Feküdj le tízkor és váltsd meg a világot!

Egyéb Tudástár

2018-06-21

Alvásra mindenkinek szüksége van. Ezt az alapszükségletüket azonban sokan nem képesek kielégíteni. Felgyorsult világunk felgyorsult életvitelt követel, és ez napi rítusaink rovására megy.  Egészségünk védelmében sok szó esik a megfelelő táplálkozásról és a testmozgás fontosságáról, azonban az alvásról kevesebbet hallunk. Pedig kevés olyan dolog létezik, ami annyira elengedhetetlen számunkra, mint az alvás.

Kutatók vizsgálták a fáradtan, kimerült állapotban végzett munka, illetve az alkoholos befolyásoltság után végzett munka hatékonyságát: az eredmény nem sok különbséget mutat, sőt talán még rosszabb is, ha kialvatlanul, kimerülten, fáradtan állunk munkába, vagy ha szervezetünk még nem bontotta le az előző este elfogyasztott alkoholt. Az pihentető alvás fontosságához tehát nem fér kétség.

Arra is fény derült, hogy a hiányos vagy megszakított alvás számos rendellenesség eredője. A túlzott nappali álmosság kognitív és hangulati zavarokhoz és neurológiai problémákhoz vezet, valamint kedvezőtlenül befolyásolja az anyagcserét a megemelkedett étvágy és így megemelkedett táplálékbevitelen keresztül.

Leírják ugyanakkor, hogy a megszakított alvás fokozott inzulin érzékenységhez vezet és gyulladásos folyamatokat indít el a zsírszövetben, egyben hozzájárul a bél mikrobiomjában történő változásokhoz.

alvás

Mit lehetne tenni, hogy ez a téma több figyelmet kapjon? Vajon, mit kell tennünk, hogy az emberek káros szokásaikat elhagyják és minőségi változást vigyenek végbe az életükben? Milyen új „alkalmazásokat” kellene bevezetnünk azért, hogy átgondolt és tudatos életvitelt tudhassanak magukénak? Talán az egészségügy és az oktatás mellett a vállalati szektor is vezető szerepet játszhatna a kérdés megoldásában? A cél mindenképpen az lenne, hogy az alvás fontossága  méltó szerepet kapjon?

Ideje, hogy változtassunk az alváshoz való hozzáállásunkon és magatartásunkon. Mindegy, kik vagyunk, milyen beosztásban dolgozunk, sok a teendőnk.

széklet genomikai teszt során egyénre szabottan meghatározzuk a bélbaktérium (bélflóra) összetételét, a bélbaktériumok sokszínűségét, amelynek eredményeként összefüggés állítható fel a bélflóra jelenlegi állapota, és az egyes anyagcsere betegségek között. Vizsgálatunkra ide kattintva jelentkezhet be.

 

 

Harward Business Review

2015 may. 13.

Hallott már a zsírmájról?

Tudástár Tudomány

2018-06-16

A máj kóros elzsírosodását hívják így (a betegséget hivatalosan NAFLD-ként emlegetik). Kialakulásában sem az alkoholfogyasztás, sem egyéb örökletes tényezők nem játszanak közre.

Vannak viszont olyan betegségek, pl. az anyagcserezavar következtében kialakuló 2-es típusú cukorbetegség, vagy a testi, illetve zsigeri elhízás, amelyek önmagukban is a NAFLD kiemelt kockázatát jelentik.  Ugyanakkor mindez fordítva is igaz, az NAFLD szövődménye lehet az elhízás, a cukorbetegség, továbbá a petefészek policisztás megbetegedése,  szív- és érrendszeri betegségek,  krónikus vesebetegség, valamint a mell-, máj- és vastagbélrák.

 A májzsír kialakulása a máj megbetegedésének leggyakoribb formája a „fejlett”, nyugati országokban. A serdülőkori elhízás, illetve a magas testtömeg-index előjele lehet a májbetegségnek és a máj rosszindulatú daganatos megbetegedésének (hepatocelluláris carcinóma).

