A mikrobiom befolyásolásával az ételallergiák is kezelhetőek lehetnek?

Tudástár Tudomány

2019-08-20

Manapság nem kétséges, hogy a testben élő baktériumok nagy szerepet játszanak abban, hogy az immunrendszer hogyan reagál az élelmiszer-allergénekre. Az élelmiszer-allergia mögöttes okainak kutatása az állapot növekvő előfordulásával párhuzamosan fejlődött: az Egyesült Államokban becslések szerint a gyermekek 6% -a, és a felnőttek akár 10% -a allergiás valamilyen élelmiszerre.

A tudósok összefüggéseket azonosítottak egy személy mikrobiális állapota, valamint aközött, hogy az adott személynek van-e allergiája vagy sem. “A mikrobiom különbségek segítenek meghatározni, hogy mely gyermekek nőhetik ki az élelmiszer-allergiájukat, és melyek nem” – jegyezte meg Supinda Bunyavanich, a Sinai-hegy Icahn Orvostudományi Iskolájának orvostudósa. Mindez azt sugallja, hogy ezeknek a mikrobiótáknak hatásuk van az allergiák klinikai kimenetelére.

A Chicagói Egyetem immunológusa, Cathryn Nagler feltételezése szerint, a testben élő baktériumok már régóta szerepet játszhatnak az élelmiszer-allergiákban. Az 1980-as és 90-es években több, “csíramentes” vagyis mikrobiom nélküli egeret vizsgáló tanulmány is arra engedett következtetni, hogy a bélben élő baktériumok vagy az általuk előállított vegyületek, például lipopoliszacharid (LPS) fontos szerepet tölthetnek be az immunrendszer megfelelő működésében, hogy az általunk fogyasztott ételek hatására ne következzen be kóros reakció.

A földimogyoró allergia egy új egérmodellje, amelyet a New York-i Mount Sinai Orvostudományi Egyetem kutatói dolgoztak ki 2000-ben, arra késztette Naglert, hogy továbbgondolja, vajon a bél mikrobiom befolyásolhatja-e, hogy az emberek hogyan reagálnak az étrendi allergénekre. Az akkori kutatásban alkalmazott egér törzs (C3H / HeJ) mutációt hordozott a TLR4 receptorban. Erről a fehérjéről nemrégiben kimutatták, hogy azokat az immunválaszokat közvetíti, amelyeket egy lipopoliszacharid (LPS) néven ismert bakteriális antigén vált ki. A mutáns egerek következésképpen nem reagáltak az LPS-re. Azonban a kísérlet során az állatok anafilaxiás reakciót mutattak – mely akár halálos allergiás roham is lehet az emberekben – frissen őrölt földimogyoróval való érintkezéskor. Naglert saját kutatásában az érdekelte, hogy vajon a TLR4 – és különösen azok a bélbaktériumok, melyek azt aktiválni képesek- lehet-e a kulcsa az étrendi allergénekkel szembeni toleranciának. Amikor az egereket széles spektrumú antibiotikumokkal kezelte, hogy a bélbaktériumokat károsítsa, akkor is, még a vad típusú TLR4 állatok is súlyos reakciókat mutattak az élelmiszer-allergénekkel szemben. “Ez arra enged következtetni, hogy a bélbaktériumok által közvezített jeleknek szerepe lehet az ételekre adott reakciók szabályozásában” – mondja.

Az egereken végzett további kutatások kimutatták az okozati összefüggést a mikrobiom és az ételekkel szembeni allergiás reakciók között. Januárban Nagler és kollégái közzétették egy kísérlet eredményeit, amelyben egészséges, és tehéntej-allergiás csecsemőkből származó székletmintákat „csíramentes” egerekbe ültettek át. A székletátültetésben nem részesült kontrollállatok, valamint az allergiás csecsemőkből mintákat kapott egerek egyaránt érzékennyé váltak a β-laktoglobulin tejfehérjére, és a fehérjével történő ismételt találkozás allergiás reakciót váltott ki bennük. Az egészséges csecsemőkből mintát kapott egerek viszont tökéletesen tolerálták az étrendi allergént. Az egerek mikrobiomát megvizsgálva a kutatók azonosítottak egy olyan baktériumfajt, az Anaerostipes caccae-t, amely szignifikánsan csökkent azokban az állatokban, akik allergiás reakciót mutattak a tehéntejre. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy ennek a fajnak a „csíramentes egerekbe történő átvitele elegendő ahhoz, hogy meggátolják a tehéntejre adott allergiás reakciót” – mondja Nagler.

