Miért károsak a feldolgozott élelmiszerek?

Diavitas Életmód Program logó
2018 május 04. Diavitas Magazin

Rengeteg érv szól amellett, hogy elkerüljük a feldolgozott élelmiszereket. A cukorral, zsírral és sóval tartósított, gyakran rostmentes élelmiszerekről a legújabb kutatások kimutatták, hogy azok az adalékanyagok, amelyek az eltarthatóságot, szín és formát valamint a textúrát hivatottak biztosítani, nem kívánt hatást gyakorolnak az emberi mikrobiomra, főként a bélflórára. Ezek ugyanis tápanyagként szolgálnak a gyulladások kialakulása szempontjából leginkább veszélyes baktériumfajoknak, ami számtalan komoly egészség kockázat forrása. Kutatásaik egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-adalékok rossz hatással vannak a bélflórát alkotó baktériumokra. Nem csak új kórokozók kialakulását segíti elő, de olyan betegségeknek is kedvez, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a gyulladásos bélbetegségek.

hasfájás

De miért is van szükségünk a bélflórát alkotó baktériumokra? Justin Sommerburg a Stanford Egyetem mikrobiológusa emlékeztetett arra, hogy ezek a mikrobák segíthetnek a tápanyagok hasznosításában. A japán embereken végzett vizsgálatok megállapították, hogy szerzett képességgel rendelkeznek a hínár megemésztésére és lebontására mégpedig úgy, hogy a bélflóra összetétele adaptálódott az elfogyasztott hínár hasznosításához. Ennek oka az, hogy Japánban, ahol a hínárevésnek hagyományai vannak, a helyi emberek az idők során hozzászoktatták a mikrobáikat az étrendjükhöz, így a mikrobák segítségét használva jobban hasznosíthatják az elfogyasztott élelmiszert.

Ugyanakkor ez a rugalmasság veszélyes is lehet, állítja Dr. Sonnenburg hozzátéve, hogy a cukros, zsíros étrendünk olyan szélsőségesen módosítja a bélflóra összetételét, hogy azok már nem illeszkednek megfelelően, sőt komoly kockázatot jelentenek az emberi szervezetre.

A bélbaktériumokat egy hatékony védő-réteg választja el a bélfal belső rétegeitől, és a nyugati étrend mintha pusztítaná ezt a védelmi gátat, közel engedve a mikrobákat a szervezeten belüli terekhez. Ezt a védő (barrier) réteget a rostokban gazdag étrend segíti megtartani, ugyanakkor bizonyos élelmiszer-adalékok kritikusan gyengítik azt. Andrew Gewirtz, a Georgia State University mikrobiológusa arról számolt be, hogy az olyan közönséges emulgálószerek mint a polysorbate 80 vagy a karboxi-metil-cellulóz (melyek megtalálhatók többek közt a fagylaltban vagy a majonézben, is), kísérletes körülmények között ennek a védő-barrier rétegnek a pusztulását okozták. A bélflóra ilyenkor ráadásul olyan fehérjéket termelt, amelyek gyulladást okoztak, és hajlamossá tették az egyedet a cukorbetegségre és az elhízásra.

Christine McDonald, a Cleveland Klinika kutatója hasonlóról számolt be a maltodextrinnel kapcsolatban. Úgy tűnk, ez is a bélnyálkahártyát támadja, valamint szelektív növekedési előnyt jelent az E. coli-t is tartalmazó baktérium törzseknek. Ezek ráadásul olyan jól ismert gyulladásos bélbetegségekhez is kapcsolódik mint a Crohn-betegség. Kimutatták, hogy Crohn-betegek bélflórája nagyobb mértékben képes lebontani a maltodextrint az egészséges kontrollokhoz képest.

elelmiszer

Vannak további mesterséges édesítőszerek melyek a szerveztünk számára nem hasznosítható, mint pl. a szukralóz vagy a szacharin. Ezek ugyan az emberi szervezetben nem szívódnak fel, de a bélflóra bizonyos baktériumai számára kiváló táptalajként szolgálnak, amik a másodlagos betegség-kockázatok kialakításában részt vesznek.

Mit tehet az ember ebben az esetben? Ellenőrizheti az élelmiszereit és megválogathatja, hogy mivel eteti a mikrobáit. Mindenképpen ajánlatos a nyers élelmiszer alapanyagokból származó rostok fogyasztása, mint zöldségek és gyümölcsök, valamint lehetőség szerint kerülni kell az adalék anyagok és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását.

Újabb megerősítést nyert a bélbaktériumok fontossága, így nem meglepő, hogy a megváltozott bélbaktérium összetétel felelős számos egészségügyi problémáért. A széklet genomikai teszt során egyénre szabottan meghatározzuk a bélbaktérium (bélflóra) keresztmetszetet, a bélbaktériumok sokszínűségét, amelynek eredményeként összefüggés állítható fel a bélflóra jelenlegi állapota, és az egyes anyagcsere betegségek között. Vizsgálatunkra ide kattintva jelentkezhetsz be.

A The New York Times alapján
2018 ápril. 6.