Mire képes 10 százalékos súlyvesztés a kettes típusú cukorbetegség esetén?

Étrend Tudástár Tudomány

2019-11-14

Bár a nagyobb eredmények érdekében mi a testsúly normalizálását szorgalmazzuk, bámulatos, hogy már kisebb mennyiségű súlycsökkenés mennyi pozítív hatással jár a cukorbetegség esetében. Diabétesz világnapi cikkünk következik.

diabetes

Egy új kutatás azt mutatta ki, hogy a diagnózist követő már moderált fogyás is hozzájárul a tünetek javulásához. A páciensek mind túlsúly mind kettes típusú diabétesz esetén remissziót tapasztalhatnak akár testsúlycsökkentő műtét esetén is (a komplikációk és visszahízás elkerülése miatt az ilyen jellegű műtét helyett az életmódváltást javasoljuk).

2016-ban egy másik kutatás eredményei alapján egy nyolchetes szigorúan alacsony kalóriatartalmú étrend után a résztvevők 40%-nak a diétát követő hat hónappal még mindig 7 mmol/l alatt volt az éhomi vércukorszintje.
A Diabetic Medicine-ben publikált kutatásban 857 alanyt vizsgáltak 40-69 év között, akiket frissen diagnosztizáltak T2DM-el. A résztvevőket 5 éven át követték. A betegek 30%-ban remissziót tapasztaltak. Hogy mi volt ebben kifejezetten fontos eredmény? Azok a páciensek, akik legalább 10%-os testsúlycsökkenést értek el kétszer akkora eséllyel tapasztaltak remissziót a diagnózist követő öt évben!
„Már egy ideje tudjuk, hogy a cukorbetegség remissziója elérhető intezív súlycsökkentő programokkal” jelenti ki az első szerző, Hajira Dambha-Miller, Ph.D. „Ezek a kezelések kifejezetten nagy kihívást jelenthetnek a pácienseknek, viszont eredményeink alapján lehetséges, hogy a beteg akár már tíz százalékos súlycsökkentéssel megszabaduljon cukorbetegségétől a következő öt évre”-fűzte hozzá.

Prof. Simon Griffin, a tanulmány vezető szerzője kiemelte a diéta és az életmód különösen fontos szerepét a kezelésben.
Saját tapasztalataink is igazolják a kutatás eredményeit. A mikrobiom-helyreállító életmód alapján rengeteg cukorbeteg páciensünk tudott javítani a laboreredményein. Intenzív vércukor monitorozás mellett több betegünk tudta csökkenteni inzulin adagját és van, aki olyan szép eredményeket ért el, hogy nincs szüksége többé külsőleg bevitt inzulinra.

Forrás: Medicalnewstoday.com

A gyermekkori agyfejlődést is befolyásolhatja a bélflóra összetétele

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-10-18

A bél mikrobiom emberi szervezetre való hatását már sokan sok oldalról közelítették meg, és egyre egyértelműbbé válik, milyen fontos szerepe van akár az elhízás, az anyagcsere vagy a mentális egészségünk szempontjából. Hogy a korai életkorban kialakuló bélflóra hogyan befolyásolja az agy fejlődését, szintén egy izgalmas terület.

child

Sophie Rowland és kollégái a Massachusetts-i Wellesley Főiskolán 250 gyermek székletének mikrobiális DNS-ét elemezték, majd összevetették az információt az agyaktivitással kapcsolatos adatokkal, amelyeket fMRI agyi vizsgálat segítségével nyertek.

Két évnél fiatalabb gyermekek esetében az eredmények azt mutatták, hogy két konkrét Bifidobacterium faj nagyobb elõfordulása, és az agyhálózat kapcsolatai között szignifikáns összefüggés van. A B. longum fajt összekapcsolták a figyelem fokozott aktivitásával az agy egyes részein. A másik mikrobával, a B. pseudocatenulatum-mal kapcsolatban a nyelv elsajátításában részt vevő agyi területek működésével találtak összefüggéseket.

Rowland azonban hangsúlyozza, nem jelenthetjük ki azt, hogy gyermekeink bélflórájának megváltoztatásával elősegíthetjük az agy fejlődését. Egyelőre hipotézis, miszerint ezen fajok nagyobb számban való jelenléte segíthet a nyelv elsajátításában és a figyelem fejlődésében az agyban. Az, hogy egyszerű B. longum probiotikum adása egy gyereknek kiválthatja ezen hatásokat, jelenleg nem egyértelmű. Korábbi kutatások szerint egyébként a B. longum mennyiségét a gyermek belében erősen meghatározza az anyatejes szoptatás.

Rowland kutatásának következő lépése, hogy hét éven keresztül utánköveti ezen gyermekeket. Az eredmények pedig remélhetőleg megmutatják majd, hogy a bélmikrobiomunk korai fejlődése, későbbi életünkben hogyan befolyásolhatja az agy fejlődését.