Júniusban a Bostoni Gyermekkórház kutatói hasonló eredményeket kaptak eltérő allergén alkalmazásával, eltérő egérmodellben. A csoport megállapította, hogy az egészséges emberi csecsemőkből származó széklet átültetése a súlyos tojásallergiában védi az állatokat az anafilaxiától, míg az élelmiszer-allergiás csecsemőkből származó széklet átültetése nem nyújtott ilyen védelmet. Megállapították továbbá, hogy az allergiás egereknek a Clostridium vagy Bacteroides fajokból álló társulásának, vagy akár egyetlen faj, a Subdoligranulum variabil táplálása elegendő volt a tojásallergia elleni védelemhez. “Nem pontosan ugyanazok az adatok, de nagyon konzisztensnek tűnnek” – mondja Rima Rachid a kutatás társszerzője, a Bostoni Gyermekklinika munkatársa a saját, és Nagler csoportjának eredményeiről.

A baktériumok élelmiszer-allergénekre adott válaszának alapjául szolgáló mechanizmusok sokrétűek. Rachid legutóbbi tanulmányában a kutatók megállapították, hogy a mikrobák valamilyen módon kiváltják egy olyan típusú szabályozó T-sejt létrejöttét, amelyet röviden RoRγ T-sejteknek neveznek. Amikor a kutatók eltávolították ezeket a T-sejteket az egérmodellekből, akkor az állatok súlyos reakciókat mutattak az allergénekkel szemben, még a védő baktériumok átültetése után is. A májusban megjelent tanulmány megállapította, hogy a „csíramentes” vagy az antibiotikumokkal kezelt egerekben eltérő típusú szabályozó T-sejtek alakulnak ki, amelyek magasabb E-immunglobulin szintet okoznak, amely közvetíti az élelmiszer-allergiás reakciókat. Más kutatások rámutattak a basophilok, a gyulladásos reakciókban részt vevő immunsejtek lehetséges szerepére.  Nagler és kollégái pedig továbbra is a TLR4 szerepének feltárásán dolgoznak.


Miközben a kutatók továbbra is vizsgálják ezeket a mechanizmusokat, sok tudós már most is figyelmet fordít a mikrobiomot módosító beavatkozásokra az élelmiszer-allergia megelőzésére vagy kezelésére. Jelenleg az ilyen állapotok gondozásának protokollja egyszerűen a kiváltó allergének elkerülését jelenti, illetve véletlenszerű expozíció esetén epinefrin autoinjektorral (EpiPen) és antihisztaminnal történő beavatkozást. Az immunterápia, amelyben a betegek alacsony, fokozatosan növekvő allergén dózisoknak vannak kitéve, a közelmúltban szintén opcióvá vált, de csak néhány betegnél működik – jegyzi meg Rachid. “Valóban jelenleg kielégítetlen igény van az élelmiszer-allergia jobb kezelésének megtalálására.” Számos klinikai vizsgálat kutatta a probiotikus kiegészítők hatásait, ígéretes, de vegyes eredményekkel. “Ami a probiotikumokat illeti, az eddig elvégzett vizsgálatok nem túl határozottak” – mondja Rachid. A megközelítést azonban érdemes tovább folytatni, mondja, megjegyezve, hogy kollégái remélik, hogy olyan probiotikumokat fognak kifejleszteni azon baktériumfajok alapján, amelyeket a közelmúltban az élelmiszer-allergia kivédésére vizsgáltak. Ugyanakkor Rachid felügyeli a földimogyoró-allergia székletátültetésének első klinikai vizsgálatát. „Nagyon érdekes megközelítés, ahol az ember megpróbálja megváltoztatni az egész mikrobiomot.” A kutatók jelenleg a potenciális kísérleti résztvevőket keresik.

„Nagyon érdekes az ez iránti érdeklődés” – mondja Bunyavanich. “Az a tény, hogy az élelmiszer-allergia egyre növekszik az utóbbi évtizedekben, arra buzdít bennünket, hogy próbáljuk meg a lehető legnagyobb mértékben felderíteni, mi járulhat hozzá ehhez.”

