Pusztuló őserdők - pusztuló mikrobiom

Diavitas Életmód Program logó
2018 július 05. Diavitas Magazin

A Science folyóirat nemrégiben közölt cikke az erdők globális helyzetével foglalkozik. A Marylandi Egyetem tanulmánya a NASA Landsat adataira támaszkodva megállapítja, hogy a föld erdeinek fogyása világviszonylatban gyorsuló veszteséget mutat még akkor is, ha egyes régiók, mint például Európa és Brazília dokumentáltan csökkenteni tudta az erdőirtások mértékét.

A NASA nagy felbontású műholdfelvételeiből egyértelműen kiderül, hogy 2000 és 2014 között világviszonylatban 2.3 millió négyzetkilométernyi erdő esett áldozatul az  erdő- és mezőgazdaságnak, ugyanakkor csupán 0,8 millió négyzetkilométernyit sikerült visszapótolni. A legnagyobb veszteséget a trópusi területek esőerdői szenvedik. A világ háborítatlan őserdeinek csaknem 10 %-a megsemmisült 2000 óta, és 2017 januárjára már csak 11,6 millió négyzetkilométernyi érintetlen őserdőnk maradt.

Peter Potapov, a Marylandi Egyetem főmunkatársa és a kutatás egyik vezetője hangsúlyozta, hogy az olyan távol-keleti, afrikai és közép-amerikai országok, ahol a legintenzívebb az erdő- és mezőgazdaság, a következő évtizedekben teljesen elveszíthetik  erdőterületeiket. Ha nem változtatnak gazdaság-politikájukon, 2030-ra Laosz, Paraguay és Egyenlítői-Guinea, 2040-re a Közép-Afrikai Köztársaság, Nicaragua, Mianmar, Kambodzsa és Angola teljesen feléli őserdeit. De ne higgyük, hogy csak az elmaradottabb országok jeleskednek negatív mutatókkal. Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Oroszországban az erdőtüzek, a bányászat és az energiatermelés okoz súlyos veszteségeket.

Az őserdők pusztulása globális tragédia, mi pedig szisztematikusan irtjuk az éghajlat stabilitásának alappillérét. Az erdők jelentik számunkra az egyetlen elérhető  biztonságos, természetes és megfizethető infrastruktúrát a szén tárolására”- jegyezte meg Frances Seymour, a Világ Erőforrásai Intézet munkatársa.

erdőirtás

A gyakorlat azt mutatja, hogy a regionális és nemzeti parkok koncentrált tevékenységükkel képesek lehetnek lelassítani és megállítani az erdőirtásokat. Az adatok tükrében kimondható, hogy a védett területükön kívül háromszor magasabb az esélye az erdőségek pusztulásának, ezért az ENSZ Fejlesztési Programja a természetvédelmi szervezetekkel karöltve hirdette meg a Natur4Climate nevű ötéves programját, ami az átgondolt földhasználatot tekinti a globális felmelegedés elleni hatékony módjának.

Az élőlények, a baktériumoktól az emberig, a moszatoktól az esőerdőkig, olyan bonyolult ökológiai rendszert alkotnak, amelyekben szerveződési szintjeiktől függetlenül, hasonló mechanizmusok mentén képesek kivédeni a zavarok egy részét, és képesek helyreállítani  hibáikat. Ezen mechanizmusok alapfeltétele a biológiai sokszínűség, ami alanya és alapfeltétele a gyógyító folyamatoknak.

Hasonló folyamatok mentén működik a bélflóra is, ami tulajdonképpen a mi saját, perszonális erdőnk, mellyel ha megfelelően gazdálkodunk, biztosítja számunkra a nyugodt és biztos fizikai hátteret. Ha azonban elhanyagoljuk, magára hagyjuk vagy akár aktívan hozzájárulunk pusztulásához, nemhogy közérzetünk sínyli meg, de rövid időn belül az egészségünk rovására megy. Mai tudásunk szerint a  bio-diverzitás csökkenése és az invazív fajok elszaporodása áll a problémák hátterében mindkét szinten. Párhuzam vonható az antibiotikumok és az erdőirtások között, ahol a káros baktériumok az agresszív gyomok, a szikes talaj pedig a magasvérnyomás.

Székletgenomikai teszttel meghatározható a bélflóra összetétele, melyen keresztül képet kaphatunk betegségeink gyökereiről. A DiaVitas segíthet az egészséges bélflóra felépítésében, hozzájárulva egészségünk és jó közérzetünk visszaszerzéséhez.