Kórházi fertőzések forrása is lehet a kóros bélflóra

Egyéb

2018-11-16

 

Az utóbbi időkben megnövekedett kórházi fertőzések és szeptikus szövődmények arra késztették az amerikai NIH kutatóit, hogy új aspektusból is megvizsgálják a „kórházakban szerzett” fertőzések forrását. 50 amerikai betegből legalább egy kap valamilyen súlyos fertőzést kórházi tartózkodása alatt. Az ilyen fertőzések évente több tízezer halálesetért felelősek, így az Egyesült Államokban a halálozási okok egyik vezetője.

Korábbi elképzelések szerint a hiba az orvosi rendszerekben és berendezésekben volt, a fertőzések pedig az egészségügyi dolgozóktól illetve más betegektől, valamint látogatóiktól eredtek (ami persze sokszor igaz is), viszont kutatásaik arra világítottak rá, hogy ezen “kórházban szerzett” fertőzések egy részét a beteg saját flórája is okozhatja.

 

Ami Bhatt és társai a Stanford Egyetemről, a betegek bélmikrobáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy egyes mikrobák esetenként bejuthatnak a véráramba és fertőzéseket idézhetnek elő, különösen legyengült immunrendszerű betegeknél. Vizsgálatukban 30, súlyos szeptikus állapotú csontvelő-átültetett beteget követtek: hetente székletminta és mikrobiom genetikai analízist végeztek.

A csontvelő-átültetett betegek az immunrendszer elnyomására gyógyszereket kapnak azért, hogy megakadályozzák a transzplantált donorsejtek kilökődését. Immunhiány esetén viszont a betegek fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve.

A kutatók összevetették a bélből származó mikróbák genetikai “ujjlenyomatát” a vérből származó mikrobákéval és arra a megállapításra jutottak, hogy a székletminták egyharmada pontosan ugyanazt a baktériumtörzset tartalmazta, amely “kórházi fertőzést” okozza.

Az eredmények azt sugallják, hogy a fertőzések jelentős része nem a környezetből vagy egy másik személytől származnak. Számos betegség a testen belüli mikrobiális egyensúlyhiány miatt alakul ki. Bhatt megjegyezte, hogy „gondos menedzsment nélkül testük a fertőző és antibiotikum-rezisztens baktériumok tenyésztelepévé válhat”.

A klinikai és a DNS-adatok megerősítették az Escherichia  coli és a Klebsiella pneumoniae antibiotikum rezisztens törzseinek gyomor- és bélrendszeri jelenlétét, illetve kóroki szerepüket a tüdőgyulladás és egyéb fertőzések kialakulásában.

A eredmények segíteni fognak a  célzottabb és hatékonyabb klinikai módszerek kidolgozásában a kórházban szerzett fertőzések megelőzésében és kezelésében.

National Institutes of Health

  1. 10. 23.

Mégis biztonságosabb az otthonszülés

Egyéb

2018-11-09

Otthon, egészségügyi intézményen kívül született csecsemők változatosabb mikrobiom kultúrával rendelkeznek, mint a kórházban született társaik. A legújabb kutatások szerint mindez hatással van többek között az immunrendszer, illetve az anyagcserére működésére.

Ha megértenénk, hogy az otthon született csecsemők miért rendelkeznek változatosabb mikroflórával, mint  a kórházban született társaik, megelőzhetnénk és megakadályozhatnánk a későbbi betegségének kialakulását.

Az emberi mikrobiom több ezer baktériumból, gombából és vírusból áll, amelyek hatással vannak szervezetünkre és egészségünkre. Közülük sok előnyös, mitöbb kedvező hatású az egészségünkre nézve, általuk megelőzhetőek olyan krónikus betegségek, mint például az elhízás, a cukorbetegség, az asztma és a gyulladásos megbetegedések. Ezek a mikróbák egyszerre nyújtanak védelmet az anyának és a babának.

baba

Nem ismeretesek az otthon született csecsemők és a kórházban születettek közötti különbségek okai, de úgy gondoljuk, hogy a kórházi beavatkozások, a korai fürdetések, az antibiotikumok módszeres használata, valamint a kórház aszeptikus közege egyszerre felelősek a hasznos mikroorganizmusok pusztulásáért – állítja Prof. M. G. Dominguez-Bello, mikrobiológiai és egészségügyi professzor a Rutgers Egyetemen munkatársa.

Egy, a Scientific Reports folyóiratban megjelent nemzetközi kutatás eredményeit közlő tanulmány – amelyben a kutatók 35 csecsemőt és anyját vizsgálták születés után egy hónapig – arról számol be, hogy mind a kórházi környezet, mind az antibiotikum használata, mind a születés körüli beavatkozások befolyásolhatják az újszülött mikrobiológiát.  Tizennégy csecsemő született otthon közülük négy vízben -, 21 a kórházban. Mind a 35 csecsemőt hüvelyi úton hozták az édesanyák világra, és kizárólag szoptatták, már röviddel a születés után. A tanulmányban meghatározták a csecsemők mikroflóráját, valamint az anyák hüvelyi mikorbiomjának mintázatát. Kimutatták, hogy a kórházban született csecsemőknél alacsonyabbak a Bacteroides fajok-, a Bifidobacterium fajok-, a Streptococcus fajok- és a Lactobacillus fajok száma, ugyanakkor a Clostridium fajok és az Enterobacteriaceae család fajainak száma magasabb, mint az otthon született gyermekeké.