Forrás:Newscientist.com

Rheumatoid arthritis és a növényi táplálkozás szerepe

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-10-15

A rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun betegség, ami elsősorban az ízületek gyulladásával jár. Leggyakrabban a kéz, csukló, könyök, láb, térd ízületeit érinti, és sok esetben szimmetrikus előfordulás jellemzi, de egyes esetekben hatással lehet az egész szervezetre (pl.: a sziv és érrendszerre, légzőrendszerre).
Egy nemrégiben megjelent összefoglaló tanulmány szerint, az RA kialakulása nem teljesen ismert folyamat, nagyrészt genetikai faktorok (kb.50-60%-ban) játszhatnak szerepet benne, de egyéb tényezők, mint egyes fertőzések, dohányzás, a táplálkozás, és a bélbaktériumok is hatással lehetnek rá. Ez a kórkép gyakoribb mint hinnék, körülbelül a világ népességének 1%-át érinti, ezért is fontos róla említést tenni. Napjainkban egyre több tanulmány fókuszál a táplálkozási vonatkozásokra az RA-vel kapcsolatban.

térd

Táplálkozás

Egyre több eredmény azt sugallja, hogy a táplálkozás nagy szerepet tölt be a rheumathoid arthritisszel élő betegek kezelésében, és a remisszió fenntartásában is.
Az állati termékekben gazdag táplálkozás, (pl.: tejtermékek, vöröshúsok) és a súlyfelesleg negatívan befolyásolhatják az RA-t, feltehetően azért, mert gyulladáskeltő hatásuk lehet. Ezzel szemben a növényi alapú, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás, gyulladásgátló hatással lehet ebben a betegségben is.
Egy kisebb, 50 fős tanulmányban 3 hét vegán táplálkozás után az alanyoknál azt tapasztalták, hogy a CRP (C-reaktiv protein) szintje 33%-kal csökkent.
Ez felveti azt, hogy a vegán, rostokban gazdag, alacsony zsírtartalmú étrend befolyásolhatja azokat az útvonalakat, amik közrejáthatsznak a CRP (C-reaktiv protein) szint növekedésében, de ezek bizonyításához további kutatások szükségesek.

Mikrobiom és a gyulladás

Feltételezik, hogy a bél áteresztő képessége is szerepet játszik a RA-ben, mivel az egyes élelmiszer összetevők, vagy baktérium toxinok bejuthatnak a véráramba, melyek szisztémás gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek a szervezetben. A bél barrier pedig függhet a mikrobiom összetételétől is. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az RA betegekben alacsonyabb a mikrobiom diverzitása is, és magas a Prevotella copri megnevezésű baktérium szintje.
A tanulmányok közül több azt mutatja, hogy a növényi alapú, rostban gazdag táplálkozás pozitívan befolyásolja a bélben lévő mikrobiom összetételt, és annak sokféleségét.

Súlytöbblet

Mint sok más betegségnél is rizikófaktor a túlsúly és az elhízás, ebben az esetben is több kutatás vizsgálta, hogy a súlytöbblet is rossz hatással lehet a betegségre, mert a nagymértékű zsírszövet gyulladáskeltő citokineket termel.
Illetve, egy kutatás szerint nőtt a rizikója a szeropozitív és szeronegatív RA előfordulásának elhízott és túlsúlyos nők esetében is.

Természetesen ígéretesnek tűnnek az eredmények a témában, de további kutatásokra van szükség, amelyek a növényi alapú étrendek hatékonyságát célozzák a rheumatoid arthritis betegségben.
Illetve, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan vizsgálatok is, amelyek pl.: tengeri halakban lévő omega 3-zsírsav előnyeit emelték ki szintén RA esetében.
Tehát a teljes vegán táplálkozás nem feltétlenül cél, de a sok zöldség és gyümölcs fogyasztás több szempontból is hasznos lehet az egészségünkre nézve.

Források: BMJ.com, Arthritis.org, Frontiersin.org

Hogyan támogatja az egészségünket a szabadban töltött idő?

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-10-11

A zöldterületek jelenlétével járó egészségügyi előnnyel már az 1800-as években is komolyan foglalkoztak. Az Enviormental Researchben megjelent reviewban 103 megfigyelő tanulmány és 40 intervencionális kutatás eredményeit összegezték.

forest

Az eredmények alapján a szabadban töltött idő összefüggést mutatott a nyál alacsonyabb kortizoltartalmával, továbbá csökkent még a pulzus, a diasztolés vérnyomás, a HDL koleszterolszint, a kettes típusú diabétesz és az általános mortalitás. Mindemellett nőtt az önbejelentésen alapuló egészségi állapot. A stroke, magas vérnyomás, diszlipidaemia, asztma előfordulása szintén csökkent. A természetben eltöltött idő számos egészségi előnnyel jár, ennek ellenére az urbanizációval a természettel való találkozás egyre ritkábbá válik. Fontos megjegyezni, hogy zöldebb lakókörnyezetben a jövedelemkülönbségekből adódó egészségügyi egyenlőtlenségek is kevésbé mutatkoznak.

