A diéta és a mikrobiom változás kedvező hatása cukorbetegekben

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-01-11

A beleinkben élő mikrobák, amelyeket együttesen bél-mikrobiomnak nevezünk, számos módon segítik szervezetünket, védik egészségünket. Egyes bélbaktériumok képesek fermentálni és bontani a táplálkozás révén  a szervezetbe jutott nem, vagy nehezen emészthető szénhidrátokat és rostokat, miközben ezekből rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő. Ezek a rövid szénláncú zsírsavak táplálják a bél hámsejtjeit, fontos szerepet játszanak a gyulladások csökkentésében és az étvágy szabályozásában. A rövid szénláncú zsírsavak hiánya számos betegséggel, köztük a 2-es típusú cukorbetegséggel is kapcsolatba hozható.

Sok bélbaktérium képes a szénhidrátok fermentációjával rövid szénláncú zsírsavakat előállítani, arról azonban keveset tudunk, hogy ezek a baktériumok valójában hogyan reagálnak a megnövekedett szénhidrát-fogyasztásra, illetve az egyes szénhidrátokra. Az étrendi rostbevitel mennyiségi és minőségi meghatározása kulcsfontosságú a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, illetve kezelésében.

mikrobiom

A Science folyóirat közelmúltban megjelent tanulmánya a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek nagy mennyiségű növényi rost fogyasztásának hatásával foglalkozik: 71 páciens került a vizsgálatba, akiket 12 hétig követtek klinikailag. Meghatározták étrendjüket, vizsgálták  vércukorszintjüket és lipidprofiljukat, mérték a súlyukat. A kísérletben résztvevő kontroll csoport normális, standard étrendi ajánlást kapott, míg a kísérleti csoport standard étrendjét nagy mennyiségű, különböző szerkezetű és tulajdonságú élelmi rostokkal egészítették ki.

A 12 hetes kezelés során a kísérleti csoport jelentős és gyors javulást mutatott a vércukorszint szabályozásában, eredményesebb volt a súlycsökkenésben és lipidprofil eredményeik is jobbak lettek a kontroll csoporthoz képest. A vizsgálat kimutatta, hogy a magas rosttartalmú étrend  közvetlenül hozzájárul a bél-mikrobiom kedvező változásaihoz.

A kutatóknak sikerült azonosítani a bakteriális törzsek egy kis csoportját is, amelyek valószínűleg a betegek állapotának kulcsfontosságú tényezői: ezek a baktériumok képesek rövid szénláncú zsírsavak termelésére, valamint a megnövekedett táplálékrostok kihasználásával képesek a bél mikrobiális közösségének domináns tagjává válni. Tevékenységük fokozta a butirát és az acetát (a rövid szénláncú zsírsavak két lényeges alfaja) termelését, amelyek előnyösek az emberi szervezet számára mind egyes bél eredetű hormonok szekréciójának serkentésében, mind a vércukorszint javulásában, valamint a belekben uralkodó enyhén savas közeg fenntartásában, amely kedvezőtlen az ismert káros baktériumok számára.

A tanulmány rámutat arra, hogy a jótékony bélbaktériumokat célzó étrend-program, amely hagyományosan a testtömegindex meghatározására és a szénhidrátszámlálásra épül, klinikailag hatékony „bélspecifikus” módszernek bizonyul mind az inzulin szekréció javítására, mind a 2-es típusú cukorbetegség enyhítésére, valamint hangsúlyozza, hogy a kórosan megváltozott bél-mikrobiom még ismert pathogén baktériumok hiányában is betegségeket okozhat.

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

ScienceMag

  1. január 3.

A Parkinson-kór a belekben kezdődik?

Egyéb Tudástár Tudomány

2018-12-21

A legkorábbi bizonyíték 200 évnél is régebbi, ami a bélrendszer szerepét felvetette: 1817-ben az angol sebész, James Parkinson beszámolt arról, hogy páciensei, akik “rázkódó bénulás”-ban szenvedtek, székrekedést tapasztaltak. Az általa ismertetett hat eset egyikében a gasztrointesztinális panaszok kezelése úgy tűnt, hogy enyhítette a betegséghez kapcsolódó mozgás problémákat is.