Egy ehhez kapcsolódó székletminta elemzések és egyéb vizsgálatok szerint a kórházban született csecsemők nagyobb mértékben mutattak gyulladásos reakciókat, az otthon született csecsemőkhöz képest.

E területen is további kutatásokra van szükség, a tanulmány azonban azt sugallja, hogy a kórházi környezet átalakítása és az otthoni körülmények megteremtése fontos lenne a mikorbiom fajgazdagságának megőrzése céljából.

Scientific Reports

2018 08.23.

Fontos szervünk a zsírszövet!

Egyéb

2018-11-02

A 2-es típusú cukorbetegség járványos méreteket ölt világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint több mint 422 millió ember szenved a betegségben, köztük több mint 1,2 millió Ausztráliában. A cukorbetegség következményei akár súlyosak is lehetnek. Rákos megbetegedések, vese- és szívelégtelenség írhatók a számlájára, előfordulása pedig erősen növekszik. Sürgető szükség van tehát a cukorbetegség mechanizmusainak alaposabb megismerésére és megértésére.

Ausztrál orvosok egy új tanulmánya cukorbetegség okait vizsgálta. Kutatásuk a zsírszövetre összpontosult, és annak eredményeképpen a zsírszövetet a betegség forrásaként jelölték meg. Kutatásuk abból a meglepő megállapításból indult ki, miszerint egy, a cukorbetegség kapcsán emlegetett protein-kináz C epsilon enzim (PKCε) nem a májban vagy hasnyálmirigyben fejti ki hatását,  ahogy azt korábban feltételezték, hanem a zsírszövetben.

Female Research Scientist Using Electronic Microscope. She and H

Mint ismeretes, a PKCε enzim fontos szerepet játszik a cukorbetegség kialakulásában. Azoknál az egereknél, amelyeknek szervezetéből hiányzik a PKCε enzim, nem alakulnak ki diabéteszes tünetek – még akkor sem, ha más egerek étrendjük folytán cukorbetegekké válnak.

“Néhány éve tudjuk, hogy ha teljesen eltávolítjuk a PKCε enzimet az egerekből, akár magas zsírtartalmú étrendet fogyasztva sem válnak intoleránssá a glükózzal szemben sőt, a cukorbetegséggel szemben is védettek lesznek” – mondja Carsten Schmitz-Peiffer professzor, a Garvan Institute of Medical Research kutatásvezetője.

Bár a PKCε enzim többféle szövetben megjelenik, Prof. Schmitz-Peiffer megállapításai a zsírszövet egy új funkciójára mutatnak rá – számol be a Science Daily.

A kutatók rámutattak, hogy a zsírszövet vizsgálata feltűnő különbséget mutatott a zsírsejtek alakjában és méretében PKCε enzim jelenlétében, illetve hiányában.

“Tudjuk, hogy a zsírszövet sokkal több, mint egy, a zsír tárolására szolgáló semleges közeg” – állítja Prof. Schmitz-Peiffer.  “A zsírszövet egy nagyon dinamikus szerv, amely fontos szerepet játszik az emberi szervezet működésében, fontos üzenetet közvetít, többek között a máj felé, és részt vesz a szervezet „belső kommunikációjában. A PKCε enzim megváltoztatja a zsírszövet jellegét, befolyásolja a zsírsejtek állapotát, és megváltoztatja az általa küldött üzenetek típusát, ami a májon, illetve egyéb szerveken keresztül hatással van az anyagcserére.”

“10 évvel ezelőtt megmutattuk, hogy a PKCε enzim mentes egerek védettek a glükóz intoleranciával szemben, azonban nem tudtuk, hogy mi lehet a hatásmechanizmusa. Akkor még a PKCε blokkolása jelentette a problémát.”

Prof. Schmitz-Peiffer a Monash Gyógyszerészeti Intézetében Ray Norton professzorral és Jonathan Baell professzorral egy könnyen alkalmazható készítmény kifejlesztésén dolgozik, amely megzavarhatja a PKCε enzim aktivitását, ami egyértelműen újfajta megközelítését jelent a cukorbetegség kezelésének.

 

ScienceDaily

2018 10.12.

A bélférgek változásokat okoznak a bélmikrobiomban

Egyéb

2018-10-26

Az elmúlt évtizedekben egyre világosabbá vált, hogy az emberi bélben lévő baktériumok kulcsfontosságú szerepet játszanak egészségünk megőrzésében.