Forrás: The-scientist.com

Törekedjünk-e a Yanomami indiánokéhoz hasonló mikrobiom elérésére?

Tudástár Tudomány

2019-08-16

A venezuelai őserdőben élő Yanomami törzs mikrobiomja változatosabb (legdiverzebb) a világon. Messze sokfélébb, mint a nyugati országokban jellemző mikrobiom. Mit jelentsen ez?

A törzs vadászó-gyűjtögető életmódot folytat az esőerdőben és a hegyekben Brazília északi, és Venezuela déli határán. Étrendjük magas rosttartalmú és nagy részét teszi ki a manióka. Ezen csoport tagjai többezer éven keresztül nem érintkeztek a külvilággal és valószínű, hogy egyikét képezik azon kevés törzseknek, amelyek még nem találkoztak az antibiotikumokkal amik jelentősen károsíják a bélfóra diverzitását. Nem meglepő tehát, hogy az eddig látott legváltozatosabb mikrobiomot ezeknél a törzseknél találták. Egyre növekvő evidencia, hogy az egészségünket nagyban befolyásolja a belekben mikrobiom diverzitása, így jogos feltevés, hogy minél magasabb a diverzitás, annál jobb.

Minden évben az egészségügyi minisztérium meglátogatja ezt a közösséget és biztosítja a védőoltásokat azok a betegségek ellen, amelyeket a környékbeli aranybányászoktól kaphatnának el ellenkező esetben. A törzset először 2008-ban vették észre. 2009-ben a kutatók mintákat vettek a falu lakóitól nyálból, bőrről, illetve székletből.

A székletminták genetikai vizsgálatából kiderült, hogy a Yanomi törzs tagjai kétszer annyi fajta mikróbát hordoznak beleikben, mint az Egyesült Államok lakói. 30-40%-al magasabb volt a diverzitásuk azoknál a venezuelai vadászó-gyűjtögető törzseknél, amelyek javarészt fennartották hagyományos életstílusukat, de alkalmanként használtak antibiotikumokat, vagy fogyasztottak feldolgozott élelmiszereket.

Maria Dominguez-Bello, a kutatás vezetője szerint a nyugatiasodás csökkenti a diverzitást, illetve megváltoztatja a baktériumok összetételét. Maria munkatársa, Jose Clemente hozzátette, hogy minimális találkozás a modern életstílussal, mint az antibakteriális szappanok, vagy tisztítószerek használata, az antibiotikumok és a császármetszés (ahol az újszülött nem találkozik édesanyja hüvelyflórájával) is hozzájárul a mikrobiom biodiverzitásának drámai csökkenéséhez.

Nehéz elkülöníteni, hogy melyik orvosi, illetve melyik életmódbeli szokás van legerősebb hatással a bélflórára, mondta Jens Walter, aki  e kutatás mellett a vidéki Pápua új-guineai lakosok mikrobiomját is vizsgálta már, ami szintén diverzebb volt az USA lakosainak mintáinál. Bár Pápua Új-Guineában gyakori az antibiotikum használat, így az eredmények azt sugallják, hogy a diverzitásban más faktorok is jelentős szerepet játszhatnak.

Mit jelentsen ez?

Egészségesebb emberek általában magasabb diverzitással rendelkeznek, de nehéz kijelenteni, hogy az egyik törvényszerűen következne a másikból. Arra nézve vannak evidenciák, hogy bizonyos mikróbafajok hiánya adott ráktípusokhoz kapcsolhatók és a kísérleti egerek antibiotikumkúra után könnyebben.

Walter szerint érdekes hipotézis, hogy a civiliációs betegségek okozója a mikrobiom kimerülése lehet. Viszont nehéz következtetéseket levonni abból, hogy a Yanomami vagy Pápua új-guineai emberekhez hasonlítjuk magunkat, hiszen a várható élettartam még így is magasabb a modern társadalmakban. Ezért a tudós nem is javasolja a drasztikus törekvést arra, hogy a Yanomami mikrobiomot elérjük. Pápua Új-Guineában a gyenge higiéniás körülmények valószínűleg egyikét képezik a magas diverzitást okozó faktoroknak, de az ehhez kapcsolódó gyakori fertőző hasmenések nem  olyan tényezők, amelyhez a civilizált világ vissza szeretne térni.
A gyors megoldásnak tűnő széklettranszplantáció a Yanomami indiánoktól nem lenne biztonságos, de az antibiotikumok és a császármetszések csökkentése a ténylegesen szükséges mértékig, illetve a rostfogyasztás növelése nem árthat.

