élelmiszer allergiával, valamint kapcsolatba hozzák az autizmussal, az Alzheimer-kórral, a depresszióval, az immunrendszer- illetve az anyagcsere zavaraival is.

Mai tudásunk szerint testünkben egy élő, összefüggő ökoszisztéma él együtt a saját sejtjeinkkel, a mikrobák ezrei mind beletartoznak ebbe a halmazba: baktériumok, vírusok, gombák. Az antibakteriális kézfertőtlenítés így akár “embertelennek” is tűnhet ennek fényében.

Az ún mikrobiom épsége szorosan kötődik az általános egészségi állapotunkhoz, mi több meghatározza azt, tehát a mikróbák elpusztítása nem feltétlenül kedvező. Születésünkkor steril bélrendszerrel ’indulunk’, tehát nagyon fontos kérdés, hogy mi történik abban az első évben. Minden amit eszünk és minden amivel kapcsolatba kerülünk, mind az egyedi mikrobiom-rendszeredet építi és egy életre meghatározza azt- emeli ki Dr. Johnn Y. Kao, a Michigan Egyetem professzora. „Ha olyan környezetben nősz fel, ahol gyengék a higiéniás körülmények, az immunrendszered robosztusabb lesz, és kisebb a valószínűsége az allergia vagy a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának. Egy immunrendszer szabályozottabban, erősebben működik, ha szennyes környezetben alakul ki, hiszen mikrobái már több kórokozóval találkoztak, így volt ideje ’felvértezni magát’.Amíg a szervezetünkben fennáll a biológiai sokféleség, az egészség is szavatolt. A beteg állapot jellegzetes diverzitás-csökkenéssel járhat. Amikor a sokféleség csökken, akkor ezek az egyébként alul-reprezentált baktériumok-törzsek  túlnövekednek és a termelt toxinjaikkal súlyos problémákat okoznak, lebontva a bélfal természetes gátjait, gyulladást és hasmenést okozva.

A széklet-transzplantáció más néven “bakterioterápia” pontosan az, ahogy hangzik: a széklet-homogenizátum áthelyezése egyik személyből a másikba. Az egészséges mikrobák ezután felszaporodva háttérbe szorítják a káros mikróbákat, megoldva a panaszokat. A bennünk élő mikrobák segítenek az energia-transzportban, elengedhetetlen aminosavakat állítanak elő, gátat szabva a ráknak illetve különféle toxinok káros hatásainak. „Régóta tudjuk, hogy a bélbaktériumok vitaminokat is termelnek, különösen K és B vitaminokat. ”- emelte ki Ginger Hultin a táplálkozási és dietetikai akadémia szóvivője.

Célunk tehát az, hogy egészséges és diverz mikrobiom-ot tartsunk fent. A jó hír az, hogy ez nem is olyan nehéz feladat. „Ha meg akarjuk őrizni mikróbáink egészséges diverzitását, be kell vinni őket a szervezetünkbe, majd jól kell őket táplálni -állítja Kao, és rögtön fel is teszi a kérdést: „Ma tápláltad a mikrobáidat?” A jelenlegi álláspont szerint sok és különféle zöldséget illetve gyümölcsöt érdemes fogyasztani, különös tekintettel a növényi rostokra. Ezek az élelmiszerek ugyanis mai tudásunk szerint a gyulladáscsökkentő-hatású mikróbák táplálékai (prebiotikumai). Az átlagos napi növényi rost bevitel 250 g felett ideális – állítja Hultin. Ha azonban nem fogyasztunk ilyen minőségű ételeket, hasznos baktériumaink éhen halnak, helyüket „rossz” baktériumok foglalják el, a mikrobiom rendszer felbomlik és máris kész a baj. Ez lehet a civilizációs, és ma óriási nép-egészségügyi jelentőségű betegségek forrása a modern Nyugati világban.

Forrás: https://mic.com/articles/185429/human-microbiome-definition-diet-testing-science-research#.zrVU6du96

Bélbaktériumok és az élsport

Orvosi gondozás

2017-08-28

Természetes doppingszerekre figyeltek fel amerikai kutatók, akik az élsportolók szervezetékben keresték a kimagasló teljesítmény kulcsát. A Hardvard Egyetem kutatói a felfedezésük alapján probiotikus étrendkiegészítőket akarnak kifejleszteni, hogy segíteni tudják a sportolókat a jobb eredmények elérésében és az edzés utáni regenerálódásban.

„Kutatásunk kezdetén arra akartuk keresni a választ, felhasználható-e a genomika arra, hogy megjósoljuk, ki lesz a következő Michael Jordan. De aztán inkább arra kerestük a választ, tudunk-e meríteni Jordan biológiájából és átadni azt másoknak, hogy segítsünk nekik abban, hogy ők lehessenek a jövő Michael Jordanjei” – idézte MTI Jonathan Scheimant, a Harvard Egyetem orvosi iskolájának kutatóját.

A bélbaktériumok segítik az energia-anyagcserét, a szénhidrátok, fehérjék és rostok lebontását, de szerepük van a gyulladásokban és az idegek működésben is.

Ezért gondolták azt a kutatók, hogy a baktériumok, vírusok, gombák speciális koktélja növelheti az állóképességet, segítheti a regenerálódást.

A tanulmány készítői a 2015-ös bostoni maratonon részt vevő 20 futó székletmintáját gyűjtötte egy héten át a verseny előtt és után. A verseny utáni mintákban észrevették, hogy elszaporodott az baktériumtörzs, amelynek éppen a tejsav lebontásában van szerepe. Intenzív edzés után a szervezet az átlagosnál több tejsavat termel, ami az izomzat elfáradását, fájdalmakat okozhat. Ez a baktérium segíthet ennek leküzdésében.

A tejsavbontó baktérium kémcsőben is működött, ráadásul életképes maradt az után, hogy áthaladt egy egér emésztőrendszerén. Most egereket etetnek ezzel a baktériummal, és mérik a tejsavszintet és az egerek fáradékonyságát.

Egy másik tesztben a kutatók összehasonlítottak ultramaratoni futóktól nyert baktériumot olimpikon evezősöktől vett mintákkal. Előbbieknél találtak egy bizonyos baktériumtörzset, amely segít a szénhidrátok, rostok lebontásában, ami kulcsfontosságú 160 kilométer futásnál, ám ez a baktérium nem volt jelen az evezősök szervezetében. Magyarán minden sportágnak egyedi koktélra lehet szüksége.

forrás: index.hu

Dr. Schwab Richárd beszél a gyilkos cukorról, a genetikai bélvizsgálatról, és az egyre hatásosabb személyre szabott terápiákról és a lehetséges megelőzésről

Orvosi gondozás

2017-05-26

 

Kossuth Rádió – Arcvonások – Dr. Schwab Richárd stúdióbeszélgetés

Ridikül – Belső ügyeink – beszélgetés a DiaVitas program alapítóival

Orvosi gondozás

2017-04-08

Dr. Schwab Richárd és Dr. Barna István a DiaVitas Program alapítói beszélnek a bélbaktériumok megváltozásának következtében kialakuló elhízásról, és a túlsúly miatt kialakuló betegségek kockázatáról.