Korai hasnyálmirigyrák-diagnosztika a nyelvről?

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-02-08

A nyelven élő egyes baktériumok eloszlása és mintázata már korai stádiumban  jelezheti a hasnyálmirigyrákot – számolt be az Oral Microbiology új publikációja.

A testünkben és a testünkön élő mikroorganizmusok populációjának megváltozása egyes hasnyálmirigy-rákos betegek más testszöveteiből vett mintán már kimutatható, ám a hivatkozott kutatás az első bizonyítéka annak, hogy  a nyelv nyálkahártyáján megtelepedett baktériumok összetétele a betegség kapcsán megváltozik. Ennek megerősítése új utat nyithat a tekintetben, hogy e rendkívül agresszív betegséget idejekorán felismerjék, illetve kidolgozzák megelőzésének eszközeit.

Az Egyesült Királyságban évente közel 10 000 embert diagnosztizálnak hasnyálmirigy-rákkal. Közülük kevesebb mint egy százalék él az követően tíz évig.  A korai diagnózis nagymértékben javíthatja a sikeres kezelés esélyeit. Ez óriási kihívást jelent, mivel a rákos tumor a test mélyén növekszik, és az áttételeket megelőzően kevés tünetet mutat. Így a legtöbb betegnek már előrehaladott stádiumban van, amikor orvos elé kerül.

nyelv nyálkahártya vizsgálat

A kutatók olyan biológiai változásokat kerestek, amelyekből kiindulva pontosan kimutathatják a hasnyálmirigyrák korai jeleit, illetve ezeket új szűrési tesztek kialakítására használhatják fel. A  téma aktualitását a mikrobiomnak a rák kialakulásában betöltött lehetséges szerepe adja, valamint a korábbi tanulmányokban feltárt, a hasnyálmirigy-rákos betegekből nyert nyál, bél- és ürülékminták drámai zavarai az egészséges egyénhez képest.

Egy kutatócsoport a hasnyálmirigy-rákos betegek nyelv nyálkahártyájának mikrobiális leírására irányuló vizsgálatában 30 korai stádiumú betegből álló csoportot és egy hasonló 25 fős egészséges csoportot állított össze. A résztvevők 45 és 65 év közöttiek voltak, más betegségtől mentesek, továbbá  a vizsgálat előtt három hónapig nem kaptak antibiotikumos kezelést, illetve más gyógyszereket.

A kutatócsoport megállapította, hogy a hasnyálmirigy-rákos betegek nyelvét bevonó mikrobák nagymértékben különböznek az egészséges emberek mirobáitól.

A kutatás vezetője Lanjuan Li, a Zhenjiang Egyetemről elmondta, hogy “bár további tanulmányokra van szükség, megerősítik azt a feltételezést, hogy szoros összefüggés mutatható ki a mikrobiom állapota és a hasnyálmirigy-rák között.” Meglepő, hogy négy típusú baktérium jelenléte a nyelv nyálkahártyáján különböztetheti meg a hasnyálmirigy rákos betegeket az egészséges emberektől, nevezetesen  a Haemophilus és a Porphyromonas baktériumok alacsony, illetve a  Leptotrichia és a Fusobacterium baktériumok magas szintje.   

“Ha a diszkriminatív baktériumok és a hasnyálmirigy-rák közötti összefüggést igazolni tudjuk,  új, mikrobiom alapú diagnosztikai eljárások és a rák kialakulását megelőző eszközök állnak majd rendelkezésre” – mondta Li.

A kutatócsoport azt feltételezi, hogy az immunrendszer a legvalószínűbb kapcsolat a mikrobiom és a hasnyálmirigy-rákos megbetegedések között. Feltételezésük szerint a hasnyálmirigy-betegség kialakulása befolyásolja az immunválaszt oly módon, hogy az segíti a nemkívánatos baktériumok növekedését. Amennyiben feltételezésük bizonyítást nyer,  új kezelési stratégiák kidolgozása előtt nyílik meg az út, és lehetőséget kap a hasnyálmirigy-rák gyógyítása.

