Rheumatoid arthritis és a növényi táplálkozás szerepe

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-10-15

A rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun betegség, ami elsősorban az ízületek gyulladásával jár. Leggyakrabban a kéz, csukló, könyök, láb, térd ízületeit érinti, és sok esetben szimmetrikus előfordulás jellemzi, de egyes esetekben hatással lehet az egész szervezetre (pl.: a sziv és érrendszerre, légzőrendszerre).
Egy nemrégiben megjelent összefoglaló tanulmány szerint, az RA kialakulása nem teljesen ismert folyamat, nagyrészt genetikai faktorok (kb.50-60%-ban) játszhatnak szerepet benne, de egyéb tényezők, mint egyes fertőzések, dohányzás, a táplálkozás, és a bélbaktériumok is hatással lehetnek rá. Ez a kórkép gyakoribb mint hinnék, körülbelül a világ népességének 1%-át érinti, ezért is fontos róla említést tenni. Napjainkban egyre több tanulmány fókuszál a táplálkozási vonatkozásokra az RA-vel kapcsolatban.

térd

Táplálkozás

Egyre több eredmény azt sugallja, hogy a táplálkozás nagy szerepet tölt be a rheumathoid arthritisszel élő betegek kezelésében, és a remisszió fenntartásában is.
Az állati termékekben gazdag táplálkozás, (pl.: tejtermékek, vöröshúsok) és a súlyfelesleg negatívan befolyásolhatják az RA-t, feltehetően azért, mert gyulladáskeltő hatásuk lehet. Ezzel szemben a növényi alapú, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás, gyulladásgátló hatással lehet ebben a betegségben is.
Egy kisebb, 50 fős tanulmányban 3 hét vegán táplálkozás után az alanyoknál azt tapasztalták, hogy a CRP (C-reaktiv protein) szintje 33%-kal csökkent.
Ez felveti azt, hogy a vegán, rostokban gazdag, alacsony zsírtartalmú étrend befolyásolhatja azokat az útvonalakat, amik közrejáthatsznak a CRP (C-reaktiv protein) szint növekedésében, de ezek bizonyításához további kutatások szükségesek.

Mikrobiom és a gyulladás

Feltételezik, hogy a bél áteresztő képessége is szerepet játszik a RA-ben, mivel az egyes élelmiszer összetevők, vagy baktérium toxinok bejuthatnak a véráramba, melyek szisztémás gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek a szervezetben. A bél barrier pedig függhet a mikrobiom összetételétől is. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az RA betegekben alacsonyabb a mikrobiom diverzitása is, és magas a Prevotella copri megnevezésű baktérium szintje.
A tanulmányok közül több azt mutatja, hogy a növényi alapú, rostban gazdag táplálkozás pozitívan befolyásolja a bélben lévő mikrobiom összetételt, és annak sokféleségét.

Súlytöbblet

Mint sok más betegségnél is rizikófaktor a túlsúly és az elhízás, ebben az esetben is több kutatás vizsgálta, hogy a súlytöbblet is rossz hatással lehet a betegségre, mert a nagymértékű zsírszövet gyulladáskeltő citokineket termel.
Illetve, egy kutatás szerint nőtt a rizikója a szeropozitív és szeronegatív RA előfordulásának elhízott és túlsúlyos nők esetében is.

Természetesen ígéretesnek tűnnek az eredmények a témában, de további kutatásokra van szükség, amelyek a növényi alapú étrendek hatékonyságát célozzák a rheumatoid arthritis betegségben.
Illetve, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan vizsgálatok is, amelyek pl.: tengeri halakban lévő omega 3-zsírsav előnyeit emelték ki szintén RA esetében.
Tehát a teljes vegán táplálkozás nem feltétlenül cél, de a sok zöldség és gyümölcs fogyasztás több szempontból is hasznos lehet az egészségünkre nézve.

Források: BMJ.com, Arthritis.org, Frontiersin.org

Hogyan támogatja az egészségünket a szabadban töltött idő?

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-10-11

A zöldterületek jelenlétével járó egészségügyi előnnyel már az 1800-as években is komolyan foglalkoztak. Az Enviormental Researchben megjelent reviewban 103 megfigyelő tanulmány és 40 intervencionális kutatás eredményeit összegezték.

forest

Az eredmények alapján a szabadban töltött idő összefüggést mutatott a nyál alacsonyabb kortizoltartalmával, továbbá csökkent még a pulzus, a diasztolés vérnyomás, a HDL koleszterolszint, a kettes típusú diabétesz és az általános mortalitás. Mindemellett nőtt az önbejelentésen alapuló egészségi állapot. A stroke, magas vérnyomás, diszlipidaemia, asztma előfordulása szintén csökkent. A természetben eltöltött idő számos egészségi előnnyel jár, ennek ellenére az urbanizációval a természettel való találkozás egyre ritkábbá válik. Fontos megjegyezni, hogy zöldebb lakókörnyezetben a jövedelemkülönbségekből adódó egészségügyi egyenlőtlenségek is kevésbé mutatkoznak.