Azóta számtalan esetben leírták, hogy a székrekedés a Parkinson-kór egyik leggyakoribb tünete, amely a diagnosztizált esetek felénél jelenik meg, és gyakran előfordul a mozgáskárosodás kezdete előtt. Mégis, évtizedek óta a betegséggel kapcsolatos kutatások az agyra összpontosítottak. A tudósok kezdetben a dopamin termelő neuronok csökkenésére koncentráltak, mely a mozgás koordinációban döntő szerepet játszik. Nemrégiben azonban az alpha-synuclein felszaporodása került előtérbe, amely egy fehérje kóros térszerkezetű variánsa.

Parkinson kórral ferőzött neuronok

2003-ban történt az áttörés, amikor a német Heiko Braak, az ulmi egyetem neuroanatómusa és munkatársaival a Parkinson-kór kialakulásását a belekben kezdték vizsgálni.

Braak elméletét arra a meggyőződésre alapozta, hogy az elhunyt Parkinson-kóros betegek mintáiban un. Lewy-testek, alpha-synuclein csoportok jelentek meg mind az agyban, mind a bélműködést szabályozó agyidegekben. Braak és kollégái kimutatták, hogy az agyban a kóros eltérések jellemzően olyan szakaszokon fejlődtek ki, amelyek a bélben kezdődnek. (A n. vagus beidegzési területei ezen kivül is esnek). Abban az időben a kutatók azt feltételezték, hogy ez a folyamat egy olyan “még nem azonosított patogénhez” kapcsolódik, amely a bolygóidegen keresztül jut tovább – ez kapcsolja össze a főbb szerveket az agytörzshöz, ami a gerincvelőt kapcsolja össze az aggyal.

Az a nézet, miszerint a Parkinson-kór a bélben kezdődik egyre valószínűbb. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, ami ezt bizonyítja, de még mindig megfejtésre vár, hogy milyen gasztrointesztinális változás indítja be az idegrendszeri leépülést az agyban. Egyes tanulmányok szerint alpha-synuclein csoportok jutnak közvetlenül a bolygóidegen keresztül jutnak az agyba. Más szerzők szerint a baktériumok bomlástermékei okozzák, vagy a bélrendszer például gyulladáson keresztül hat a központi idegrendszerre. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy “bár a Parkinson kórlefolyását és tüneteit döntően agyi rendellenességek vezérlik, ez nem azt jelenti, hogy a folyamat az agyban kezdődik”-nyilatkozta Michael Schlossmacher, az ottawai kórház kutatóintézet egyik tudósa.

A bél-agy tengely

A bolyóideg (n.vagus), mely az agyból indul és a zsigeri szerveket idegzi be, és valószínűleg az elsődleges út, melyen keresztül a Parkinson kórt kiváltó tényezők a gyomor és béltraktusból az agyba jutnak. Friss epidemiológiai vizsgálatokban olyan pácienseket vizsgáltak, akiknek a vagusa sérült. Náluk kisebb kockázat jelenkezett a Parkinson-kór kialakulására. Kutatók azt is bebizonyították, hogy a patkányok bélrendszerébe fecskendezett alpha-synuclein rostok képesek átjutni a bolygóidegen keresztül az agyba.

Ha képes az alpha-synuclein eljutni a belekből az agyba, akkor a következő kérdés merül fel: miért halmozódik fel ez a fehérje elsősorban a bélrendszerben? Egy lehetséges válasz szerint a zsigeri idegrendszerben termelődött alpha-synuclein segít a kórokozók leküzdésében. A tavalyi évben Michael Zasloff, a georgtown-i egyetem professzora, és kollégái arról számoltak be, hogy ez a fehérje megtalálható volt az egyébként egészséges gyermekek beleiben is, norovírus fertőzés után, és legalább egy laboratóriumi edényben azt látták, hogy az alpha-synuclein jelen volt, és aktiválta az immunsejteket.

