Ridikül – Zéró alkohol az egészség kulcsa? – 2019.01.21.

Média

2019-02-14

A Duna Televízió Ridikül című műsorában Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus beszélt az alkohollal kapcsolatos új felfedezésekről és dilemmákról.

Korai hasnyálmirigyrák-diagnosztika a nyelvről?

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-02-08

A nyelven élő egyes baktériumok eloszlása és mintázata már korai stádiumban  jelezheti a hasnyálmirigyrákot – számolt be az Oral Microbiology új publikációja.

A testünkben és a testünkön élő mikroorganizmusok populációjának megváltozása egyes hasnyálmirigy-rákos betegek más testszöveteiből vett mintán már kimutatható, ám a hivatkozott kutatás az első bizonyítéka annak, hogy  a nyelv nyálkahártyáján megtelepedett baktériumok összetétele a betegség kapcsán megváltozik. Ennek megerősítése új utat nyithat a tekintetben, hogy e rendkívül agresszív betegséget idejekorán felismerjék, illetve kidolgozzák megelőzésének eszközeit.

Az Egyesült Királyságban évente közel 10 000 embert diagnosztizálnak hasnyálmirigy-rákkal. Közülük kevesebb mint egy százalék él az követően tíz évig.  A korai diagnózis nagymértékben javíthatja a sikeres kezelés esélyeit. Ez óriási kihívást jelent, mivel a rákos tumor a test mélyén növekszik, és az áttételeket megelőzően kevés tünetet mutat. Így a legtöbb betegnek már előrehaladott stádiumban van, amikor orvos elé kerül.

nyelv nyálkahártya vizsgálat

A kutatók olyan biológiai változásokat kerestek, amelyekből kiindulva pontosan kimutathatják a hasnyálmirigyrák korai jeleit, illetve ezeket új szűrési tesztek kialakítására használhatják fel. A  téma aktualitását a mikrobiomnak a rák kialakulásában betöltött lehetséges szerepe adja, valamint a korábbi tanulmányokban feltárt, a hasnyálmirigy-rákos betegekből nyert nyál, bél- és ürülékminták drámai zavarai az egészséges egyénhez képest.

Egy kutatócsoport a hasnyálmirigy-rákos betegek nyelv nyálkahártyájának mikrobiális leírására irányuló vizsgálatában 30 korai stádiumú betegből álló csoportot és egy hasonló 25 fős egészséges csoportot állított össze. A résztvevők 45 és 65 év közöttiek voltak, más betegségtől mentesek, továbbá  a vizsgálat előtt három hónapig nem kaptak antibiotikumos kezelést, illetve más gyógyszereket.

A kutatócsoport megállapította, hogy a hasnyálmirigy-rákos betegek nyelvét bevonó mikrobák nagymértékben különböznek az egészséges emberek mirobáitól.

A kutatás vezetője Lanjuan Li, a Zhenjiang Egyetemről elmondta, hogy “bár további tanulmányokra van szükség, megerősítik azt a feltételezést, hogy szoros összefüggés mutatható ki a mikrobiom állapota és a hasnyálmirigy-rák között.” Meglepő, hogy négy típusú baktérium jelenléte a nyelv nyálkahártyáján különböztetheti meg a hasnyálmirigy rákos betegeket az egészséges emberektől, nevezetesen  a Haemophilus és a Porphyromonas baktériumok alacsony, illetve a  Leptotrichia és a Fusobacterium baktériumok magas szintje.   

“Ha a diszkriminatív baktériumok és a hasnyálmirigy-rák közötti összefüggést igazolni tudjuk,  új, mikrobiom alapú diagnosztikai eljárások és a rák kialakulását megelőző eszközök állnak majd rendelkezésre” – mondta Li.

A kutatócsoport azt feltételezi, hogy az immunrendszer a legvalószínűbb kapcsolat a mikrobiom és a hasnyálmirigy-rákos megbetegedések között. Feltételezésük szerint a hasnyálmirigy-betegség kialakulása befolyásolja az immunválaszt oly módon, hogy az segíti a nemkívánatos baktériumok növekedését. Amennyiben feltételezésük bizonyítást nyer,  új kezelési stratégiák kidolgozása előtt nyílik meg az út, és lehetőséget kap a hasnyálmirigy-rák gyógyítása.

 

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a bennünk élő baktériumok fajgazdagságáról, ill ezek egészséges vagy kóros arányairól, amit ma már számos gyakori betegség okaként azonosítottak.

ScienceDaily

2019 01.28.

Az Alzheimer-kór a szájban kezdődhet?

Egyéb

2019-02-01

 

 

A demencia a világon az ötödik legtöbb halállal végződő betegség, amely az elöregedett népességet sújtja. Az Alzheimer-kór ezeknek az eseteknek mintegy 70% -át teszi ki, azonban mindeddig nem ismerték a kórokozóját. Az az állapot, amely a memória és a kognitív képességek és funkciók fokozatos elvesztését eredményezi, általában több mint egy évtized alatt fejlődik ki.