Forrás: Newscientist.com

Az újszülöttek mikrobiom vizsgálatával az asztma és allergia is megelőzhető lehet?

Tudástár Tudomány

2019-08-13

Kutatók egy csoportja a San Francisco-i Egyetemmel (UCSF)  közösen korábban már publikált egy olyan tanulmányt, amely leírta, hogy azoknak az 1 hónapos csecsemőknek a székletéből, akiknek később gyermekkori atópiája és / vagy asztmája alakult ki, megváltozott bél-mikrobiom és megnövekedett 12,13-diHOME koncentráció mutatható ki.

A 12,13-diHOME egy lipid, mely csökkenti az immunsejtek számát és az úgynevezett szabályozó T-sejteknek vagy Tregoknak az aktivitását, amelyek általában elnyomják az allergiás gyulladást. A vizsgált csecsemők a rassz és etnikai szempontból sokszínű Wayne megyei Egészségi, Környezetvédelmi, Allergiás és Asztmás Longitudinális Tanulmány (WHEALS) részét képezték, amelybe 2003. augusztus és 2007. november között 1258 21–49 éves terhes nőt vontak be Michigan Detroit közeléből. A gyermekektől származó székletmintákat az egy hónapos korban történő otthoni látogatások során gyűjtötték be, majd további interjúkat készítettek a születés után 6, 12, 24 és 48 hónappal. A 24 hónapos találkozó egy kutató klinikán történt, ahol a gyermekeket testület által hitelesített allergológus vizsgálta meg.

csecsemő mikrobiom

A csecsemők székletmintáinak ún. „shotgun” metagenomikus szekvenálása azt mutatta, hogy a bakteriális epoxid-hidroláz (EH) gének jelenléte sokkal jellemzőbb azoknak a csecsemőknek a bél mikrobiomában, akiknél később gyermekkorban kialakult atópia vagy asztma. Ezen bakteriális EH-gének közül három (3EH) specifikusan termeli a 12,13-diHOME-t. Humán dendritikus sejtek 12,13-diHOME-mal való kezelése in vitro megváltoztatta a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptor γ (PPARγ) -szabályozott gének expresszióját és csökkentette a gyulladásgátló citokinek szekrécióját, valamint a Treg-sejtek számát is.

Egy friss tanulmányban a kutatók 3EH-t expresszáló baktériumtörzseket injektáltak egerek belébe, ami csökkentette az állatok tüdőjében a Treg-sejtszámot, és molekuláris szinten megváltoztatta a Treg- és más immunsejt-funkciókat.

Ezután megvizsgálták a 41 1 hónapos csecsemő székletmintáiban található mikrobiális géneket. Megállapították, hogy a 3EH kópiáinak száma, vagy maga a lipid koncentrációja a csecsemők székletmintáiban előre jelezte, hogy mely csecsemőknek alakult ki később 2 éves korukban allergia vagy 4 éves korban asztma.

A kutatók ezt az eredményt megismételték egy San Francisco-i székhelyű független kohorsz vizsgálat székletmintáin is, melybe 50 1 hónapos csecsemő került bevonásra.

„Ugyan ezeket a kutatásokat egy még nagyobb vizsgálati csoporton is meg kell ismételni, az a tény, hogy két különböző városban, demográfiailag eltérő populációkban összegyűjtött 2 kohorsz is ugyanazokat az eredményeket támasztja alá, megerősíti meggyőződésünket, miszerint ennek a baktérium-lipidnek a gyermekkori asztma és az allergia kockázatával való kapcsolata szélesebb népességkörben is általános lehet” – mondta egy nyilatkozatában a tanulmányt vezető Sophia Levan, MD / PhD jelölt.

Susan Lynch, PhD, az UCSF orvostudományi professzora elmondta: “A felfedezés előkészíti az utat a korai bél-mikrobiom beavatkozásokhoz, amelyek megakadályozzák e betegségek kifejlődését”.

A kutatók megjegyezték, hogy a 12,13-diHOME a mikrobiomnak csak egy alkotóeleme, amely szerepet játszik az immunrendszer diszfunkciójában és a gyermekkori allergia és az asztma iránti fogékonyságában.