Számos tanulmány kimutatta az összefüggést a természetben töltött idő és az általános jóllét között. Egyfelől a természetes közeg ösztönöz a testmozgásra, másrészről a kint töltött idő szociális interakcióknak ad teret, ami szintén elősegíti az általános jóllétet. Szintén pozitív hatású a napfény, ami ellensúlyozza a szezonális depressziót (seasonal affective disorder) és hozzájárul a D vitamin előállításához. Végül, de nem utolsó sorban az „Régi barátok” hipotézis azt feltételezi, hogy mivel a természetben töltött idő alatt a mikroorganizmusok szélesebb spektrumával találkozunk, az hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez és a szervezet gyulladásos válaszainak javításához.

A benti sportokoz képest a természetben végzett fizikai aktivitást jobban élvezték a kutatásban résztvevők és nagyobb hajlandóságot mutattak annak megismételésére, mindemellett mentálisan jobban érezték magukat a tető alatt végzett sportokhoz képest. Az eredmények alapján a kinti sport csökkenti a negatív érzelmeket és fáradtságot, energizál, segít összpontosítani, elégedettebbé teszi az embereket.

A Scientific Reports kutatása szerint minimum heti 120 perc szükséges ahhoz, hogy a természetben töltött idő kifejtse jótékony hatásait. Az, hogy ezt az időt egyszerre, vagy több részletben töltötték el, az eredményeken nem változtatott. „Meghökkentő, hogy a heti két óra természetben töltése ugyanolyan egészségügyi előnyökkel járt a különböző csoportok számára. Férfiaknál, nőknél, idősebb és fiatalabb felnőtteknél , különböző etnikai csoportoknál, gazdagabb és szegényebb területen élőknél, sőt még hosszan tartó betegségben szenvedők eseténél is.” -nyilatkozta Mathieu P. White a kutatás vezetője.

Forrás: Nature, PubMed

Adalékanyagok, amelyek hatással lehetnek a bélbaktériumokra

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-10-08

Az élelmiszer adalékanyagok kérdésköre gyakran vizsgált terep a tudományban. Az elmúlt években több tanulmány is középpontba helyezte a mikrobiomra gyakorolt hatásukat. Az emulgeálószerek is az adalékanyagok csoportjába tartoznak. Általános feladatuk, hogy segítsék a nem elegyedő anyagok egymásban való eloszlatását (pl.: víz és olaj).
Több tanulmány két konkrét emulgeálószert vizsgált különböző eljárásokkal az elmúlt években.

adalékanyagok

2015-ben egereken végzett vizsgálat során megfigyelték, hogy viszonylag alacsony koncentrációban adagolt poliszorbát 80 (P80) és a karboxi-metil-cellulóz (CMC) hozzájárulhat a gyulladásos folyamatokhoz, illetve az elhízáshoz és/vagy metabolikus zavarokhoz. Egyes esetekben pedig erős vastagbélgyulladás jelentkezett azoknál az egereknél, amelyek hajlamosak voltak erre a betegségre.

Két évvel később publikáltak egy kutatást, amelyben ezeknek az emulgálószereknek a hatását vizsgálták. Felmerült, hogy ezek az emulgeálószerek hatással lehetnek a bélnyálkahártyára, ami a mikrobiom megváltozásával, és ezt követő gyulladásos folyamatokkal járhat. Önmagában a gyulladás is befolyásolhatja a mikrobiom összetételét, így nehéz megállapítani, hogy ezek a vegyületek, vagy más anyagok hogyan hatnak a bélben lévő mikrobiomra, vagy éppen a gazdaszervezet, hogyan reagál a változásokra. A tanulmány eredményei szerint az egerek esetében mindkét emulgeálószer hatással volt a mikrobiomra, amit a megnövekedett flaggelin szint is alátámasztott.
Egy frissebb 2019-es kutatásban ugyanezt a két emulgeálószert vizsgálták. Azon túl, hogy a kutatók megfigyelték azt, hogy ezen adalékanyagok használata gyulladást, megnövekedett zsírszövetet és megváltozott mikrobiomot hoztak létre, egy újabb megközelítést is középpontba helyeztek, amiben kielemezték több módszerrel azt, hogy miként hatnak ezek az egerek viselkedésére. A tanulmány eredménye szerint, eltérő mértékben, de változások mentek végbe a nőstény és a hím egyedekben is egyaránt. Ezek a változások érintették a fiziológiai paramétereiket, a mikrobiomjukat, és nem utolsó sorban a viselkedésüket is. Kifejezetten negatívan hatott a szorongásuk szintjére, és a társadalmi magatartásukra.

Habár ezek az emulgeálószerek előfordulhatnak például fagyasztott desszertekben, jégkrémekben, sütőmargarionokban, pékárukban és számos más élelmiszerben, ez nem azt jelenti, hogy egyértelműen veszélyt jelentenének, hiszen engedélyezett adalékanyagokról van szó, de mindenképpen érdemes követni a témában az újabb kutatásokat, mint ahogy azt mi is tesszük majd a jövőben.

