Mit történik a testünkkel, ha feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk? – Tanulmány

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-06-07

Tudjuk, hogy nem tanácsos feldolgozott ételeket nagy mennyiségben fogyasztani, mint például chipset, vagy gyorsfagyasztott pizzát, mert sok kalóriát tartalmaznak. De biztos, hogy csak emiatt okoznak elhízást?

A US National Institute of Health (NIH) egyik új tanulmánya rávilágít arra, hogy nem csak a kalóriatartalom az egyetlen probléma. Korábbi tanulmányok már bebizonyították, hogy van összefüggés az elhízás és a feldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása között, de az összefüggést sosem vizsgálták randomizált kontrollált vizsgálattal.

feldolgozott élelmiszerek

Ebben a tanulmányban 20 felnőtt vett részt. Az egyik csoport feldolgozott élelmiszereket fogyasztott, a kontroll csoport pedig feldolgozatlan élelmiszereket. Mindkét csoportnak 3 főétkezése volt, napközben pedig kisétkezések. A résztvevők annyit ehettek a megadott ételekből, amennyit szerettek volna. 2 hét diétát követően, a csoportok felcserélték az étrendet, és újabb 2 hét következett. Ez a módszer növeli a kísérlet megbízhatóságát, mivel mind a két csoport, a kísérlet mindkét pontjában részt vett. A tanulmány szerint, a feldolgozott élelmiszerek által plusz 500 kalóriát vittek be a résztvevők, a kontroll csoporthoz képest, és mindkét csoport résztvevői híztak 1 kg-ot azalatt a 2 hét alatt, amíg feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak. Bár ismert a tény, hogy ezek az élelmiszerek függőséget okoznak, nem tűnt fel nekik, hogy nagyobb étvágyuk volt, amikor ezen a diétán voltak, habár a két csoport mind a két diétát egyformán ízletesnek tartotta.

A feldolgozott élelmiszerek többlet fogyasztása általában nassolás formájában jelentkezik, de a tanulmány alatt a résztvevők a főétkezések alkalmával fogyasztottak a szükségesnél több kalóriát. Ennek az lehetett az oka, hogy gyorsabban ették a feldolgozott élelmiszereket, ezáltal később alakult ki a teltségérzet, így sokkal több kalóriát vittek be percenként, mint a kontroll csoport. Az egyik tényező, ami még a teltségérzetért felelős, az az élelmiszerek rosttartalma. Köztudott, hogy ezeknek az ételeknek nem túl magas a rosttartalma, mivel feldolgozás során veszítenek belőle, így gyorsabban el lehet ezeket fogyasztani.

A feldolgozatlan élelmiszerek szerkezetének szerves részét képezik a rostok, ezért sokkal lassabban fogyasztjuk el azt a kalóriamennyiséget, amennyit tartalmaz. Például egy ép narancs kalóriatartalmát sokkal lassabban fogyasztjuk el mint, ha ezt a narancsot lefacsarnánk és meginnánk.
Ennek a tanulmánynak, és más vizsgálatoknak is az a fő üzenete, hogy a kalóriabevitelt úgy érdemes szabályozni, hogy megőrizzük az élelmiszerek és nyersanyagok szerkezetét. Ezzel arra ösztönözzük a szervezetünket, hogy lassabban együnk, így hamarabb érezzük, hogy jól laktunk. Ez nem tud működni a feldolgozott élelmiszerekkel, mivel az élelmiszer szerkezeti épsége a gyártás során elveszik.

A feldolgozatlan élelmiszerek lassú elfogyasztása sok embernek kihívást jelent, idő hiányában. De ez a szokás sok országban olyan tradíció, amelyet a mai napig nagyon komolyan vesznek, például Franciaországban, ahol egymást követik a kis fogások, így sokkal kényelmesebbek az étkezések, és nagyobb élvezetet tudnak nyújtani.

Forrás: Richard Hoffman, élelmiszer biokémikus, University of Hertfordshire

FŐZZ AZ EGÉSZSÉGEDÉRT!

Egyéb

2019-05-22

főzőshow Buday Péter séffel és Dr. Scwab Richárd gasztroenterológussal
2019 május 25. szombat, 10:00 óra.