 

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a bennünk élő baktériumok fajgazdagságáról, ill ezek egészséges vagy kóros arányairól, amit ma már számos gyakori betegség okaként azonosítottak.

ScienceDaily

2019 01.28.

Széklet Transzplantáció Colitisben

Egyéb Tudástár

2019-01-25

A széklet transzplantáció új perspektívát nyitott visszatérő vagy rezisztens Clostridium difficile által okozott életveszélyes hasmenések kezelésében.  Colitis Ulcerosára illetve gyulladásos bélbetegségekben ugyanakkor eddig kevés és egymásnak ellentmondó adatok álltak eddig rendelkezésre.

Egy új klinikai vizsgálat frissen közzétett adatai szerint ugyanakkor a betegek egyharmadánál értek el sikeres javulást.

A vizsgálatok során a széklet-transzplantáció hatékonysága vegyes eredményeket mutatott.

Az aerob, vagyis oxigéndús közegben előkészített, gazdag mikroba közösséggel rendelkező széklet-implantátumok nem minden esetben érték el a kívánt eredményt, mivel a vastagbélben élő mikroorganizmusok legtöbb faja anaerob, és az oxigén jelenléte az előkészítés során megölheti azokat a fajokat, amelyek a gyulladás elfojtására lennének hivatottak.

Clostridium difficile

Samuel P. Costello és munkatársai az ausztráliai Adelaide Medical School táplálkozási, gyomor- és bélrendszeri megbetegedések központjában vizsgálták a kombinált, tehát aerob és anaerob készítmények rövid távú eredményességét a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében.

2013 és 2016 között mintegy 80, enyhe és közepes fokú fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegnél végeztek széklet-transzplantációt, majd 8 héten át értékelték a székletmintákat. Ezt követően a betegeket még három évig nyomon követték, székletüket értékelve.

A széklet-transzplantációra reagáló résztvevők 42%-ánál 12 hónapon át tünetmentes állapotot értek el, másoknál azonban súlyos mellékhatásként jelentkezett a gyulladásos colitis és a C. difficile fertőzés, amelyeket a tüdőgyulladás és a colectomia előjeleként tartanak számon.

Ezen túlmenően, a széklet-transzplantáción átesett betegek 11% -ára  szteroidmentes remisszió volt jellemző, azaz olyan állapot, amikor a betegség időlegesen nyugalmi (tünetmentes) fázisba került.

 

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a bennünk élő baktériumok fajgazdagságáról, ill ezek egészséges vagy kóros arányairól, amit ma már számos gyakori betegség okaként azonosítottak.

 

Medscape – 2019 01.15.

A bélmikrobiom kialakulása és fejlődése a gyermekkorban

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-01-18

A csecsemők és gyermekek bélmikrobiomjának fejlődése számos tényezőtől függ,  meghatározó az immunrendszer egészséges felépítésében, és szerepet játszik egyes autoimmun betegségek, valamint  az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában – állítja egy, a cukorbetegség környezeti tényezőit a gyermekek körében vizsgáló nemzetközi tanulmány.

Három európai országból (Németország, Svédország és Finnország) ) és három amerikai államból (Colorado, Georgia és Washington) összesen 9 000 gyermeket  vontak be a vizsgálatba – 3 hónapos csecsemőtől 3.5 éves gyermekekig – a bakteriális fajgazdagság feltérképezése céljából, a tőlük vett 12 500 székletmintán keresztül.

szoptatás

A vizsgálat során a fejlődő bél-mikrobiom három időbeli fázisát különítették el,  fejlődési fázis (3-14. hónap), átmeneti fázis (15–30. hónap) és stabil fázis (31–46. hónap) szerint, és rámutattak, hogy az anyatej fogyasztása az egészséges mikrobiom kialakulásának legjelentősebb tényezője.