Maguk a mikróbák is potenciális beindítói lehetnek a az alpha-synuclein felépítésének a belekben. Kutatók azt találták, hogy egerekben egyes bakteriális fehérjék be tudják indítani az alpha-synuclein felhalmozódását a belekben és az agyban. Néhány baktérium által termelt fehérje kisméretű rostokat képezhet, melyek alakjuk miatt a közeli fehérjéket meghamisítva fel tudnak halmozódni, hasonló módon a prionokhoz, mely a szivacsos agyvelőgyulladást okozó fertőző fehérjék- magyarázza Robert Friedland, a louisville-i egyetem neurológusa, aki részt vett a kutatásban.

A mikrobiom, az emberi test összes mikroorganizmusa, nagy érdeklődést keltett a Parkinson-kórt kutatók körében. Számos jelentés leírja, hogy ezeknek a betegeknek egyedi összetételű a mikrobiomja, így azt is bebizonyították, hogy ha ezeknek a betegeknek a széklet mikrobiomját átültetik olyan rágcsálókba, akik hajlamosak a betegségre, akkor a betegség mozgással kapcsolatos tünetei súlyosbodnak és megnő az alpha-synuclein csoportok száma az agyban.

Sarkis Mazmanian, a Caltech mikrobiológusa úgy gondolja, hogy nem a bakteriális fehérjék felszabadulásán keresztül, hanem a mikrobiom anyagcseréje következtében termelődő rövid szénláncú zsírsavakon keresztül hatnak. Ennek a labornak az egérkísérletei kimutatták, hogy ezek a molekulák tudják aktiválni a microglia sejteket, melyek az agy immunsejtjei. Mazman szerint, a metabolitok valószínűleg jelet küldenek a bolygóidegen keresztül vagy teljesen megkerülve egy másik útvonalon keresztül (pl. a véráramban). Ennek az lehet az oka, hogy a kutatások szerint a bolygóideg eltávolítása nem szünteti meg teljesen a Parkinson-kór kockázatát, valamilyen más bél-agy kapcsolat is szóba jöhet. “Jelenleg még teszteljük ezt a kérdést” -nyilatkozta Mazmanian.

Szerepe van a gyulladásnak?

Egy másik nézet szerint a bélgyulladás – vélhetően, amelyet mikrobiom okoz – hajlamosíthat Parkinson-kórra. A legutóbbi kutatás is ezt bizonyítja, melyet Inga Peter epidemiológus és kollégái a Mount Sinai-i Icahn School of Medicine-en végeztek. 2 nagy amerikai orvosi adatbázis alapján végezték a kutatást, mely során az összefüggéseket keresték a gyulladásos bélbetegségek és a Parkinson-kór között.
Az ő vizsgálatuk 144.018 Crohn, vagy Colitis ulcerosa-val diagnosztizált egyént hasonlított össze 720.090 egészséges emberrel. A vizsgálat során felfedezték, hogy a Parkinson-kór előfordulási gyakorisága 28%-kal magasabb volt a gyulladásos bélbetegségeknél, mint a kontroll csoportnál, ez alátámasztja az előzetes megállapítást, miszerint a két rendellenesség genetikai kapcsolaban áll egymással. Továbbá a kutató csoport azt is felfedezte, hogy azok az emberek, akik a gyulladás csökkentésére gyulladáscsökkentőket kaptak (TNF inhibitor-tumor necrosis factor), a neurodegeneratív megbetegedések száma 78%-al csökkent.

Ez a tanulmány megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyulladásos bélbetegség Parkinson kialakulásához vezethet- állapította meg Madelyn Houser, az Emory Egyetem Malú Tansey laborjának idegkutatója. Az anti-TNF-el kapcsolatos felfedezés pedig azt támaszthatja alá, hogy a a két betegség közötti átfedés okozója elsősorban a gyulladás lehet.