Az emberi máj

A máj elzsírosodása világméretű megbetegedés, Földünk népességének 25%-a, az Egyesült Államok népességének 21%-a érintett, és ez az arány 2030-ra elérheti a 32-35%-ot.  Az Egyesült Államokban zsírmájban és májfibrozisban szenvedő betegek száma egyre növekszik, és nagy valószínűséggel májátültetésekre is a zsírmáj betegség elhatalmasodása miatt van szükség.

Az Európai Májbetegek Egyesülete (EASL) az amerikai társszervezetére támaszkodva 2016-ban  iránymutató tanulmányt adott ki a NAFLD-betegek értékelésére és kezelésére. Megállapították, hogy a májsteatozis, azaz a máj szövetének kóros elzsírosodása gyulladásmentes, míg a NASH zsírfelhalmozódással, májgyulladással és májkárosodással jár (amit fibrózis, illetve cirózis kísérhet) .

Zsírmáj anélkül is kialakul, hogy a beteg nem fogyaszt  jelentős mennyiségű alkoholt, nincs örökletes rendellenessége, illetve gyógyszereket sem szed,  viszont gyakran összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával, az anyagcsere-betegségekkel vagy az elhízással.

A radiológiai képalkotás, illetve a májvizsgálatok szövettani eredményei alapján sikerült kimutatni a zsírmáj kialakulását.

A szövettani vizsgálatok eredményei kimutatták, hogy a máj-steatozisban, azaz zsírmájban szenvedő betegek májsejteinek több mint 5%-a tartalmaz zsírt, a NAFLD betegek 15% -ánál pedig májzsugor alakul ki.

Human Body Organs (Liver Anatomy)

A NAFLD –ban szenvedő betegeknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek anyagcserezavar tünetei, és az anyagcserezavarban szenvedők hajlamosak a NAFLD-ra, valamint a 2-es típusú cukorbetegségre. Azonban nem minden NAFLD-os túlsúlyos. A betegek 7%-a kimondottan sovány, és betegségük anyagcserezavarral is párosul. A zsírmájban szenvedő sovány betegeknél megfigyelték a policisztás petefészek szindrómát, azonban azt is megfigyelték, hogy a soványabb emberek ritkábban szenvednek magasvérnyomás-betegségben, cukorbetegségben, anyagcserezavarban, illetve esetükben kisebb zsírmáj betegség kialakulásának kockázata.

Az alkohol fogyasztás is a máj elzsírosodásához vezethet. Férfiaknál napi 30 g, nőknél napi 20 g alkohol már májkárosodást okoz.

A protonpumpa-gátlók csökkentik a bél-mikrobiom állományának sokféleségét és növelik szövődmények kockázatát

Egyéb

2018-05-31

A Microbiom folyóiratban a Mayo Klinika által közölt tanulmány szerint, a protonpumpa-inhibitorokat rendszeresen használó emberek bél-baktérium közössége kisebb, így sokkal nagyobb kockázatot jelentenek számukra az olyan baktérium-fertőzések, mint a Clostridium difficile vagy a tüdőgyulladás, de kockázatot jelent a vitaminhiány vagy egy egyszerű csonttörés is.

„ Évek óta tudtuk, hogy a protonpumpa-gátlók használata fokozott kockázatot jelent a betegségek szövődményeinek vonatkozásában, de a pontos magyarázatát nem értettük”-mondta John DiBaise, a Mayo Klinika gasztroenterológusa és a tanulmány vezető szerzője.

A bél-mikrobiom sok milliárd baktériumból áll. A legtöbb baktérium „barátságos” természetű, nem okoznak betegséget, inkább segítséget nyújtanak az emésztésben, a vitamin szintézisben, az immunrendszer szabályozásban, de hatással vannak az általános hangulatunkra is.

