Idős korban mégsem jó a napi aszpirin

Egyéb

2018-09-21

A The New England Journal of Medicine folyóiratban közölt, az aszpirinnel foglalkozó tanulmány állítása szerint az időskori rendszeres aszpirin fogyasztás, a hiedelemmel ellentétben nem hogy növelné a hosszú élet esélyét, de számos betegség kockázatát rejti.

Idős emberek agyérkatasztrófát, vagy szívrohamot követően kapnak rendszeresen aszpirint az esetleges újabb rohamok esélyeinek visszaszorítására, de a korábbi elképzeléseket követően számos egészséges ember is szedi megelőzés szándékával.

Gyógyszerek

Az Egyesült Államokban és Ausztráliában végzett tanulmány több mint 19 ezer 65 év feletti egészséges, illetve olyan emberrel készült, akik még sosem küzdöttek szív-, és érrendszeri problémával, demenciával vagy egyéb fogyatékossággal. A résztvevők fele öt éven keresztül naponta kapott kis dózisú (100 milligramm) aszpirint, míg a résztvevők másik fele placebót kapott.

Korábbi, a kis dózisú aszpirin védő hatását bizonyító vizsgálatok nem mutattak magasabb megbetegedési vagy halálozási arányt.

A mostani vizsgálatok alkalmával, melynek célkeresztjébe az idősebb korosztályt állították, kiegészítve molekuláris és sejtszintű vizsgalatokkal, kiderült, hogy az aszpirin fogyasztás az eddig ismert szövődmények mellett növeli a rák kialakulásának, növekedésének és terjedésének kockázatát.

A tanulmány szerint az aszpirin az idős populációban nem csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek halálozási mutatóit, azonban markánsan megnöveli a gyomor- és más belső vérzések előfordulását, valamint a daganatos  megbetegedések számának enyhe növekedését idézi elő.

Az aszpirinnek nincsen semmi olyan jótékony hatása, amely ellensúlyozná a belső vérzések kockázatát” – állítja John McNeil, a melbourne-i Monash Egyetem professzora.

A tanulmány rávilágít, hogy az aszpirin szedése hatással lehet a tumorképződésre és más rákos megbetegedések kialakulására.

The New England Journal of Medicine

2018 09.16.

Ma már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, amely alapján teljes képet kaphatunk a bélflóránk mikrobiális összetételéről, lehetőséget adva a korrekcióra és a gyógyulásra.

Az egyoldalú táplálkozás akár halál-ok is lehet

Egyéb

2018-09-14

Egészségünk megtartása, valamint a testsúlycsökkentés jegyében az alacsony szénhidrát tartalmú étrend egyre nagyobb népszerűségnek örvend, különösen a „nyugati” kultúrákban, ugyanakkor a hosszú távú alkalmazása és szövődményei nem ismertek.

A közelmúltban két vizsgálat is foglalkozott mind az alacsony mind a magas szénhidrátbevitel hatásaival. Az észak-amerikai és az európai vizsgálat is azt állapította meg, hogy ugyanúgy az alacsony, mint a magas szénhidrátbevitel hozzájárul a halálozás növekedéséhez.

A Lancet Public Health nemrégiben közölte az ARIC (Observational Atherosclerosis Risk Communities) tanulmányát, miszerint az Egyesült Államokban több mint 15 400 embert követtek nyomon 25 évig. Az étkezési szokásokra vonatkozó információkat egy nagyszabású, 61 elemből álló kérdőívből kapták, különös tekintettel a fogyasztott élelmiszerekre, valamint az alacsony szénhidráttartalmú étrendben fogyasztott fehérjék és zsírok forrásának és minőségének értékelésére.

Bélbaktérium

A halálozást és a szénhidrátfogyasztást úgynevezett U-alakú kapcsolattal jellemezték a halálozás és a kockázat függvényében, hasonlóan olyan problémákhoz, mint az alkoholfogyasztás, a testtömeg-index, a termékenység vagy az alvás. Úgy találták, hogy az alacsony szénhidráttartalmú (<40% energia) és a  magas szénhidráttartalmú (> 70% energia) táplálkozás a megnövekedett halálozáshoz társult, míg a szénhidrátok mérsékelt fogyasztóinál (az energia 50-55%-a) a legkisebb a halálozás kockázata.