A szoptatás során találkozik a csecsemő és veszi magához a Bifidobacterium fajokat (B. breve és B. bifidum), amelyek az anyatej elhagyása után a bélmikrobiom gyorsabb „érését” eredményezik, és védettséget nyújtanak a nemkívánatos baktériumfajok (Firmicutes) ellen. A születés módja is nagymértékben hozzájárul a microbiom struktúrális kialakulásához. A Bacteroides fajokkal (B . Fragilis) már a hüvelyben találkozik a csecsemő, bár a Bacteroides fajok a születési módtól függetlenül is meghatározzák a bélmikrobiom szerkezetét. A környezeti tényezők, a földrajzi elhelyezkedés, a családi és háztartási szokások (például testvérek, szőrös háziállatok) szintén hatással vannak a mikrobák rendszerének alakulásához.

A tanulmány a baktériumok genetikai alapú feltérképezése, rendszertani besorolása, illetve az autoimmun betegségek fejlődésmenete és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának finom összefüggéseit tárja fel. Az adatok fényében rámutat az élet korai szakaszában a meghatározó mikrobiális stuktúrák és funkciók kialakulásának összefüggéseire,  melyek hosszú távra megalapozzák egészségünket.

 

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

 

Nature

2018.10.24.

A diéta és a mikrobiom változás kedvező hatása cukorbetegekben

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-01-11

A beleinkben élő mikrobák, amelyeket együttesen bél-mikrobiomnak nevezünk, számos módon segítik szervezetünket, védik egészségünket. Egyes bélbaktériumok képesek fermentálni és bontani a táplálkozás révén  a szervezetbe jutott nem, vagy nehezen emészthető szénhidrátokat és rostokat, miközben ezekből rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő. Ezek a rövid szénláncú zsírsavak táplálják a bél hámsejtjeit, fontos szerepet játszanak a gyulladások csökkentésében és az étvágy szabályozásában. A rövid szénláncú zsírsavak hiánya számos betegséggel, köztük a 2-es típusú cukorbetegséggel is kapcsolatba hozható.

Sok bélbaktérium képes a szénhidrátok fermentációjával rövid szénláncú zsírsavakat előállítani, arról azonban keveset tudunk, hogy ezek a baktériumok valójában hogyan reagálnak a megnövekedett szénhidrát-fogyasztásra, illetve az egyes szénhidrátokra. Az étrendi rostbevitel mennyiségi és minőségi meghatározása kulcsfontosságú a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, illetve kezelésében.

mikrobiom

A Science folyóirat közelmúltban megjelent tanulmánya a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek nagy mennyiségű növényi rost fogyasztásának hatásával foglalkozik: 71 páciens került a vizsgálatba, akiket 12 hétig követtek klinikailag. Meghatározták étrendjüket, vizsgálták  vércukorszintjüket és lipidprofiljukat, mérték a súlyukat. A kísérletben résztvevő kontroll csoport normális, standard étrendi ajánlást kapott, míg a kísérleti csoport standard étrendjét nagy mennyiségű, különböző szerkezetű és tulajdonságú élelmi rostokkal egészítették ki.

A 12 hetes kezelés során a kísérleti csoport jelentős és gyors javulást mutatott a vércukorszint szabályozásában, eredményesebb volt a súlycsökkenésben és lipidprofil eredményeik is jobbak lettek a kontroll csoporthoz képest. A vizsgálat kimutatta, hogy a magas rosttartalmú étrend  közvetlenül hozzájárul a bél-mikrobiom kedvező változásaihoz.

A kutatóknak sikerült azonosítani a bakteriális törzsek egy kis csoportját is, amelyek valószínűleg a betegek állapotának kulcsfontosságú tényezői: ezek a baktériumok képesek rövid szénláncú zsírsavak termelésére, valamint a megnövekedett táplálékrostok kihasználásával képesek a bél mikrobiális közösségének domináns tagjává válni. Tevékenységük fokozta a butirát és az acetát (a rövid szénláncú zsírsavak két lényeges alfaja) termelését, amelyek előnyösek az emberi szervezet számára mind egyes bél eredetű hormonok szekréciójának serkentésében, mind a vércukorszint javulásában, valamint a belekben uralkodó enyhén savas közeg fenntartásában, amely kedvezőtlen az ismert káros baktériumok számára.