Az emésztőrendszer gyulladása számos módon növelheti a Parkinson-kór esélyét – magyarázza Houser. Egyik lehetőség, hogy a krónikus gyulladás a belekben emelheti az alpha-synuclein szintjét helyileg-ahogy Zasloff kísérlete veti fel, melyet gyerekek körében végzett-vagy más növeli a gyulladást a testen keresztül, ami így növeli a belek és a véráram-agy barrier áteresztő képességét. Vagy valami más növeli a cytokinek keringését, melyek gyulladáshoz vezetnek. Tansey hozzáteszi mlg, hogy a mikrobiom változása is befolyásolni tudja a gyulladásos bélbetegségeket.

“Valószínűleg többféle úton juthat el a kóros szignál folyamat a bélből az agyhoz”-Peter szerint, túl korai még egyetlen lehetséges módot is kizárni. Most a kutatócsoport arra fókuszál, hogy meghatározzák azt, hogy vajon védő szerepe van-e az anti-TNF terápiának, köszönhetően, annak, hogy gyulladáscsökkentő hatása van az egész szervezetre nézve, vagy csak azoknál az egyéneknél, akiknek bél problémái vannak. Peter tervezi kutatni, hogy azoknál az egyéneknél is megfigyelhető-e a Parkinson előfordulási gyakorisága, akik más okból kifolyólag szedik ezt a gyógyszert, például pikkelysömör, vagy rheumatoid arthritis miatt.

Mert nem minden Parkinson-kórral diagnosztizált betegnek lesz gyulladásos bélbetegsége, a két feltétel együttes előfordulásával kapcsolatos vizsgálatok nem általánosíthatók mindazok számára, akik neurodegeneratív betegségben szenvednek-magyarázza Mazmanian. Bár még így is helytállóak azok a feltételezések miszerint, a belek szerepet játszanak a Parkinson-kór kialakulásában. “Ha ez valóban így van, ezzel új kezelési lehetőségek nyílnak, melyek a beleket célozzák, és nem az agyat.”tette hozzá.

Már számos kutató elkezdett kutatni ebben a témában. 2015-ben Zasloff és kollégái megalapították az Enterin nevű céget, akik már tesztelik azokat az alkotókat, melyek lassítják az alpha-synuclein csoportosulását a belekben. Bár a kezelés elsősorban a nem mozgással kapcsolatos tüneteketek hivatott csökkenteni, mint például székrekedés, azért a kutatók remélik, hogy ha meg tudják célozni a betegség korai szakaszát, akkor vissza tudják fordítani, vagy meg tudják előzni a betegség idegrendszerre gyakorolt hatását is.

Bár sok bizonyíték utal arra, hogy a Parkinson-kór a belekből indul, a kérdés az, hogy milyen korán jelentkeznek a gasztrointesztinális változások-mondja Tansey. Ráadásul más tudósok szerint a betegség akár a szervezet más pontjaiból is indulhat. Braak és kollégái Lewy testeket találtak a szaglóidegben, így azt feltételezik, hogy kiindulási pont lehet az orr is. Vivian Labrie neurobiológus szerint több kiindulási hely is lehet a Parkinson-kór esetében. “Számos esetben ez lehet a bélrendszer, más esetekben pedig a szaglórendszer, vagy talán valami más, ami csak az agyban fordul elő.”

Megismerné bélflórája összetételét? Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

 

Scientificamerican

2018.05.08.

Egyes autoimmun folyamatokért is a baktériumok felelősek

Egyéb

2018-12-16

A legújabb kutatások szerint a vékonybélben élő baktériumok az emberi test más szerveibe jutva  autoimmun válaszreakciókat válthatnak ki. A kutatók azt is kimutatták, hogy célzott antibiotikumokkal illetve védőoltással az autoimmun reakciók megfékezhetők.

Az eredmények tükrében a védőoltás ígéretes új módszernek mutatkozik a krónikus autoimmun betegségek kezelésére a lupusztól az autoimmun májbetegségig.