Évtizedek óta tartó eredménytelen kutatás és csalódottság után új irányt vett az Alzheimer-kór elleni küzdelem. Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy ezt a rejtélyes állapotot egy ínybetegséggel összefüggésbe hozható baktérium okozza. Ezzel lehetővé válhat hatékony kezelése akár egy „egyszerű” vakcinán keresztül.

 

A betegség során az agyban kétfajta fehérje, az amiloid és a tau halmozódik fel.  A betegség legkorábbi mutatójaként a kognitív funkciók beszűkülésével jelentkezik. 1984 óta az a hipotézis tartja magát, hogy az állapotot a fehérjék, különösen az amiloidok hibás szabályozása okozza, amely az agyban úgynevezett plakkokat képez.

Egy közelmúltban lefolytatott vizsgálat eredményeként Bryce Vissel, a Sydney-i Műszaki Egyetem kutatója arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő adat arra vonatkozóan, hogy az „amiloid milyen szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában”.

2016-ban a kutatók felfedezték, hogy az amiloid a baktériumok elleni védekezésben játszik szerepet. Megállapították, hogy ez a fehérje antimikrobiális vegyületként hat, amely megöli a káros baktériumokat. Alzheimer-kóros, ún. Alzheimer-fehérjét termelő kísérleti egerek agyába baktériumokat injektáltak, a baktérium sejtek köré egyetlen éjszaka alatt alakultak ki a plakkok.  

Nem volt világos, hogy a baktériumok okozzák-e a betegséget, vagy csak egyszerűen képesek  bejutni az Alzheimer-kór által károsított agyba. Számos kutatócsoport munkájának eredményeként megtalálták a Porphyromonas Gingivalis baktériumot, mely egyéb betegégek mellett az Alzheimer-kór ismert kockázati tényezője. Egyértelműen sikerült megállapítaniuk, hogy a P. gingivalis baktérium az Alzheimer-kór által érintett agyterületekre bejutva gyulladást okoz. Rámutattak arra is, hogy az ínyfertőzések súlyosbítják  Alzheimer-kóros egerek tüneteit, az egészséges egerekben pedig Alzheimer-szerű agyi gyulladást, idegi károsodást és amiloid plakkokat idézhetnek elő – számol be róla Debora MacKenzie a Newscientist folyóiratában.

A párhuzamos kutatások során két olyan toxikus enzimet találtak, amelyeket a P. gingivalis baktérium az emberi szövetek táplálására használ fel. A gingipineknek, olyan fehérjéket lebontó enzimek, melyek az agyszövetben számos, a kognitív képességek hanyatlását eredményező folyamatot idéznek elő. „Ez az első jelentés, amely P. gingivalis DNS-ét mutatja ki az emberi agyban, a társult gingipinek jelenlétét a plakkokkal együtt” – mondja Sim Singhrao, a brit Lancashire-i Egyetem kutatója, akinek csapata először állapította meg a P. gingivalis, az ínygyulladás és az Alzheimer-kór összefüggéseit.  Casey Lynch és társai az Alzheimer-kórban nem szenvedő emberek agyi mintáit vizsgálva néhánynál alacsony szintű P. gingivalis és fehérje felhalmozódást mutatott ki. Ma már tudjuk, hogy az amiloid- és a tau-fehérjék az agyban 10 vagy 20 évig halmozódhat fel az Alzheimer-kór kezdete előtt. Ez azt mutatja, hogy a P. gingivalis nem kerül az agyba az Alzheimer-kór következtében, azonban annak okozója lehet.

Amikor a kutatócsoport P. gingivalis-os ínybetegséggel fertőzte meg a kísérleti egereket, az agyi fertőzéshez, amiloid és tau-fehérje termeléshez és neurális károsodáshoz vezetett az Alzheimer-kór által érintett területeken és az idegekben. Ez ok-okozati összefüggést sugall, állítja Lynch. Nem tudjuk, hogy a P. gingivalis baktérium bejut-e az agyba. Az íny pereme alá rakódott külső anyagok, mint fogkő, ételmaradékok, “gyulladt zsebeket” képezhetnek, amelyekben a baktériumok felszaporodhatnak és toxinokat szabadíthatnak föl. Ez krónikus fogínysorvadáshoz és fogvesztéshez vezethet.

 

Néhány tanulmány kimutatta, hogy a hiányos fogazattal rendelkező emberek nagy valószínűséggel szenvednek demenciában.. A P. gingivalis által okozott gyulladás és a toxinok károsíthatják a száj nyálkahártyáját, ami lehetővé teszi, hogy a szájban élő  baktériumok bejussanak a véráramba, majd más szervekbe. A száj átmeneti károsodása étkezés vagy a fogmosás következtében a száj-baktériumok vérbe kerülését okozhatja – figyelmeztet Lynch.

Az ún. vér-agy-gát feladata, hogy megvédje az agyat a mikrobáktól, de P. gingivalis behatolhat a fehérvérsejtekbe valamint a vérereket bélelő sejtekbe és  kijátszva a védelmi rendszert évek alatt, sejtről sejtre terjed az agy felé.