A táplálkozás, az örökletes hajlam és a környezeti hatások mind szerepet játszanak az egészséges mikrobiom kialakításában és fenntartásában, ami meghatározó a közérzetünk szempontjából –állítja Dr. DiBaise. A bél-mikrobiomban bekövetkező változások, mint például a protonpumpa-gátlók okozta súlyos baktérium fogyás és az olyan nemkívánatos baktérium-fajok, mint például a Clostridium difficile kolonizációja veszélyeztetheti az emberek egészségét.

A protonpumpa-gátló gyógyszerek, mint az omeprazol, a pantoprazol, az esomeprazol, a lanzoprazol, a rabeprazol vagy a dexanoprazol elsősorban a fekélyek és a savas-reflux kezelésére használatosak.

gyógyszerek

Számos járványügyi tanulmány összefüggésbe hozta a táplálkozási- és anyagcsere-problémákat, valamint egyes fertőző betegségeket a protonpumpa-gátlókkal annak ellenére, hogy ezek a gyógyszerek már hosszú ideje hatékonynak és biztonságosnak bizonyultak. Különösen a hosszú ideig tartó használatuk kapcsolható össze a vas-, a B12-vitamin-, valamint a magnéziumhiányl, a csontritkulással kapcsolatos törésekkel, a vékonybél bakteriális túlnövekedésével, valamint a bakteriális eredetűi tüdőgyulladással. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság számos közleményt adott ki a vény nélkül kapható protonpumpa-gátlók alkalmazásáról.

Dr. DiBaise azt állítja, hogy az orvosi és kutatócsoportoknak fontolóra kell venniük ezeknek a gyógyszereknek a használatát, a betegeik mikrobiomjának védelmében.

Enyhe reflux tünetekkel járó betegeknél az egyszerűbb életmódbeli változások elegendőek lehetnek a kényelmetlenségek megszüntetéséhez, állítja Dr. DiBaise, a nem gyógyszeres eljárásokat hangsúlyozva.

A savas-reflux szabályozására szolgáló eljárások közé tartozik a kisebb étkezési adagok fogyasztása,  kevesebb zsír fogyasztása, az esti táplálkozási szokások kerülése, a laza ruha viselete, a dohányzás és az alkohol fogyasztásának kerülése, valamint a tüneteket kiváltó ételek mellőzése.

Napi használatú gyógyszerek szedésére azoknak van szükségük, akiknek a reflux tüneteik az életmódváltás ellenére továbbra is fennállnak, hangsúlyozza Dr. DiBaise.

ScienceDaily

  1. nov. 25.

Jazzy Randevú – 2018.05.20. – Dr. Schwab Richárd

Média

2018-05-28

Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, a DiaVitas program alapítója volt a Jazzy rádió vendége. Az elhízás okairól, a betegség kockázatokról, valamint a bélbaktériumok fontosságáról is szó esett.

A mikrobiom és a rák

Egyéb

2018-05-25

Testünk 10-100 ezermilliárd (1012) mikrobát tartalmaz, számol be róla a News Medical Life Science. Ezek a mikrobák születésünk után kerülnek a szervezetünkbe és az olyan  oxigéntől elzárt, anaerob felületeken telepednek meg mint bél-, száj- vagy orr-nyálkahártya. A mikrobák szoros kapcsolatban állnak az emberi gazdaszervezettel, ahol valamelyik fél, legjobb esetben mindkettő kedvezményezett. Ez a kölcsönös „jó szomszédi” viszony azonban megváltozhat, ami a gazdaszervezet rovására is megy.

Megfigyelték, hogy amikor a mikrobák életét inzultus éri, például egy új kórokozó, egy antibiotikum-kezelés, vagy egyszerűen a megváltozott étrend következtében, ez a kölcsönös jó viszony katasztrofális kapcsolattá fajulhat.

bélbaktérium

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb halált okozó daganatos betegség. A genetikai ujjlenyomatok térképezésére használt új technológiák lehetővé tették a mikrobák és a vastagbélrák kapcsolatának megértését.