A bélbaktériumok számos betegség kialakulását okozhatják. Ilyenkor az egészséges szövetekben az immunrendszer által indukált autoimmun állapotot idézik elő. A Yale Egyetem kutatócsoportja az Enterococcus gallinarum baktériumról legutóbb kiderítette, hogy képes spontán átjutni a bélfalon, de innen a regionális nyirokcsomókba és más távoli szervekbe is eljutnak.

autoimmun

A kutatók megfigyelték, hogy genetikailag fogékonyabb egerek testszöveteiben az E. gallinarum baktérium  gyulladásos folyamatok kialakulását eredményezte. Ugyanezt a gyulladásos mechanizmust igazolták az egészséges emberek tenyésztett májsejtjeiben és  az autoimmun betegségben szenvedő betegek májában.

A kutatócsoport az egereken végzett kísérletek eredményeképpen megállapította, hogy az E. gallinarummal szembeni védőoltással elnyomható az autoimmunitás. A védőoltással sikerült megakadályozni a baktérium felszaporodását a szövetekben, így annak az immunrendszerre gyakorolt ​​hatása sem alakult ki.

“Amikor blokkoljuk a gyulladáshoz vezető folyamatot, blokkoljuk az autoimmunitás folyamatát is” – mondta Martin Kriegel, a kutatás vezetője.

Bár Kriegel és kollégái további kutatásokat terveznek az E. gallinarum és az általa kiváltott immunreakciók  pontosabb megértésére, megállapításaik máris jelentősek a lupus és az autoimmun májbetegség szempontjából. “A védőoltásos kezelés ígéretes eszköz lehet az autoimmun betegségben szenvedő betegek életkörülményeinek javításához” – tette hozzá Dr.Kriegel.

 

 

Science News

2018 03.08.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt metformin is megváltoztatja a bélflórát

Egyéb

2018-12-07

Régóta ismeretes, hogy a 2-es típusú cukorbetegség,kezelésére használt metformin májsejtekre gyakorolt hatása révén csökken glükózszint. Egy új kutatás azt sugallja, hogy a gyógyszer a glükóz kontroll mellett jelentősen befolyásolhatja a  bél mikrobák állapotát is.

“Az eredmények arra utalnak, hogy a szájon át bevitt metformin hatással van a bél mikrobákra, az epesavak lebontó képességére, ezáltal az anyagcserére” – állítja a Nature Medicine-ben megjelent kutatási beszámoló.

Bár a bizonyítékok szerint a metformin hatása összefüggésbe hozható a májsejtek aktivitásával, a szájon át bejuttatott gyógyszer nagy koncentrációban ér el a vékonybélbe. Egy korábbi vizsgálatban is megfigyelték a bél mikrobák változását a metforminnal kezelt embereken.

Changtao Jiang PHD és munkatársai a pekingi egyetemen   22 újonnan diagnosztizált, 2-es típusú cukorbeteget figyeltek meg, akiket korábban még nem kaptak metformin kezelést. A betegeknek naponta kétszer 1000 mg metformint adtak 3 napon át.  A betegektől vett vér- és székletmintát a metformin kezelés előtt és után is elemezték. Ezek igazolták, hogy a metformin jelentősen megváltoztatja a bél mikrobák összetételét, mi több a Bacteroides fragilis baktériumfaj jelentős csökkenését eredményezte, valamint az epesav által aktivált FXR és FGF19 gének kifejeződését  idézte elő a vékonybélben. Ezen gének által termelt fehérje a metformin kezelés után lényegesen csökkent.

metformin

Összhangban a humán eredményekkel, a metformin kezelések az egérkísérleteknél is a B. fragilis  szint jelentős csökkenését mutatták, valamint azoknak az egereknek is nőtt a testtömege, amelyek bélrendszerébe B. fragilist telepítettek, glükóz toleranciájuk is romlott, míg inzulinérzékenységük csökkent a kontroll egerekkel szemben.