Források: Medicalnewstoday.com, BMJ.com, PubMed, EFSA

Táplálkozás a bélflóra védelmében: étrendünk az antibiotikumok káros mellékhatásaitól is védhet?

Egyéb

2019-10-04

Ismert tény, hogy az antibiotikumos kezelések számos ártalmas baktérium ellen szolgálnak védelmül, így segítve egészségünk helyreállítását bizonyos megbetegedésekben. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ezen terápiák során a bélflóránk hasznos tagjai is járulékos károsodást szenvednek. Egy-egy agresszívebb kúra után a mikrobiom kiegyensúlyozatlanságának talaján megnőhet az esélye más potenciálisan káros fajok megtelepedésének, mely újabb antiobiotikumos terápiákat jelenthet.

bacteria

Ma már tudjuk, hogy az antibiotikumos kezelések mellett az étrendünknek is nagy hatása van a bélflóránk összetételére. Az, hogy ez a két tényező egymással milyen összefüggésben áll, azonban még egy alig kutatott terület.
Egy friss tanulmányban, mely a Cell Metabolism-ban került publikálásra, többek közt erre is keresték a kutatók választ. Az egereken végzett vizsgálat során kiderült, hogy az étrend enyhítheti, de súlyosbíthatja is az antibiotikumok hatását a mikrobiomra.

A kutatást vezető Peter Belenky, a Brown University molekuláris mikrobiológiai és immunológiai docense elmondta: céljuk olyan új lehetőségek feltárása, amelyek megvédhetik a bélflórát, megelőzve így az antibiotikumkúrák legsúlyosabb mellékhatásait.
Belenky hozzátette azt is, hogy a mikrobiom egy olyan ökoszisztéma a szervezetünkön belül, mely trilliónyi baktréiumával velünk együtt fejlődve részt vesz az étrendi rostok lebontásában, valamint az általános bélrendszeri egészség fenntartásában is kulcsszerepet játszik. Hasznos tagjai ki tudják szorítani a káros baktériumokat, valamint a bélfalsejtek erősítésével biztosítják a megfelelő barrier védelmet.

Vizsgálatuk során több antibiotikum hatását vizsgálták a mikrobiális anyagcserére általánosan, illetve fajszinten is. Megfigyelték továbbá, hogy mindez hogyan befolyásolja az antibiotikum érzékenységet. A legszembetűnőbb eredményeket az amoxicillin-nel való kezelés során kapták. Általánosságban elmondható, hogy a kezelés hatására a bélflóra összetettsége csökkent, valamint a fennmaradó fajok génexpressziója megváltozott. A növekedésük csökkent, és főleg azok a gének aktiválódtak, melyek a stressz rezisztenciában játszanak szerepet.
Egy konkrét baktérium, a Bacteroides thetaiotaomicron, azonban kifejezetten jól reagált az amoxicillin-re. Ez a mikroba egy potenciálisan hasznos tagja bélflóránknak, mely az általa előállított mintegy 11 enzimmel és számos receptorral fontos szerepet tölt be a szénhidrátok, különösen a poliszacharidok emésztésében. A vizsgálat során kiderült, hogy a kezelés hatására ezen bontóenzimek expressziója megnőtt, mely valamilyen módon védelmül szolgált az amoxicillinnel szemben. In vitro leírták, hogy a rost szupplemenció védőhatásával ellentétben, glükóz hozzáadása esetén, a baktérium sérülékenyebbé vált az antibiotikummal szemben.

Ebből kiindulva a kutatók arra jutottak, hogy a gazdaszervezet étrendjének fontos szerepe van abban, hogy miként reagál a mikrobiom az antibiotikumos kezelésekre. Az egerek standard rágcsálótápját (mely természetes módon gazdag rostokban és szegény egyszerű szénhidrátokban) glükózzal kiegészítve mind a kontroll, mind az antibiotikummal kezel csoportban megfigyelték az áltanos hátrányos hatást, miszerint a baktériumok teljessége csökkent.

Ezen felül, bár az amoxicillin szignifikáns növekedést váltott ki a Bacteroides thetaiotaomicron-ra normál táplálkozás során, nem figyeltek meg ezt a jelentős növekedést a glükózzal kiegészített étrend esetén.
A kutatók felhívják a figyelmet tanulmányuk korlátaira is. Mivel a vizsgálatot alapvetően rágcsálókon végezték, további eredmények szükségesek ahhoz, hogy az emberek esetében is értelmezhessük őket. Mivel egyértelművé vált, hogy a gzadaszervezet étrendje nagy szerepet tölt be a mikrobiom változásaiban, a továbbiakban fontos lesz felmérni, hogy pontosan milyen nutriensek és hogyan hatnak az antibiotikumkezelésekre való fogékonyságban.

Forrás: Sciencedaily.com

Duna TV, Ridikül, Aktuális csodaszereink adás – 2019.09.18.

Média

2019-10-03

Mechtler Laszlo Prof és Schwab Richard a Ridikülbenbeszélnek a cannabis orvosi alkalmazásáról, gyógyteákról es táplalék-kiegészitőkről a bélflóra vonatkozásában.