A korábbi tanulmányoktól eltérően az ARIC kutatói részletesebben értékelték az élelmiszerforrásokat, különösen az alacsony szénhidráttartalmú diéták résztvevői esetében. Megállapították, hogy a szénhidrátok állati eredetű fehérjékkel és zsírokkal való helyettesítésével nagyobb a halálozási kockázat. A kockázat a növényi alapú fehérjék és zsírok esetében ugyanúgy fennállt, bár a vizsgált csoport kisebb volt. Ez összhangban van más megfigyelésekkel és vizsgálatokkal, amelyek azt sugallják, hogy a növények és növényi eredetű táplálékok egészségesebbek.

A magas szénhidrátot fogyasztó csoport esetében nincs adat a fogyasztott szénhidrátok forrását illetően, viszont ismert, hogy ez a csoport nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszert és szabad cukrot fogyasztott. A szénhidrátok és feldolgozott élelmiszerek ilyen mértékű bevitele más mechanizmusokon keresztül – például magas sófogyasztás – is befolyásolhatja a halálozást.

Egy nagy tál friss gyümölcs és zöldség szénhidráttartalma hasonló egy tál kukoricapehelyéhez, de az egészségre kifejtett hatásuk eltérő.

Diéta

Az ARIC tanulmánya rámutat a vizsgálat hiányosságaira is. A tanulmányon belüli csoportok sok tekintetben eltérőek voltak; akik kevesebb szénhidrátot fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel voltak férfiak, dohányosok, cukorbetegek, valamint több állati eredetű ételt és kevesebb növényi alapú ételt fogyasztottak, ám képzettebbek és magasabb társadalmi-gazdasági csoportokból származók voltak.

Ma már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, amely alapján teljes képet kaphatunk a bélflóránk mikrobiális összetételéről, lehetőséget adva a korrekcióra és a gyógyulásra.

Medscape

2018 09.05

Kerülendő az alacsony szénhidrát tartalmú diéta

Egyéb

2018-09-07

A táplálkozásnak döntő szerepe van bélflóránk összetételében. Egereken végzett kutatásokból kiderült, hogy a rostban és antioxidánsokban gazdag mediterrán étrendről nyugati típusú -magas zsír-, cukor- és fehérje tartalmú – étrendre történő váltás már 1 nap alatt is kóros változásokat okoz a bélflórában. Ezek a változások olyan betegségek kialakulásához vezetnek, mint az IBS (irritábilis bél szindróma), inzulinrezisztencia, zsírmáj vagy a cukorbetegség. Az antibiotikumok használata ugyancsak kedvezőtlen irányba befolyásolja a bélbaktériumok összetételét, súlyos károsodásokat okozva egészségünkben. Ezek a felfedezések új megvilágításba helyezik mind a betegségeket, mind azok kezelési módját, így alapjaiban változtatják meg a napjainkban használt orvosi gyakorlatot.

Amit biztosan állíthatunk a diétáról, hogy az élelmi rostban, összetett szénhidrátokban, növényi alapanyagokban gazdag és minél változatosabb táplálkozás előnyösen befolyásolja a bélflórát. Jó kiegészítők lehetnek azok a régóta ismert probiotikus ételek is, mint a kefír vagy az élőflórás joghurt, ellenben a feldolgozott, a magas cukor tartalmú illetve finomított szénhidrátokban gazdag élelmiszerektől való tartózkodás továbbra is kiemelten fontos.

Alacsony szénhidráttartalmú ételek

Egy friss és nemzetközileg is nagy visszhangot keltő kutatás eredménye alapján ugyanakkor az alacsony szénhidráttartalmú diéták nem bizonyultak megfelelően biztonságosnak. A tanulmány szerzője, Maciej Banach, a lengyelországi, Lodzi Orvosi Egyetem professzora szerint “az alacsony szénhidráttartalmú diétát tartó embereknél nagyobb arányban jelentkezik a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a daganatos betegségek és a rák, ezért ezeket az ételeket kerülni kell. “

Az elhízás világméretű egészségügyi probléma. Számos olyan betegség mint a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák kockázatát hordozza magában. Az elmúlt időkben testsúlycsökkentésre különböző diétákat javasoltak különböző szénhidrát és fehérjetartalommal, azonban a diéták hosszú távú alkalmazásának eredményessége és biztonsága már ellentmondásosnak bizonyult.

Kiderült, hogy az alacsony szénhidrát-, ugyanakkor  magas fehérjetartalmú ételeket, sok zsírt, húsokat és feldolgozott élelmiszereket tartalmazó étrend rövid távon látványos változást hozhat a testsúlycsökkenés, a magas-vérnyomás csökkentése, illetve a vércukorszint szabályozásának javítása terén, de hosszú távon a  szív- és érrendszeri megbetegedések, az agyi érrendszeri betegségek, a rák és a halál fokozott kockázatával jár.