A szerzők figyelmeztetnek arra, hogy az ember és az egér epesav-profiljai fontos szempontok szerint különböznek egymástól. A megállapítások rámutattak azokra a fontos elemekre, amelyek  szerint a metformin kulcsfontosságú hatással van a bélre és bél mikrobákra – állítják a kutatók.

Már hazánkban is elérhető a székletgenomikai vizsgálat, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk mirobáink arányairól és egészségünk állapotáról.

Medscape Medical News

2018 11.05.


 

 

Mozogni kell!

Egyéb

2018-11-23

Az amerikai  Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma a polgárok egészségének védelmében új irányelveket fogalmazott meg arra vonatkozóan, mekkora fizikai terhelésre van szüksége egy embernek egészsége megőrzéséhez. Három éves kortól, korosztályokra bontva határozzák meg az egészség megóvásához szükséges napi mozgás mennyiségét és minőségét. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve különbséget tesznek a 3-5 éves korosztály, a 6-17 éves, a 18-59 éves, illetve a 60 év fölötti korosztály között.

Már a kisgyermekeknek is sok mozgásra van szükségük, hogy izom- és csontrendszerük megfelelően  kialakulhasson. Az ő napi mozgás-szükségletüket 3 órányi játékos mozgásban határozták meg.

Az idő előrehaladtával az egészségesen fejlődő gyerekeknek egyre erőteljesebb mozgásra van szükségük, ami elengedhetetlen az izmok gyarapodásához és a csontok megerősödéséhez. Ezt a koncentrált mozgást napi egy órában határozták meg, a mozgás intenzitását illetően pedig úgy vélik,  minden jó, ami megemeli a vérnyomást és az emelt szinten is tartja.

mozgás

A felnőtteknek, azaz a 18-64 év közötti korosztálynak már van választási lehetőségük. Választhatnak a hetente kétszeri, legalább 150 percnyi közepes intenzitású, vagy a legalább 75 percnyi erőteljes fizikai aktivitás között. Közepes intenzitásnak minősül a kerékpározás, a kerti munka vagy a gyaloglás. Erőteljes aktivitás a túrázás, azaz gyaloglás nehéz terepen, az úszás és a futás. Az izmok terhelése elengedhetetlen a megfelelő kondíció eléréséhez.

A 65 év felettiek mozgásigénye, illetve javasolt mozgásmennyisége megegyezik a felnőtt korosztály mennyiségi igényeivel. Ahogy öregszünk, kevésbé vagyunk képesek bizonyos mozdulatok, illetve tevékenységek végzésére, akár krónikus betegség, akár az öregedéssel járó nehézségek miatt.  Az e téren végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy idősebb korban is szükség van a fizikai aktivitásra, illetve terhelésre, legyen az edzőteremben, vagy otthon, könnyített körülmények között. A rendszeres mozgás egyértelműen segíthet idős korban az esések, csonttörések,  zúzódások és az ebből adódó szövődmények elkerülésében.

Számításaik szerint, egy középkorú embernek hetente minimum nyolc órát kell mozognia ahhoz, hogy megőrizze egészségét és megfeleljen a most kidolgozott irányelveknek. Táblázatokkal, grafikonokkal és gyakorlati tanácsokkal, a fokozatosság elvét hangsúlyozva kívánják az embereket mozgásra ösztönözni.

Jelentésükben összefoglalják a jelenlegi tudományos álláspontokat, hogy milyen hatással van a fizikai aktivitás az emberi szervezetre. Mozogni kell – hangsúlyozzák -, hiszen a mozgás segíti az agyműködést, kondícionálja az immunrendszert, edzi az izmokat és a csontrendszert, a szívet, a tüdőt és az ereket, ezen felül bizonyítottan jótékony hatással van a legkülönfélébb megbetegedésekre, az Alzheimer-kórtól a cukorbetegségig. Hatással van az alvásra, csökkenti a szorongást és a depressziót s egyben csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát is. 

Ezek után mi sem mondhatunk egyebet, minthogy ”tessék mozogni!”

 

Popular Science

2018 11.14.