A tanulmány a Nature Microbiology-ban jelent meg.

Források: Levan SR, Stamnes KA, Lin L, et al. Elevated faecal 12,13-diHOME concentration in neonates at high risk for asthma is produced by gut bacteria and impedes immune tolerance [published online June 22, 2019]. Nat Microbiol. doi: 10.1038/s41564-019-0498-2., Ajmc.com

Székletátültetés hosszabb távú hatásai az autizmus esetében

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-08-09

Számos tanulmányban olvasható, hogy az Autizmus spektrum zavarral (Autism Spectrum Disorders=ASD)  élő emberek az átlagtól eltérő bél mikrobiommal rendelkeznek, amely alapján kapcsolat lehet a bél mikrobiom és az autizmushoz kötődő viselkedési szokások között.

autizmus

A bél-agy tengely létezését korábban már más betegségeknél is feltételezték, mint például a Parkinson-kór, vagy az Alzheimer kór. Az Arizona Állam Egyetem kutatói publikáltak egy cikket, melyben 18 ASD-vel diagnosztizált gyermeken végzett kezelések után, két év elteltével nyomon követéses vizsgálatot folytattak. A terápia után két évvel jelentős pozitív változásokat figyeltek meg, mind a gasztrointesztinális mind az autizmushoz társuló tünetek tekintetében. Lényeges információ az is, hogy a baktériumok diverzitása nőtt, ezen belül a Bifidobacteria és a Prevotella baktériumok száma is gyarapodott.

Autizmus és a gyomor-bélrendszeri problémák

Az autizmussal élő emberek körülbelül 30-50%-a küzd krónikus gyomor-bélrendszeri panaszokkal, mint például a gyakori székrekedés és/vagy hasmenés.

Hogyan zajlott a terápia?

Az elsődleges kutatásban az autizmussal élő gyermekeken egy komplex mikrobiomot befolyásoló terápiát végeztek. A kezeléshez (Microbiom Transfer Therapy=MMT) több lépés is tartozott, ilyen volt például az antibiotikumos kezelés, a béltisztítás, és csak ez után következhetett a széklet mikrobiom átültetés (FMT=Fecal MicrobiotaTransplant). A terápiát 8 hetes megfigyelési időszak követte. Ebben a periódusban 80%-al csökkentek az gasztrointesztális tünetek, illetve az ASD tüneteiben is javulást tapasztaltak.

Mit észleltek két évvel a terápia után?

2 évvel a terápia befejezése után újból vizsgálatokat folytattak az alanyokkal. Az eredmények még mindig jelentősek voltak, ugyanis egy gasztrointesztinális tüneteket mérő skála szerint 58 %-al csökkentek a tüneteik.
A vizsgálat kezdetekor a résztvevők 83%-nak súlyos ASD diagnózisa volt (CARS=Childhood Autism Rating Scale alapján), ez a szám 17%-ra csökkent, de a közepes, és enyhe diagnózissal rendelkező gyermekek értékei is javultak, sőt a vizsgált alanyok 44%-a már diagnosztikai határérték alá esett.
Érdekesség, hogy 18-ból 16 személynél újabb székletvizsgálatok eredménye szerint a baktériumok sokfélesége megmaradt két évvel a terápia után is.

Bíztató kutatások, de figyelembe kell venni, hogy ASD-vel kezelt betegeknél ritkán vannak hosszú távú követéses vizsgálatok, habár az eredmények bíztatók, fontos kiemelni, hogy ez egy nyílt, placebo kontrollált vizsgálat nélküli kutatás volt, viszont a jövőben szeretnének ebben a témakörben további vizsgálatokat végezni.

Forrás: Nature.com, Asunow

Nem csak a nyulak eledele! – A csodálatos sárgarépa

Egyéb

2019-08-06

A sárgarépa nem csak gyönyörű színével, hanem belső értékeivel is hódít. Amellett, hogy gazdag vitaminokban, antioxidánsokban és rostokban, édeskés íze miatt közkedvelt konyhai alapanyag. Nézzük mi mindent érdemes tudni róla!