A tanulmány rámutat arra, hogy a jótékony bélbaktériumokat célzó étrend-program, amely hagyományosan a testtömegindex meghatározására és a szénhidrátszámlálásra épül, klinikailag hatékony „bélspecifikus” módszernek bizonyul mind az inzulin szekréció javítására, mind a 2-es típusú cukorbetegség enyhítésére, valamint hangsúlyozza, hogy a kórosan megváltozott bél-mikrobiom még ismert pathogén baktériumok hiányában is betegségeket okozhat.

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

ScienceMag

  1. január 3.

A Parkinson-kór a belekben kezdődik?

Egyéb Tudástár Tudomány

2018-12-21

A legkorábbi bizonyíték 200 évnél is régebbi, ami a bélrendszer szerepét felvetette: 1817-ben az angol sebész, James Parkinson beszámolt arról, hogy páciensei, akik “rázkódó bénulás”-ban szenvedtek, székrekedést tapasztaltak. Az általa ismertetett hat eset egyikében a gasztrointesztinális panaszok kezelése úgy tűnt, hogy enyhítette a betegséghez kapcsolódó mozgás problémákat is.

Azóta számtalan esetben leírták, hogy a székrekedés a Parkinson-kór egyik leggyakoribb tünete, amely a diagnosztizált esetek felénél jelenik meg, és gyakran előfordul a mozgáskárosodás kezdete előtt. Mégis, évtizedek óta a betegséggel kapcsolatos kutatások az agyra összpontosítottak. A tudósok kezdetben a dopamin termelő neuronok csökkenésére koncentráltak, mely a mozgás koordinációban döntő szerepet játszik. Nemrégiben azonban az alpha-synuclein felszaporodása került előtérbe, amely egy fehérje kóros térszerkezetű variánsa.

Parkinson kórral ferőzött neuronok

2003-ban történt az áttörés, amikor a német Heiko Braak, az ulmi egyetem neuroanatómusa és munkatársaival a Parkinson-kór kialakulásását a belekben kezdték vizsgálni.

Braak elméletét arra a meggyőződésre alapozta, hogy az elhunyt Parkinson-kóros betegek mintáiban un. Lewy-testek, alpha-synuclein csoportok jelentek meg mind az agyban, mind a bélműködést szabályozó agyidegekben. Braak és kollégái kimutatták, hogy az agyban a kóros eltérések jellemzően olyan szakaszokon fejlődtek ki, amelyek a bélben kezdődnek. (A n. vagus beidegzési területei ezen kivül is esnek). Abban az időben a kutatók azt feltételezték, hogy ez a folyamat egy olyan “még nem azonosított patogénhez” kapcsolódik, amely a bolygóidegen keresztül jut tovább – ez kapcsolja össze a főbb szerveket az agytörzshöz, ami a gerincvelőt kapcsolja össze az aggyal.

Az a nézet, miszerint a Parkinson-kór a bélben kezdődik egyre valószínűbb. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, ami ezt bizonyítja, de még mindig megfejtésre vár, hogy milyen gasztrointesztinális változás indítja be az idegrendszeri leépülést az agyban. Egyes tanulmányok szerint alpha-synuclein csoportok jutnak közvetlenül a bolygóidegen keresztül jutnak az agyba. Más szerzők szerint a baktériumok bomlástermékei okozzák, vagy a bélrendszer például gyulladáson keresztül hat a központi idegrendszerre. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy “bár a Parkinson kórlefolyását és tüneteit döntően agyi rendellenességek vezérlik, ez nem azt jelenti, hogy a folyamat az agyban kezdődik”-nyilatkozta Michael Schlossmacher, az ottawai kórház kutatóintézet egyik tudósa.

A bél-agy tengely

A bolyóideg (n.vagus), mely az agyból indul és a zsigeri szerveket idegzi be, és valószínűleg az elsődleges út, melyen keresztül a Parkinson kórt kiváltó tényezők a gyomor és béltraktusból az agyba jutnak. Friss epidemiológiai vizsgálatokban olyan pácienseket vizsgáltak, akiknek a vagusa sérült. Náluk kisebb kockázat jelenkezett a Parkinson-kór kialakulására. Kutatók azt is bebizonyították, hogy a patkányok bélrendszerébe fecskendezett alpha-synuclein rostok képesek átjutni a bolygóidegen keresztül az agyba.