Az alacsony szénhidráttartalmú étrend mint halál-ok, és ennek alapjául szolgáló mechanizmusokat illetően Banach professzor megjegyezte, hogy az állati fehérje, különösen a vörös- és a feldolgozott hús, illetve hústermékek már összekapcsolódtak a rák kockázatának növekedésével. A növényi rostok, a zöldség és gyümölcs csökkentett bevitele, illetve a félreértett vagy kevésbé átgondolt diéták követése kapcsán az egyszerű szénhidrátok helyett fogyasztott állati fehérje, koleszterin és telített és telítetlen zsírok fokozott bevitele vezet ugyanakkor a betegségek kialakulásához. Ezek helyett magas rosttartalmú (nyers) zöldség, gyümölcs fokozott bevitele javasolt.

Ma már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, amely alapján teljes képet kaphatunk a bélflóránk mikrobiális összetételéről, lehetőséget adva a korrekcióra és a gyógyulásra.

 

TIME Health,  2018. aug. 8.

European Society of Cardiology,  2018. aug. 28.

Évente 2,8 millió embert öl meg az alkohol

Egyéb

2018-09-01

A kutatók szerint az alkoholfogyasztás nem túl jó ötlet. Az alkohollal kapcsolatos kombinált egészségügyi kockázatok meghaladják az esetleges előnyöket, nyilatkozta Max Griswold, a Washingtoni Egyetem kutatója és az alkoholfogyasztással kapcsolatos elemzés szerzője.

A tanulmány megállapította, hogy bár az alkohol nyújt bizonyos védelmet a koszorúér betegséggel szemben, a rák kockázata, valamint a sérülések lassabb gyógyulása, illetve a fertőző betegségek nehezebb leküzdése bőségesen ellensúlyozza azt. A tanulmány egyértelműen kimondja, hogy az alkoholfogyasztás óriási, világméretű egészségügyi probléma.

alkohol

Egy 2016-os felmérés adatai szerint a legtöbb alkoholt fogyasztó országok Európából kerülnek ki. A romániai férfiak naponta átlagosan több mint 80 gramm alkoholt fogyasztanak, – ami 8,2 palack sörnek felel meg -, és csak tíz grammal marad el mögötte Portugália, Luxemburg és Ukrajna. Andorrában csak 34 gramm alkoholt isznak naponta, viszont érdekesség, hogy itt a nők is ugyanazt a mennyiséget fogyasztják mint a férfiak, míg Romániában kicsi több mint a negyedét, Portugáliában a harmadát, Luxemburgban majdnem a felét, Ukrajnában pedig majd a kétharmadát, 42 grammot naponta.

Magyarországon, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2011-es adatai szerint százezer emberből több mint száz ember halála közvetlen összefüggésbe hozható az alkoholfogyasztással. Nálunk a fenti érték minden emberre vonatkozik korhatár besorolás nélkül, az így kapott mennyiség pedig évi 14 liter, ami napi bontásban 38,3 grammnak felel meg. Ha ebből az értékből még levonjuk a gyerekeket, az öregeket és a nőket, bizony mi is tetemes mennyiséget kapunk.

Az alkoholfogyasztás szövődményei közül 50 év fölött már egyértelműen a rák jelenti a legnagyobb veszélyt – állapította meg egy új brit tanulmány. Ketan Patel, a Medical Research Council molekuláris biológiai laboratóriumának munkatársa és a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy a rák egyes típusai az őssejtek DNS-ének károsodása miatt jönnek létre. Ugyan a DNS véletlenül is károsodhat, eredményeink arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztás növeli a génmódosulás esélyét.

“Fontos tudni, hogy az alkohollebontás és a DNS-javítás mechanizmusa nem tökéletes, ezen kívül az alkohol másképpen is okozhat rákot még azoknál is, akiknek a védelmi rendszere jól működik” – figyelmeztetett Patel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási hivatala (IARC) az alkoholt a rákot okozó anyagok, vagyis a karcinogének 1. csoportjába sorolja, mivel “meggyőző bizonyítékok” támasztják alá, hogy az embernél rákot okoz.