 

NewScientist

2019 01.23.

Széklet Transzplantáció Colitisben

Egyéb Tudástár

2019-01-25

A széklet transzplantáció új perspektívát nyitott visszatérő vagy rezisztens Clostridium difficile által okozott életveszélyes hasmenések kezelésében.  Colitis Ulcerosára illetve gyulladásos bélbetegségekben ugyanakkor eddig kevés és egymásnak ellentmondó adatok álltak eddig rendelkezésre.

Egy új klinikai vizsgálat frissen közzétett adatai szerint ugyanakkor a betegek egyharmadánál értek el sikeres javulást.

A vizsgálatok során a széklet-transzplantáció hatékonysága vegyes eredményeket mutatott.

Az aerob, vagyis oxigéndús közegben előkészített, gazdag mikroba közösséggel rendelkező széklet-implantátumok nem minden esetben érték el a kívánt eredményt, mivel a vastagbélben élő mikroorganizmusok legtöbb faja anaerob, és az oxigén jelenléte az előkészítés során megölheti azokat a fajokat, amelyek a gyulladás elfojtására lennének hivatottak.

Clostridium difficile

Samuel P. Costello és munkatársai az ausztráliai Adelaide Medical School táplálkozási, gyomor- és bélrendszeri megbetegedések központjában vizsgálták a kombinált, tehát aerob és anaerob készítmények rövid távú eredményességét a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében.

2013 és 2016 között mintegy 80, enyhe és közepes fokú fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegnél végeztek széklet-transzplantációt, majd 8 héten át értékelték a székletmintákat. Ezt követően a betegeket még három évig nyomon követték, székletüket értékelve.

A széklet-transzplantációra reagáló résztvevők 42%-ánál 12 hónapon át tünetmentes állapotot értek el, másoknál azonban súlyos mellékhatásként jelentkezett a gyulladásos colitis és a C. difficile fertőzés, amelyeket a tüdőgyulladás és a colectomia előjeleként tartanak számon.

Ezen túlmenően, a széklet-transzplantáción átesett betegek 11% -ára  szteroidmentes remisszió volt jellemző, azaz olyan állapot, amikor a betegség időlegesen nyugalmi (tünetmentes) fázisba került.

 

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a bennünk élő baktériumok fajgazdagságáról, ill ezek egészséges vagy kóros arányairól, amit ma már számos gyakori betegség okaként azonosítottak.

 

Medscape – 2019 01.15.

A bélmikrobiom kialakulása és fejlődése a gyermekkorban

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-01-18

A csecsemők és gyermekek bélmikrobiomjának fejlődése számos tényezőtől függ,  meghatározó az immunrendszer egészséges felépítésében, és szerepet játszik egyes autoimmun betegségek, valamint  az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában – állítja egy, a cukorbetegség környezeti tényezőit a gyermekek körében vizsgáló nemzetközi tanulmány.

Három európai országból (Németország, Svédország és Finnország) ) és három amerikai államból (Colorado, Georgia és Washington) összesen 9 000 gyermeket  vontak be a vizsgálatba – 3 hónapos csecsemőtől 3.5 éves gyermekekig – a bakteriális fajgazdagság feltérképezése céljából, a tőlük vett 12 500 székletmintán keresztül.

szoptatás

A vizsgálat során a fejlődő bél-mikrobiom három időbeli fázisát különítették el,  fejlődési fázis (3-14. hónap), átmeneti fázis (15–30. hónap) és stabil fázis (31–46. hónap) szerint, és rámutattak, hogy az anyatej fogyasztása az egészséges mikrobiom kialakulásának legjelentősebb tényezője.

A szoptatás során találkozik a csecsemő és veszi magához a Bifidobacterium fajokat (B. breve és B. bifidum), amelyek az anyatej elhagyása után a bélmikrobiom gyorsabb „érését” eredményezik, és védettséget nyújtanak a nemkívánatos baktériumfajok (Firmicutes) ellen. A születés módja is nagymértékben hozzájárul a microbiom struktúrális kialakulásához. A Bacteroides fajokkal (B . Fragilis) már a hüvelyben találkozik a csecsemő, bár a Bacteroides fajok a születési módtól függetlenül is meghatározzák a bélmikrobiom szerkezetét. A környezeti tényezők, a földrajzi elhelyezkedés, a családi és háztartási szokások (például testvérek, szőrös háziállatok) szintén hatással vannak a mikrobák rendszerének alakulásához.

A tanulmány a baktériumok genetikai alapú feltérképezése, rendszertani besorolása, illetve az autoimmun betegségek fejlődésmenete és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának finom összefüggéseit tárja fel. Az adatok fényében rámutat az élet korai szakaszában a meghatározó mikrobiális stuktúrák és funkciók kialakulásának összefüggéseire,  melyek hosszú távra megalapozzák egészségünket.

 

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

 

Nature

2018.10.24.