Ivonne Martin és munkatársai a hollandiai Leiden Egyetem Orvosi Kutatóközpontjából 150 embert kísértek el Indonéziába, ahol a bélféreg-fertőzések rendszeresen előfordulnak. A bélférgesség ott terjed el, ahol  parazita féregpetével szennyezett talajon termesztenek emberi fogyasztásra szánt növényeket. A világon több mint 1,5 milliárd ember fertőződik meg horogférgek által, tápanyaghiányt, bélrendszeri zavarokat, vérszegénységet és gyermekkori fejlődési rendellenességeket okozva. A fertőzéseket féreghajtó szerekkel, például albendazollal kezelik. Ezért a kísérletben résztvevő személyek egy része 3 havonta kapott albendazolt, a másik része placebót két éven keresztül. A kísérlet alatt gyűjtött székletmintákat kiértékelve felmérték a bélféreg fertőzések mértékét, valamint a mikrobiomjuk állapotát.

mikrobiom2

A kezelés előtt nem észleltek különbséget a fertőzött és a nem fertőzött személyek béltartalmának mikrobális összetételében. Hasonlóképpen, a kísérlet befejezésekor az albendazolt és a placebót kapott betegek között sem mutatkozott semmilyen mikrobiológiai különbség. Azonban az albendazolt kapott,  bélférgekkel fertőzött betegek mikrobiomja eltérő volt, különös tekintettel a Bacteroidetes baktérium-törzs csökkenésére és az Actinobacteria törzs növekedésére.

“A mikrobiom összetétele nagy valószínűséggel megváltozik a bélférgek és a féreghajtó kezelés közötti kölcsönhatások következtében, de a kezelések ​​közvetlen hatását nem figyelték meg” – mondják a kutatók. “Olyan új statisztikai módszereket kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a mikrobiológiai összetétel változásainak hosszanti elemzését.”

Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

Science News

2018 08. 9.

Már építik “Noé bárkáját” a bélbaciknak

Egyéb

2018-10-19

Ahogyan a szabad szemmel látható élőlények globálisan pusztulnak és kipusztulnak, úgy az emberben élő és őt körülvevő mikroszkópikus organizmusokat is hasonló tendenciák fenyegetik. A kutatók egészségügyi válságra hívják fel a figyelmünket, mivel az antibiotikumok és a tartósított élelmiszerek  fogyasztása veszélyezteti és felszámolja az emberben élő hasznos mikrobákat.

Az utóbbi évtizedekben az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, az asztma vagy az allergiás megbetegedések aránya erősen emelkedett.  Számos kutató úgy véli, hogy a “mikrobak fajgazdagságának” elvesztése állhat a betegségek hátterében.

Bár egészségünk és mikroorganizmusaink közötti kapcsolatok és mechanizmusok nagy részét még mindig homály fedi, tanulmányok mutatnak rá, hogy az emberben élő mikrobák sokféleségének csökkenése összefügg és szorosan kapcsolódik az iparosodással.

bélbaktérium

Kimutatták, hogy amazóniai falvakban élő, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató népek bélcsatornáiban élő mikrobák fajgazdagsága kétszer akkora, mint az átlagos amerikai emberekében..

Egy szakértői csoport azt indítványozta, hogy építsék meg a baktériumok “Noé bárkáját” a jövő nemzedékeinek és gyűjtsenek össze egy mikrobakészletet a modern társadalomtól elzárt, a világ érintetlen részein élő emberektől.

Ilyen rendszer modellje a norvég Svalbard Global Seed Vault , amely egy génbank, mely a Spitsbergákon és szerte a világban tárol növényeket és szaporítóanyagokat, felkészülve a világvégi forgatókönyvre.

“Egyre növekvő globális egészségügyi válsággal szembesülünk, amely megköveteli, hogy megragadjuk és megőrizzük az emberi mikrobioták sokféleségét, miközben még mindig léteznek” – mondta Dr Dominguez-Bello, a Rutgers Egyetemen.

A kutatók szerint a jövőben lehetséges lehet a betegségek gyógyítása és megelőzése az elveszett mikrobák visszatelepítésével. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, be kell gyűjteni és meg kell őrizni az emberiség “ősi mikrobális örökségét”, hangsúlyozzák a tudósok állítva, hogy a kedvező mikrobákat a távoli latin-amerikai és afrikai közösségektől kell begyüjteni.

“Ezek a mikrobák több száz évezreden át együtt éltek az emberekkel, segítettek megemészteni az ételeket, erősítették az immunrendszert és segítettek védekezni a baktériumok fertőzések ellen” – mondta Dr. Dominguez-Bello.

Bélflóránk minősége kulcsfontosságú szerepet játszik egészségünk minőségében. Bélflóránk állapota már hazánkban is ellenőrizhető egy székletgenomikai vizsgálat keretén belül lehetőséget adva a korrekcióra.

 

2018 10.04.

Independent