Ha képes az alpha-synuclein eljutni a belekből az agyba, akkor a következő kérdés merül fel: miért halmozódik fel ez a fehérje elsősorban a bélrendszerben? Egy lehetséges válasz szerint a zsigeri idegrendszerben termelődött alpha-synuclein segít a kórokozók leküzdésében. A tavalyi évben Michael Zasloff, a georgtown-i egyetem professzora, és kollégái arról számoltak be, hogy ez a fehérje megtalálható volt az egyébként egészséges gyermekek beleiben is, norovírus fertőzés után, és legalább egy laboratóriumi edényben azt látták, hogy az alpha-synuclein jelen volt, és aktiválta az immunsejteket.

Maguk a mikróbák is potenciális beindítói lehetnek a az alpha-synuclein felépítésének a belekben. Kutatók azt találták, hogy egerekben egyes bakteriális fehérjék be tudják indítani az alpha-synuclein felhalmozódását a belekben és az agyban. Néhány baktérium által termelt fehérje kisméretű rostokat képezhet, melyek alakjuk miatt a közeli fehérjéket meghamisítva fel tudnak halmozódni, hasonló módon a prionokhoz, mely a szivacsos agyvelőgyulladást okozó fertőző fehérjék- magyarázza Robert Friedland, a louisville-i egyetem neurológusa, aki részt vett a kutatásban.

A mikrobiom, az emberi test összes mikroorganizmusa, nagy érdeklődést keltett a Parkinson-kórt kutatók körében. Számos jelentés leírja, hogy ezeknek a betegeknek egyedi összetételű a mikrobiomja, így azt is bebizonyították, hogy ha ezeknek a betegeknek a széklet mikrobiomját átültetik olyan rágcsálókba, akik hajlamosak a betegségre, akkor a betegség mozgással kapcsolatos tünetei súlyosbodnak és megnő az alpha-synuclein csoportok száma az agyban.

Sarkis Mazmanian, a Caltech mikrobiológusa úgy gondolja, hogy nem a bakteriális fehérjék felszabadulásán keresztül, hanem a mikrobiom anyagcseréje következtében termelődő rövid szénláncú zsírsavakon keresztül hatnak. Ennek a labornak az egérkísérletei kimutatták, hogy ezek a molekulák tudják aktiválni a microglia sejteket, melyek az agy immunsejtjei. Mazman szerint, a metabolitok valószínűleg jelet küldenek a bolygóidegen keresztül vagy teljesen megkerülve egy másik útvonalon keresztül (pl. a véráramban). Ennek az lehet az oka, hogy a kutatások szerint a bolygóideg eltávolítása nem szünteti meg teljesen a Parkinson-kór kockázatát, valamilyen más bél-agy kapcsolat is szóba jöhet. “Jelenleg még teszteljük ezt a kérdést” -nyilatkozta Mazmanian.

Szerepe van a gyulladásnak?

Egy másik nézet szerint a bélgyulladás – vélhetően, amelyet mikrobiom okoz – hajlamosíthat Parkinson-kórra. A legutóbbi kutatás is ezt bizonyítja, melyet Inga Peter epidemiológus és kollégái a Mount Sinai-i Icahn School of Medicine-en végeztek. 2 nagy amerikai orvosi adatbázis alapján végezték a kutatást, mely során az összefüggéseket keresték a gyulladásos bélbetegségek és a Parkinson-kór között.
Az ő vizsgálatuk 144.018 Crohn, vagy Colitis ulcerosa-val diagnosztizált egyént hasonlított össze 720.090 egészséges emberrel. A vizsgálat során felfedezték, hogy a Parkinson-kór előfordulási gyakorisága 28%-kal magasabb volt a gyulladásos bélbetegségeknél, mint a kontroll csoportnál, ez alátámasztja az előzetes megállapítást, miszerint a két rendellenesség genetikai kapcsolaban áll egymással. Továbbá a kutató csoport azt is felfedezte, hogy azok az emberek, akik a gyulladás csökkentésére gyulladáscsökkentőket kaptak (TNF inhibitor-tumor necrosis factor), a neurodegeneratív megbetegedések száma 78%-al csökkent.

