A vastagbélpolipok és a vastagbélrák ellen diétával!

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-07-05

A vastagbélbélpolipok bárkiben előfordulhatnak és megfelelő kezelés hiányában akár vastagbélrákhoz is vezethetnek. Növeli a kockázatot a betöltött ötvenedik életév, a dohányzás és a genetika. Az alábbi tanulmány arra kereste a választ, hogy előfordulásuk befolyásolható-e diétával.

A familiáris adenomatosus polyposis (továbbiakban: FAP) egy olyan ritka örökletes betegség, melynek során a vastagbélben számos polip (jóindulatú daganat) jelenik meg, amelyek könnyen rákosodhatnak, vérezhetnek.  A FAP betegek körében jelentősen magasabb a vastagbélrák előfordulásának esélye. A belek gyulladása összefüggésben állt mind a FAP-al, mind a vastagbélrákkal, a gyulladás állapotára pedig hatással van az étrend.  Jelenleg  minimális étrendi ajánlás van az ilyen betegek számára.

diéta

Egy prospektív, 26 FAP beteget magába foglaló kutatás arra kereste a választ, hogy egy mediterrán diétán alapuló gyulladást csökkentő étrenddel csökkenti-e a bél gyulladásos paramétereit, és javítja-e az életminőséget. A három hónapos intervenció alatt feljegyezték a mediterrán étrendhez való ragaszkodás mértékét illetve azt is, mennyire sikerült a pácienseknek kiiktatni a gyulladást indukáló ételeket az étrendjükből.

A FAP betegeknek megfelelő monitorozás és kezelés nélkül gyakorlatilag 100%-os esélyük van a vastagbélrák kialakulására, és 4-12% esélyük a duodenum rákos daganatára. Egy krónikus gyulladás a belekben az adenomák és a végbélrák kialakulásához vezet. Ez a gyulladás a bél mikobiomjára is hatással lehet. Számos baktériumot hoztak összefüggésbe a vastagbélrák kialakulásával, illetve a bél mikrobiomja képes olyan metabolitokat termelni, melyek jelentős hatást gyakorolnak a gazdaszervezet állapotára.  Például a rövid szénlácú zsírsavak csökkentik a gyulladás mértékét, elősegítik az apoptózist (sejtleépítést), gátolják a tumorsejtek progresszióját.  Az eddigi tanulmányok mind azt sugalják, hogy a gyulladás csökkentése és a rendszeres endoszkópos ellenőrzés csökkenti az adenomák előfordulásának esélyét, kiujulásukat pedig több kutatásban tudták csökkenteni nonsteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID), és/vagy omega 3 zsírsavakkal.  Egyre biztosabb tény, hogy az étrend befolyással van az állandó gyulladásra.  Az étrend összetevőjeként glikémiás indexet, zöldségeket, és gyümölcsöket, vörös húsokat, nem hidrogenizált növényi olajokat, szóját, vasat, magnéziumot omega 3 zsírsavat, magas és alacsony zsírtartalmú étrendet is megvizsgáltak. A C-reaktív protein elősegíti a végbélpolipok növekedését.

A közelmúltban folytatott tanulmányokban  az alacsony zsírtartalmú diéta, a hüvelyesek, a fogyasztása, a magas élelmi rost és kálciumbevitel  csökkentette a C reaktív protein szintjét, a magas BMI és a gyakori vöröshús fogyasztás növelte.  A mediterrán étrend számos egészségügyi előnnyel jár és az alacsonyabb zsírtartalmon, finomítatlan, teljes kiőrlésű gabonafélékből, hüvelyesekből, olajos magvakból, zöldség-gyümölcsből és halfélékből áll.  A zsírok elsődleges forrása az extraszűz olivaolaj. Fontos összetevői a fermentált tejtemrékek, és a moderált mennyiségű fehér hús, tojás. Egy három hónapon át tartott mediterrán étrend szignifikánsan csökkentette a CRP szintet. A növényalapú étrend, (főként zöldség-gyümölcs, teljekiőrlésű gabona, minimális vöröshús) gyulladásgátló hatású. Chron betegsében hat hetes mediterrán diéta után szintén javult a betegek állapota, csökkentek a gyulladást jelző paraméterek, és normalizálódott a microbióta.  A rectum adenomák kiújúlását is csökkentette.

vastagbélrák

A kutatás a mediterrán gyulladáscsökkentő étrend hatását a széklet calprotectin (bél gyulladását jelző fehérvérsejt), CRP és glikált hemoglobin szintjével mérte. Nézték még a kutatási alanyok inzulin szintjét,  IGF-It, mikrobiom változást, adenomák szövettanát, életminőséget, hasmenések csökkenését, immunszupresszív és immunstimuláns sejtprofilokat a vérben és az adenomákban. Mintákat vettek a vizsgálat elején minden pácienstől, majd diétás oktatások vettek részt a páciensek, 6 hónap diéta után szintén levették a mintákat, ahol étkezési naplót és FFQ-t is ki kellett tölteniük (Food Frequency Questionary). A kutatási alanyoknak meg kellett felelni az alábbi szempontoknak: 18 évnél idősebb, APC gén teszt pozitivitás, teljes profilactikus colectomián átesett, folyamatos megfigyelés alatt áll. Kizáró tényezők voltak az együttműködés hiánya, a nonsteroid gyulladáscsökkentők szedése, illetve az omega 3 zsírsav szupplementáció.

Sok beteg számára a rostokhoz való hozzászokás fokozatos és időigényes volt, de állapotuk ennek hatására javult. A hat hónapos diétás intervenció hatására a hasmenések gyakorisága szignifikánsan csökkent a betegek körében. Ez volt az első kutatás, ahol a FAP betegek étrendjét vizsgálták. Cél az életminőség javítása, a gyulladás csökkentése volt. A távolabbi cél, hogy többet megtudjunk arról, pontosan milyen diéta támogatja azoknak a baktériumoknak a szaporodását, amelyek a polipok fejlődését és a colorektális rák kialakulását gátolják.

Forrás: NCBI