A sárgarépát már igen régóta ismerjük és termesztjük, így az egyik legfontosabb tagja a veteményeskerteknek. Korai feljegyzések szerint eredetileg Közép-Ázsiából származik és a spanyolok közvetítésével jutott el Európába az i. sz. I. század környékén. 
Energiatartalma alacsony, 100 grammban mindössze 40 kcal-t tartalmaz. Szénhidráttartalma a zöldségfélék közül kiemelkedő 8 gramm / 100 gramm, melynek egy része cukor, ennek köszönheti édeskés ízét. Ennek ellenére glikémiás indexe meglehetősen alacsony, mindössze 39, tehát a vércukorszintet csak kevéssé befolyásolja, ami jó hír a cukorbetegek számára.
Egyik legfontosabb biológiai hatóanyaga a bétakarotin, mely a növény jellegzetes színét is adja. A karotin jelentős antioxidáns, melyből, 6-15 mg / 100 g található a zöldségben. A szervezet a bétakarotint A-vitaminná alakítja át, mely fontos szerepet tölt be a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Karotinjai erősítik továbbá az immunrendszert, valamint daganatos betegségek megelőzésében is szerepet játszhatnak, mivel részt vesznek a káros szabad gyökök semlegesítésében is. A sárgarépa bőven tartalmaz még magnéziumot, foszfort, káliumot, cinket, mangánt, rezet és A-, C-,E- és K-vitaminokat. Ezek tovább erősítik az immunrendszert, ami segít a megfázás és influenza elleni harcban.
Mindemellett kiemelendő, hogy a sárgarépa fogyasztása mérsékelheti a koleszterinszintet is. Ezt főleg a benne található értékes rostoknak köszönhetjük. 100 gramm zöldség elfogyasztásával átlagosan 3-3,5 g rostot vihetünk be a szervezetünkbe, mely mintegy 10x annyi, mint amit 100 g főtt tészta vagy rizs tartalmaz. A rostok gátolják a koleszterin bélből való visszaszívódását, így serkentve a szervezetet arra, hogy saját raktárait használja fel.

A zöldségnövény jelentős rosttartalma emellett a belek működésére is jótékony hatással van. Javítja az emésztést, kitisztítja a bélrendszert és segíti a felgyülemlett víz kiürítését.
A rostok közül kiemelkedő mennyiségben van jelen a pektin, mely táplálékul szolgál a vastagbélben található jótékony baktériumok számára, támogatva ezzel a bélflóra egyensúlyának megőrzését.A szervezetbe kerülve a pektin megváltoztatja a széklet víztartalmát, növeli a viszkozitását, ezért mind székrekedés, mind hasmenés kezelésére alkalmazható. Mivel rengeteg vizet képes megkötni, elfogyasztás után a gyomorban megduzzad és ezzel csökkenti az éhségérzetet. Ennek a hatásának köszönhetően a fogyókúrázók előszeretettel vásárolják és fogyasztják.
A zöldség C-vitamin tartalma elősegíti a kollagén termelést, melynek köszönhetően a bőrünk is rugalmasabbá válik.


Hogyan fogyasszuk?
Bár sárgarépát leggyakrabban levesbe főzve fogyasztjuk, a fenti hatásai miatt érdemes minél több formában beilleszteni az étrendünkbe.
Kiemelendő, hogy rost- és vitamintartalma is legjobban nyersen hasznosul, de a változatosság fenntartása érdekében fogyaszthatjuk más formában is. Fontos azonban, hogy a sárgarépát lehetőség szerint alapos mosás után hámozatlanul, vagy csak nagyon vékonyan hámozva fogyasszuk, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti szövetekben található.
Reggelire ehetünk reszelt répát zabpehellyel és natúr joghurttal, tízóraira és uzsonnára akár önmagában is elropogtathatjuk egy kis dió vagy mandula kíséretében. Ebédre választhatunk sárgarépa krémlevest, de főzeléknek, vagy köretként salátába, esetleg grillezve/párolva is tökéletes lehet. Ha pedig édességre vágyunk, szuper cukormentes répatortát is készíthetünk.
A lehetőségek tárháza végtelen, érdemes tehát kísérletezni.

Forrás:
https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/mit_tesz_a_testunkkel_napi_1_szal_sargarepa/20130322140650?autorefreshed=1
https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/sargarepa_az_edes_gyoker/20080111072948?autorefreshed=1
https://www.eletmod-magazin.com/szuperelelmiszerek/sargarepa
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pektin