(T)edd magad boldoggá! - Az étkezés, a mikrobiom és a depresszió összefüggései

Diavitas Életmód Program logó
2020 február 13. Diavitas Magazin

A depresszió rendkívül elterjedt betegség, amely jelentős gazdasági és társadalmi terhet jelent. A rendellenesség megértésének és kezelésének elősegítésére egy új paradigma, az agy-bél-mikrobiom tengely került leírásra. Napjainkban már temérdek bizonyíték támasztja alá a tényt, miszerint a bél mikrobiom nagymértékben befolyásolja a központi idegrendszer kémiai folyamatait valamint a viselkedést, különös tekintettel a stresszel összefüggő zavarokra, mint például a depresszió. A legfrissebb tanulmányok azt mutatják, hogy a depresszióban szenvedő betegek dysbiotikus, tehát felborult egyensúlyú, megváltozott bélflórával rendelkeznek. A dysbiosis konkrét oka ma még ismeretlen, viszont kiemelendő, hogy az utóbbi évtizedekben az európai étkezési szokások jelentős összetételbeli változásokon mentek keresztül: a vörös húsok, a magas zsírtartalmú ételek, valamint a finomított cukrok fokozott bevitele vált jellemzővé.

A rossz minőségű étrend a depresszióban is megfigyelt, megváltozott a mikrobiomot eredményezhet. Az egyoldalú táplálkozás, az alapvető tápanyagok alacsonyabb bevitele csökkentheti a specifikus mikrobiális növekedéshez szükséges szubsztrátok szintjét, és ez hozzájárulhat a dysbiosis kialakulásához.
Az étrendünk „nyugativá válása” az ülő életmóddal együtt tehát a bél mikrobiom módosulását okozza, amely legalább részben hozzájárul a krónikus gyulladásos állapotok növekvő előfordulásához, mint például szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, gyulladásos tünetek, bél rendellenességek és depresszió.

Baktériumok hatása az idegrendszerre
Számos baktérium képes neurotranszmittereket (ingerületátvivő anyagokat) kibocsájtani: az Escheridia, Bacillus és Saccharomyces noradrenalint, a Candida, Streptococcus, Escheridia és Enterococcus szerotonint termelt. Másik kutatásban a Bifidobacterium longum 35624 baktérium jelenléte növelte a plazma triptofán szintjét, amely a szerotonin előállításához szükséges. Ezek a baktériumok által gyártott neurotranszmitterek nagy valószínűséggel a perifériás idegrendszeren fejtik ki a hatásukat.
Egy kísérletben Champylobacter jejuni kismértékű szájüregi fertőzése, amely immunválaszt még nem váltott ki, szorongásos viselkedést okozott rágcsálókban. Másik vizsgálat során depressziós és egészséges személyektől szerzett mikrobiomot ültettek patkányokba, ahol depressziós betegek mikrobiomját kapó patkányoknál mind immunválaszban, mint viselkedésben megjelent a depresszió fenotípusa.

Mit lehet tenni?
Felmérések szerint azoknál a személyeknél, akik mediterrán étrenden élnek, alacsonyabb a depresszió előfordulása. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint pedig a mediterrán étrend antidepresszáns tulajdonságokkal rendelkezik. Feltételezve, hogy így van, felmerül a kérdés, hogy a mediterrán étrend melyik alkotóelemei közvetítik ezeket a pozitív hatásokat?

Halak
Az főleg halfogyasztással összekapcsolt omega-3 zsírsavak szív-érrendszerre gyakorolt pozitív hatása már régóta ismert. Az utóbbi időben azonban a figyelem középpontjába a depresszióra gyakorolt hatásuk került. Tanulmányok azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol magas a halfogyasztás, alacsonyabb a depresszió aránya. Későbbi vizsgálatok pedig megváltozott omega-6 / omega-3 arányokat írtak le depressziós betegek plazmájában. Éppen ezért lehet fontos a halak ajánlása a depresszióban szenvedők étrendjében, ugyanakkor nincs elegendő adat a omega-3 zsírsavak étrendkiegészítőként való ajánlásához.

Hús, mint fehérjeforrás?
A halakkal ellentétben a egyéb hústermékekkel kapcsolatban egy közelmúltbeli metaanalízis azt sugallja, hogy növekedett fogyasztásukhoz mérsékelten magasabb depressziós kockázat társulhat. Mindez fokozottan érvényes az iparilag erősen feldolgozott húskészítményekre.

Prebiotikus rostok
A prebiotikumok olyan növényi rostok, amelyeket a bélflóránk tagjai képesek elbontani, ezáltal a hozzájárulnak a “jó baktériumok” szintjének növekedéséhez. A prebiotikumok többek közt olyan zöldségekben találhatóak, mint a zeller, articsóka, fokhagyma. Számos kisebb, klinikailag ellenőrzött vizsgálatot végeztek ígéretes eredményekkel egyes prebiotikumok hatékonyságára vonatkozóan a pszichológiai kimenetelek tekintetében. Mindezek mellett több tanulmány leírta, hogy magas rosttartalmú étrend kevesebb depressziós tünettel társul. A fentiekkel ellentétben a magas finomított cukor tartalmú étrend a depresszió gyakoribb előfordulásával jár.

Összefoglalás
A megfigyelések alapján a mediterrán étrend alacsonyabb arányban jár együtt depresszióval, optimálisan befolyásolja a bél mikrobiomját, valamint egyre több bizonyíték sugallja, hogy antidepresszáns hatása lehet. Eszerint a depresszióval élő, vagy azzal szemben érzékeny embereket érdemes növényi alapú étrendre ösztönözni, melyben fontos szerepet kap a növényi rostok mellett a hal fogyasztása is. A gyümölcsökben, zöldségekben, teljes értékű gabonafélékben és halakban gazdag étrend védhetnek a depresszió ellen, miközben az iparilag feldolgozott és magas cukortartalmú élelmiszerek hajlamosíthatnak a depresszióra. A cikk szerzői mindemellett kiemelték a testmozgás és testsúlykontroll jelentőségét is.

Fontos megjegyezni, hogy az adatok, amelyeken a következtetések alapulnak, megfigyelő jellegűek. Jelenleg még hiány van a témában készített megfelelően kontrollált vizsgálatokból. Hogy a mediterrán étrend pozitív hatásait depresszióban a bél-mikrobiom-agy tengelye közvetíti-e, feltételezhető, de még nem bizonyították véglegesen.

Forrás: Az eredeti cikk a MyNewGut projekt keretében készült.
https://www.clinicalnutritionjournal.com/article/S...