A mikrobák a vastagbél különböző részeit foglalják el és kulcs-szerepet  játszanak szervezetünk egészséges működésében: az emésztésétől a vitamin-szintézisen át, a kórokozók elleni védelemig. Diszbiózisnak nevezzük, amikor az egyes baktérium-törzsek egymáshoz viszonyított egyensúlya megbomlik, bizonyos fajok felszaporodnak vagy éppen eltűnnek. Több kutatási eredmény támasztja alá, hogy az egyensúly felbomlása összefügg a vastagbélrák kialakulásával.

Néhány tény a baktériumokról és szerepükről röviden:

  • A vastagbélrák kialakulását a Fusobacterium nucleatum stimulálja, ami a tumor-sejtek növekedéséhez vezet.
  • Az Escherichia coli ugyancsak döntő szerepet játszik a vastagbélrák kialakulásában. Kiderült, hogy az E. Coli termeli a cytoletal distending toxint (CDT), ami felszabadít egy bizonyos citotoxikus nekrotizáló faktort, aminek egyértelműen rákkeltő hatást tulajdonítanak.
  • A Bacteroides fragilisnek két formája ismert. A nem toxikus B. fragili (NTBF) és az enterotoxigén B.fragili (ETBF). Az ETBF növeli a T-szinteket, amelyek felelősek a tumorképződésért.
  • A Bifidobacterium „védő” szerepet játszik. Csökkenti a béta-glükuronidáz enzim aktivitását, és a betegség előrehaladtával szintjük jelentősen lecsökken.
  • A Lactobacillus szintén hasznosnak bizonyult a vastagbélrák elleni küzdelemben. Laktátot termel, amivel receptorokat aktivál, így csökkenti a gyulladást.

A legújabb kutatások rámutatnak, hogy különbség van az emlőrákos -, illetve egészséges emberek baktérium-flórája között, és az endometriális rákban szenvedő nők hüvelyi mikrobái is eltérnek az egészségestől.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség által végzett vizsgálatok szintén jelezték a Helicobakter pylori rákkeltő mivoltját, valamint rámutattak, hogy az olyan kockázati tényezők, mint a dohányzás, a túlsúly, valamint a megváltozott enzimszintek összefüggnek a velünk/bennünbk élő baktérium törzsek egyensúlyának felborulásával, növelve a gyomorrák kockázatát.

Az immunterápia  modern eszköz a rák kezelésében, melyben a szervezet természetes immun-rendszerét erősítik a rák elleni küzdelemben, ahol a mikrobiom erősítése az immunterápia ígéretes fegyverének tűnik. A bélben lévő baktérium-típusok és összetételük megváltoztatása lehet az immunterápia kulcsa. A vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a betegek, akiknek bélbaktériumai megfelelő diverzitást mutattak, nagyobb valószínűséggel reagáltak a kezelésekre mint azok, akik  bélbaktériumainak arányát a „káros” baktériumok határozzák meg.

A kutatások azt is megállapították, hogy a mikrobiom összetételének manipulálása megoldást jelenthet olyan betegeknél, akik kevésbé vagy nem reagálnak az immunterápiára. A bélmikrobiom szabályozott korrekciója után az immunrendszer könnyebben felismeri a daganatokat, sőt, a különböző mikrobák képesek módosítani az immunterápiás gyógyszerekre adott válaszokat.

Újabb megerősítést nyert a bélbaktériumok fontossága, így nem meglepő, hogy a megváltozott bélbaktérium összetétel felelős számos egészségügyi problémáért. A széklet genomikai teszt során egyénre szabottan meghatározzuk a bélbaktérium (bélflóra) keresztmetszetet, a bélbaktériumok sokszínűségét, amelynek eredményeként összefüggés állítható fel a bélflóra jelenlegi állapota, és az egyes anyagcsere betegségek között. Vizsgálatunkra ide kattintva jelentkezhetsz be.

A News Medical Life Science nyomán

2018 05.08.