Ez a tanulmány megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyulladásos bélbetegség Parkinson kialakulásához vezethet- állapította meg Madelyn Houser, az Emory Egyetem Malú Tansey laborjának idegkutatója. Az anti-TNF-el kapcsolatos felfedezés pedig azt támaszthatja alá, hogy a a két betegség közötti átfedés okozója elsősorban a gyulladás lehet.

Az emésztőrendszer gyulladása számos módon növelheti a Parkinson-kór esélyét - magyarázza Houser. Egyik lehetőség, hogy a krónikus gyulladás a belekben emelheti az alpha-synuclein szintjét helyileg-ahogy Zasloff kísérlete veti fel, melyet gyerekek körében végzett-vagy más növeli a gyulladást a testen keresztül, ami így növeli a belek és a véráram-agy barrier áteresztő képességét. Vagy valami más növeli a cytokinek keringését, melyek gyulladáshoz vezetnek. Tansey hozzáteszi mlg, hogy a mikrobiom változása is befolyásolni tudja a gyulladásos bélbetegségeket.

“Valószínűleg többféle úton juthat el a kóros szignál folyamat a bélből az agyhoz”-Peter szerint, túl korai még egyetlen lehetséges módot is kizárni. Most a kutatócsoport arra fókuszál, hogy meghatározzák azt, hogy vajon védő szerepe van-e az anti-TNF terápiának, köszönhetően, annak, hogy gyulladáscsökkentő hatása van az egész szervezetre nézve, vagy csak azoknál az egyéneknél, akiknek bél problémái vannak. Peter tervezi kutatni, hogy azoknál az egyéneknél is megfigyelhető-e a Parkinson előfordulási gyakorisága, akik más okból kifolyólag szedik ezt a gyógyszert, például pikkelysömör, vagy rheumatoid arthritis miatt.

Mert nem minden Parkinson-kórral diagnosztizált betegnek lesz gyulladásos bélbetegsége, a két feltétel együttes előfordulásával kapcsolatos vizsgálatok nem általánosíthatók mindazok számára, akik neurodegeneratív betegségben szenvednek-magyarázza Mazmanian. Bár még így is helytállóak azok a feltételezések miszerint, a belek szerepet játszanak a Parkinson-kór kialakulásában. “Ha ez valóban így van, ezzel új kezelési lehetőségek nyílnak, melyek a beleket célozzák, és nem az agyat.”tette hozzá.

Már számos kutató elkezdett kutatni ebben a témában. 2015-ben Zasloff és kollégái megalapították az Enterin nevű céget, akik már tesztelik azokat az alkotókat, melyek lassítják az alpha-synuclein csoportosulását a belekben. Bár a kezelés elsősorban a nem mozgással kapcsolatos tüneteketek hivatott csökkenteni, mint például székrekedés, azért a kutatók remélik, hogy ha meg tudják célozni a betegség korai szakaszát, akkor vissza tudják fordítani, vagy meg tudják előzni a betegség idegrendszerre gyakorolt hatását is.

Bár sok bizonyíték utal arra, hogy a Parkinson-kór a belekből indul, a kérdés az, hogy milyen korán jelentkeznek a gasztrointesztinális változások-mondja Tansey. Ráadásul más tudósok szerint a betegség akár a szervezet más pontjaiból is indulhat. Braak és kollégái Lewy testeket találtak a szaglóidegben, így azt feltételezik, hogy kiindulási pont lehet az orr is. Vivian Labrie neurobiológus szerint több kiindulási hely is lehet a Parkinson-kór esetében. “Számos esetben ez lehet a bélrendszer, más esetekben pedig a szaglórendszer, vagy talán valami más, ami csak az agyban fordul elő.”

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

 

Scientificamerican

2018.05.08.