A mikrobiom szerepe az 1-es típusú cukorbetegségben
Alex Kostic, a bostoni Joslin Diabetes Center kutatóorvosa finn és orosz gyermekeket vizsgálva drasztikus különbséget fedezett fel az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és az egészségesek bélflórájának összetételében (Mikrobiom). Azt is vizsgálta továbbá, hogy a mikrobiomban bekövetkezett változások okozzák-e a betegséget, vagy a változások a betegség egyik tünete.
„Mi is gyakran vizsgáljuk, hogy a mikrobiom miként hat az immunrendszerre – mondja Jessica Dunne, az intézet kutatási laborvezetője -, Kostic azonban új szemszögből közelítette meg a problémát: azt kereste, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben a mikrobiom hatással van-e a még megmaradó inzulintermelésre, illetve hogy megváltoztatva a mikrobiomot, felébreszthetjük-e „szunnyadó” inzulintermelő képességünket.
A mikrobiom és az 1-es típusú cukorbetegség összefüggését NOD [non-obese diabetic] egereken is vizsgálva kimutatták, hogy az egerekben mintegy ötven gén a felelős az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásáért, és csakúgy mint az embereknél, ezek is spontán módon fejtik ki hatásukat, a lehetőségektől függően.
Amennyiben fennáll ok-okozati összefüggés a mikrobiom és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között, megvizsgálandó, hogy ezeknek a mikrobiológiai aspektusoknak a megváltozásával meggátolhatjuk-e a betegség kialakulását.
A széklet-transzplantáció egyes betegségeknél jó megoldásnak tűnik, hiszen 1-es típusú diabétesz esetén is nagyon alacsony a betegség kialakulásának genetikai kockázata. Még a legmagasabb genetikai kockázat esetén sem éri el az öt százalékot. A következő lépés annak meghatározása, hogy mely baktériumok játszanak kulcsszerepet a betegség kialakulásának megelőzésében, s ennek révén megérthetjük e betegséget kísérő egyes mechanizmusokat. Ideális esetben, ha már megértettük a mechanizmusokat, megérhetjük, hogy a mikrobiota miként állítja elő természetes módon azokat a kis molekulákat, amelyek megzavarják az immunrendszert egészséges működésében.
A teljes rendszer működésének megértésétől még távol vagyunk. A mikrobiotát alkotó fajok génállományát több mint tízmillióra teszik, természetesen nem egy emberben, hanem a világ laboratóriumaiban mindösszesen azonosítottakat figyelembe véve. Egy ember beleiben kb. százezer különböző gén-variáns lehet. Azon gének száma, amelyekről bármiféle információnk van, kevesebb mint tíz százalék. Egyedül azokat a fajoknak megfeleltethető géneket ismerjük jól, amelyekkel a kutatók már évtizedek óta foglalkoznak, mint például az E. coli, stb. Az emberi belekben élő baktériumok azonban nem vagy csak nehezen tenyészthetők, így nem tanulmányozták, funkcióikról sincsenek ismereteink. A mikrobiota tanulmányozása a Humán Mikrobiom egyre pontosabb ismerete mellett is további komoly kihívást jelent, ezt a munkát kell folytatnunk.
Forrás: asweetlife .org. Katie Bacon. 2018.01.03.