Számos tanulmány kimutatta az összefüggést a természetben töltött idő és az általános jóllét között. Egyfelől a természetes közeg ösztönöz a testmozgásra, másrészről a kint töltött idő szociális interakcióknak ad teret, ami szintén elősegíti az általános jóllétet. Szintén pozitív hatású a napfény, ami ellensúlyozza a szezonális depressziót (seasonal affective disorder) és hozzájárul a D vitamin előállításához. Végül, de nem utolsó sorban az „Régi barátok” hipotézis azt feltételezi, hogy mivel a természetben töltött idő alatt a mikroorganizmusok szélesebb spektrumával találkozunk, az hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez és a szervezet gyulladásos válaszainak javításához.

A benti sportokoz képest a természetben végzett fizikai aktivitást jobban élvezték a kutatásban résztvevők és nagyobb hajlandóságot mutattak annak megismételésére, mindemellett mentálisan jobban érezték magukat a tető alatt végzett sportokhoz képest. Az eredmények alapján a kinti sport csökkenti a negatív érzelmeket és fáradtságot, energizál, segít összpontosítani, elégedettebbé teszi az embereket.

A Scientific Reports kutatása szerint minimum heti 120 perc szükséges ahhoz, hogy a természetben töltött idő kifejtse jótékony hatásait. Az, hogy ezt az időt egyszerre, vagy több részletben töltötték el, az eredményeken nem változtatott. „Meghökkentő, hogy a heti két óra természetben töltése ugyanolyan egészségügyi előnyökkel járt a különböző csoportok számára. Férfiaknál, nőknél, idősebb és fiatalabb felnőtteknél , különböző etnikai csoportoknál, gazdagabb és szegényebb területen élőknél, sőt még hosszan tartó betegségben szenvedők eseténél is.” -nyilatkozta Mathieu P. White a kutatás vezetője.

Forrás: Nature, PubMed

Adalékanyagok, amelyek hatással lehetnek a bélbaktériumokra

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-10-08

Az élelmiszer adalékanyagok kérdésköre gyakran vizsgált terep a tudományban. Az elmúlt években több tanulmány is középpontba helyezte a mikrobiomra gyakorolt hatásukat. Az emulgeálószerek is az adalékanyagok csoportjába tartoznak. Általános feladatuk, hogy segítsék a nem elegyedő anyagok egymásban való eloszlatását (pl.: víz és olaj).
Több tanulmány két konkrét emulgeálószert vizsgált különböző eljárásokkal az elmúlt években.

adalékanyagok

2015-ben egereken végzett vizsgálat során megfigyelték, hogy viszonylag alacsony koncentrációban adagolt poliszorbát 80 (P80) és a karboxi-metil-cellulóz (CMC) hozzájárulhat a gyulladásos folyamatokhoz, illetve az elhízáshoz és/vagy metabolikus zavarokhoz. Egyes esetekben pedig erős vastagbélgyulladás jelentkezett azoknál az egereknél, amelyek hajlamosak voltak erre a betegségre.

Két évvel később publikáltak egy kutatást, amelyben ezeknek az emulgálószereknek a hatását vizsgálták. Felmerült, hogy ezek az emulgeálószerek hatással lehetnek a bélnyálkahártyára, ami a mikrobiom megváltozásával, és ezt követő gyulladásos folyamatokkal járhat. Önmagában a gyulladás is befolyásolhatja a mikrobiom összetételét, így nehéz megállapítani, hogy ezek a vegyületek, vagy más anyagok hogyan hatnak a bélben lévő mikrobiomra, vagy éppen a gazdaszervezet, hogyan reagál a változásokra. A tanulmány eredményei szerint az egerek esetében mindkét emulgeálószer hatással volt a mikrobiomra, amit a megnövekedett flaggelin szint is alátámasztott.
Egy frissebb 2019-es kutatásban ugyanezt a két emulgeálószert vizsgálták. Azon túl, hogy a kutatók megfigyelték azt, hogy ezen adalékanyagok használata gyulladást, megnövekedett zsírszövetet és megváltozott mikrobiomot hoztak létre, egy újabb megközelítést is középpontba helyeztek, amiben kielemezték több módszerrel azt, hogy miként hatnak ezek az egerek viselkedésére. A tanulmány eredménye szerint, eltérő mértékben, de változások mentek végbe a nőstény és a hím egyedekben is egyaránt. Ezek a változások érintették a fiziológiai paramétereiket, a mikrobiomjukat, és nem utolsó sorban a viselkedésüket is. Kifejezetten negatívan hatott a szorongásuk szintjére, és a társadalmi magatartásukra.

Habár ezek az emulgeálószerek előfordulhatnak például fagyasztott desszertekben, jégkrémekben, sütőmargarionokban, pékárukban és számos más élelmiszerben, ez nem azt jelenti, hogy egyértelműen veszélyt jelentenének, hiszen engedélyezett adalékanyagokról van szó, de mindenképpen érdemes követni a témában az újabb kutatásokat, mint ahogy azt mi is tesszük majd a jövőben.

Források: Medicalnewstoday.com, BMJ.com, PubMed, EFSA