Ciklikusan változik a bélflóra
Ciklikusan változik a bélflóra
A tanzániai Serengeti síkságon él a Hadzák mintegy 1300 fős közössége. Ez a közösség a mai napig vadászó-gyűjtögető életmódjával hívta fel magára a tudósok figyelmét. Kizárólag az általuk elejtett állatok húsát, illetve az általuk begyűjtött vadon termő növényeket fogyasztják. 2013-ban, Jeff Leach, a King’s College kutatója vizsgálta a Hadzák kis csoportját. Egy év alatt négy székletmintát vettek és dolgoztak fel.
A vizsgálat során a népcsoport különlegességére derült fény: bélflórájuk sokkal nagyobb diverzitást, valamint kiszámítható éves ciklikus változást mutat. Ezek a változások valószínűleg az életvitelből adódnak. „Nem tudjuk mi a jelentősége a mikróbák szezonálisan ciklikus változásának” mondta Justin Sonnenburg, a Stadford Egyetem mikrobiologusa. Mindannyian mintegy 30 trillió baktériummal rendelkezünk melyek több ezer fajhoz tartoznak. Remélhető, hogy a vadászó-gyűjtögető és a többi, különböző társadalmakban élő emberek bélflóráinak összehasonlításával a tudósok megismerhetik a táplálkozás okozta különbségeket.
Ahogy egyre több társadalom vált át a „nyugati” étrendre, a bélflóra megváltozik, és ez hatással van az egészségünkre. A Hadzák bélflórájának DNS elemzése után összehasonlították az Olaszországban gyűjtött mintákkak és feltűnő különbségeket lehetett észlelni. A Hadza bélflóra sokkal nagyobb diverzitást mutatott mint az olasz, valamint voltak ritkák illetve teljesen hiányzó, eltűnő és visszatérő fajok is. „A Hadza mikrobiom szerkezetét tekintve azt mondhatjuk, hogy elég jól értesültek vagyunk, de a szezonális ciklikusság felfedezése egy újabb adalék a szervezetünk működésének megértéséhez”-mondta Dr Sonnenburg, a kutatás egyik vezetője.
Azonban nem csak éves ciklusról beszélhetünk. A kutatók már tudják, hogy a bélbaktériumok összetétele gyorsan eltolódhat. Az étrendben történő hirtelen változás, hirtelen változást indít indukál a bélflórában, akár naponta kétszer is. Száraz évszakban táplálékuk java részét gumók és hús, míg a nedves évszakban gyüjtött bogyók és a méz teszi ki.
Dr. Sonnenburg és társai összevetették a Hadza mikrobiomot más társadalmakban élők mikrobiomjával, köztük városi amerikaiakéval és az Amazonas esőerdei Yanomamo falubeliekével és arra a következtetésre jutottak, hogy a Hadza mikrobiom a leginkább hasonló a hagyományos társadalmakban élőkéhez. Azt találták, hogy azok a fajok amelyek különböznek az ipari társadalmakétól a legszezonálisabbak. A” fejlett” országokban rendkívül ritkák azok a baktériumcsaládok, amelyek a Hadzákban ingadoznak egy év alatt, de fogalmuk sincs miért.
A Hadzák felajánlhatják a modern mezőgazdaságtól és ipartól érintetlen bélflórájukat.
A modern társadalmak emberei, mivel egész évben ugyanazokat az ételeket fogyasztják a szezonalitást teljesen kiiktatva, ősi bakteriális fajokat veszítettek el. “Olyan zavart állapotban vagyunk, ahol a sok mikroba, amelyekkel együtt fejlődtünk, már nem tudják kifejteni áldásos hatásukat.”-magyarázza Dr. Sonnenburg,- az iparosodást téve közvetett felelőssé a krónikus gyulladásokért.
The New York Times
2017 augusztus 24.