Az időeltolódáson átesett bélbaktériumok elhízást okozhatnak
Mindenki számára csábító lehet New Yorkban szilveszterezni, vagy egy egzotikus nyaraláson részt venni, de ezek az utazások minden bizonnyal kevésbé hozzák izgalomba a bélbaktériumokat. Úgy tűnik, hogy az emésztőrendszerünkben nagy tömegben jelen lévő jó baktériumokat az időeltolódás érzékenyen érinti. Ha a földgolyó egy másik részére utazunk, akkor az időeltolódás gyakran „jetlag-et” okozhat (ami egy nagyon kellemetlen érzés, szédüléssel, álmossággal, kimerültséggel jár), és ez az ideiglenes állapot a bélbaktériumokat is megzavarhatja.
A Cell magazinban publikált tanulmányban, egy izraeli kutatócsoport rágcsálókon elvégzett friss kutatása első alkalommal állapította meg, hogy a bálbaktériumok egy napi ritmust követnek, a mi belső óránkat, éppen úgy, mint mi emberek tesszük. Amikor ez a belső óra felborul, az megzavarhatja a bélbaktériumokat, megnövelve az elhízás, a cukorbetegség, a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának a rizikóját.
Számos korábbi tanulmány mutatott ki összefüggést a több műszakban dolgozó, alvászavarban szenvedő vagy ismétlődő időeltolódáson átesett emberek esetében, amikor is ezekben az állapotokban sebezhetőbb a szervezet bizonyos egészségügyi problémákkal szemben, ide sorolva az anyagcsere betegségeket és bizonyos rák típusokat. Mindeddig az összefüggés pontos mechanizmusa ismeretlen volt, de a hiányzó részletekre a kutatás eredménye adhat magyarázatot.
Az izraeli Weizmann Institute of Science kutatócsoportja felfedezte, hogy a bélbaktériumok összetétele és aktivitása változik a napszakoknak megfelelően. Megállapították, hogy bizonyos baktériumfajok napközben aktívabbak, éjjel pedig visszafogottak, amíg a többi baktérium ellenkező módon viselkedik. A kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi történik akkor, ha a ciklusokat megzavarják.
Egérkísérleteken, amelyekben úgy idézték elő az „időeltoldás” állapotát, hogy a rágcsálók ketrecében 4 héten keresztül megváltoztatták a fényviszonyokat. Ahogy a tudósok gondolták, az állatok napközben rendszertelenül kezdtek el enni, amely az időeltolódás, a kialakult „jetlag” egyik mellékhatása. Mindezeken túl, az egerek testsúlya gyarapodott, és problémájuk volt a vércukor-szintjükkel is. Amikor a „jetlag”-es bélbaktériumokat átültették csíramentes rágcsálókba, akkor a beavatkozást követően nem sokkal hízásnak indultak és romlott az egészségi állapotuk is.
A kutatók meg akarták vizsgálni, hogy ezek az eredmények az emberek esetében is fennállnak-e, ezért megvizsgálták két önkéntes székletmintáját amerikai utazásuk előtt és után. A kutatók megalapították, hogy az utazás megváltoztatta az önkéntesek bélbaktérium összetételét, nagyobb populációban jelen volt jelen a Firmicutes baktérium, amely az elhízással hozható összefüggésbe. 2 héttel az utazások után az önkéntesek felépültek a „jetlag”-ből, és bélbaktériumok egyensúlya is helyreállt.
Ezek az eredmények új fejezetet nyitnak meg a több műszakban dolgozó és az ismétlődő „jetlag”-től szenvedő emberek számára. Az eredményeknek fontos üzenete van a bélbaktérium kutatással foglalkozó tudósok számára is, mivel eddig általában egy adott időpontban gyűjtött baktérium mintákat hasonlítottak össze. A kutatások eredményének tükrében, minden bizonnyal a korábban vett minták nem tekinthetők reprezentatívnak, mivel az ember bélbaktérium összetétele drámai módon változhat a nap folyamán.