Dr. Philippe de Timary és Dr. Peter Stärkel a belgiumi Louvain Egyetem kutatója beszámolt arról, hogy az alkoholfogyasztás következménye lehet a bélfal védekező nyák-rétegeinek sérülése, minek következtében a bélfal nem látja el teljes feladatát és “átereszt”. Így a baktériumok, azok degradációs termékei, (endo)toxinok valamint a táplálék emésztetlen részecskéi bekerülnek a véráramba, ahol elsősorban gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ez a gyulladás aztán közvetlenül szerepet játszik a fent ismertetett genetikai sérülések, daganatok kialakulásában, az immun-, autoimmun-szervrendszer károsodásában és az ehhez kapcsolódó betegségek kialakulásában.

 

Bloomberg, 2018. 08. 24.

Zentrum der Gesundheit, 2018. 06. 21.

Egészség.hu

Csökkenthetik-e a bélmikrobák a rákkezelés hatékonyságát?

Egyéb Tudástár Tudomány

2018-08-24

Köztudott, hogy a mekkora szerepe van a bélflórának az egészséges fizikai és szellemi állapot fenntartásában. De mi köze van a bélflóra sérülésnek a rákhoz? Egyes rákbetegek széklete lenne a kulcsa bizonyos rákos megbetegedések gyógyításának?

Az elmúlt években egyre több kutató foglalkozott a rákbetegek székletének vizsgálatával, amelynek célja az adott beteg mikrobiom változásainak feltérképezése és a megfelelő terápia kialakítása volt. A pontos mechanizmusa ennek még vitatott, de feltehetően azzal függ össze, hogy a bélbaktériumok befolyással vannak az ún. “veleszületett” immunitásunkra.

Bélbaktérium

A bélmikrobiom magába foglalja a gyomor-béltraktusban élő mikroorganizmusok teljes körét. A jelen kutatás azonban arra enged következtetni, hogy a bélben élő mikrobák talán nem is haszontalan „lézengők”. Sokkal inkább kritikus módon segíthetnek a beteg szervezetnek, hogyan reagáljon az „immun területi gátlók” -nak (immun checkpoint inhibitors) nevezett új gyógyszerekre, amelyek segítenek az immunsejteknek a tumor sejtek felismerésében és bekebelezésében.

Mint melanomára specializálódott onkológusnak – mondja Catherine Duff a non-profit széklet-transzplantációs alapítvány vezetője (USA, Indiana, Carmel) – célom, hogy az előrehaladott rákos megbetegedésben szenvedők kezeléshez új utakat, új megközelítést keressek. Itt különösen azokra a betegekre gondolok, akiknek szervezetében a rák nem reagál az egyébként erős immunterápiákra. Így kezdtük el azt vizsgálni, vajon egyes mikróbák képesek-e növelni az immun területi gátlók hatékonyságát és egyedülálló klinikai kísérletet folytattunk annak tesztelésére, hogy a bélmikrobiom képes-e ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazását hatékonyan befolyásolni melanómás betegek esetében.

Régóta tudjuk, hogy bár az immunrendszer képes „meglátni” a rákos sejteket, elpusztítani azonban nem tudja azokat, mivel a rákos sejtek elbújnak az immunsejtek elől, kikerülve a szervezet természetes immunreakcióját. A rákos sejtek túlzott mértékben termelnek proteineket, mint pl. PD-L1 –t, amelyet felszínükön mutogatnak, hogy elkerüljék az immun felismerést. A rákos sejtek a PD-L1 proteint főként az immunsejtek „elaltatására” használják.
A PD-1 és PD-L1 inhibitorok blokkolják a ráksejten lévő PD-L1 és a szervezet immunsejtjein lévő PD-1 receptor közötti interakciót. Ennek révén ismeri fel és pusztítja el az immunrendszer a ráksejteket.

Olyan újfajta gyógyszereket sikerült kifejleszteni mint az ún. PD-1 és CTLA-4 gátlók, amelyek a szervezet természetes immunrendszerének segítenek a rák mint idegen „lény” felismerésében, és ily módon a T-sejtek özönét zúdítják a rákos sejtek felismerésére és elpusztítására.

A „jó mikrobiom” hozzávetőlegesen 100 milliardnyi baktériumot foglal magába, ami számbelileg felülmúlja az emberi testben lévő összes sejtet és egy olyan ökoszisztémát alkot, amely meghatározza a „gazda”, azaz az egyén működését, táplálkozását, anyagcseréjét és immunitását.

Ma már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, amely alapján teljes képet kaphatunk a bélflóránk mikrobiális összetételéről, lehetőséget adva a korrekcióra és a gyógyulásra.

 

The Conversation

2018 Juli.30.