Igen, az egészségedért nem csak önsanyargató koplalással vagy szuperdiétákkal tehetsz valamit. Elhízás, diabétesz és inzulinrezisztencia kapcsán mindenki tudja, hogy mit kellene kihagyni az étrendjeből, de azt csak kevesen tudják, hogy mivel lehet ezeket helyettesíteni, úgy hogy a megszokott ízekről ne kelljen lemondani. Tehát, képben maradhat a táplálkozás ha hajlandóak vagyunk megtanulni mit együnk, milyen alapanyagokat használjunk  és hogyan készítsük el azokat.
ÉRDEKEL? SZERETNÉL FEJLŐDNI EZEN A TÉREN?
Most hétvégén itt az alkalom, hogy élőben tanuld meg a legfontosabbakat azoktól, akik ezt a legjobban tudják. A serpenyőknél és vágódeszkáknál BUDAY PÉTER séf az orvos szakmai iránytűt pedig Dr. SCHWAB RICHÁRDgasztroenterologus tartja a kezében. Ők ketten segítenek megérteni és meg is mutatják hogyan lehet a magyar konyha hagyományos fogásait szénhidrát-csökkentett változatban elkészíteni és egészséges köretekkel kísérni. Porondra kerülnek még a szezonális egészséges desszertek is.
GYERE EL! TANULJ! KÉRDEZZ ÉS KÓSTOLJ!

A Főzőshow időpontja: 2019 május 25. szombat, délelőtt 10:00 óra. Várható időtartam: 2-2,5 óra.
Helyszín: Springday Health Club, 1042 Budapest, Árpád u. 47-49.
Limitált számú férőhelyeink vannak! Összesen 45 látogatót tudunk fogadni regisztrálás alapján. Kérjük időben jelentkezz, és csak akkor foglald a helyet ha biztosan el tudsz jönni!

REGISZTRÁCIÓ ITT

Várunk szeretettel.

Az alkoholfogyasztásnak nincs biztonságos szintje

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-05-05

Hetente egy üveg bor fogyasztása ugyanúgy növeli a daganatok kialakulásának kockázatát, mint heti 5-10 szál cigaretta elszívása – közölte nemrég a Medscape Medical News egyik tanulmánya.
Nők esetében egy üveg bor fogyasztása hetente ugyanúgy növeli a daganat kockázatot, mint 10 szál cigaretta elszívása hetente, férfiak esetében ez 5 szál cigaretta.


Számos tanulmány jelent meg a cigaretta és az alkohol daganatkeltő hatásairól, de egy kutatás sem vizsgálta együttesen a két tényezőt. Korábbi epidemiológiai vizsgálatok adatait használták fel a számításhoz. A cigaretta egyenértékét elsősorban az alkohol és a rák közötti kockázat közvéleményben való tudatosságának növelésére használták. A társadalom az alkoholt a májbetegségekkel társítja, de azzal nincsenek tisztában, hogy az ötödik vezető ok a daganat kialakulásában, és hogy az alkoholfogyasztás sok országban folyamatosan nő.

A tanulmányt 2 független szakértő is véleményezte. Egy washingtoni rákkutató intézet szakembere szerint a nyilvánosság számára nem hasznos összehasonlítani a két adatot, ugyanis a dohányzás daganatkeltő hatásmechanizmusa ismert és világos tény, azonban az alkohol szerepe nem ennyire egyértelmű. Egy közegészségügyi szakértő szerint, mivel már több alkalommal próbálták összehasonlítani a két kockázatot, ezért fontos ez a tanulmány. Hozzá kell tenni, hogy nem cél, hogy az embereket megijesszék a cikk szerzői, illetve nem akarják egyenértékűvé tenni a mérsékelt alkoholfogyasztást a dohányzással. A tanulmány elkülönítve vizsgálta a daganat kockázatot, azonban az alkohol más egészségügyi problémákat is okoz, amit figyelembe kell venni.


“Már egy üveg bor is növeli a kockázatot”


Ebben a tanulmányban vizsgálták külön a mérsékelt alkoholfogyasztás és a dohányzás okozta daganat kialakulásának kockázatát. A szerzők az Cancer Research adatait használták fel, hogy kiszámítsák, hetente 10 egységnyi alkohol vagy 10 cigaretta jelent-e nagyobb kockázatot. Az alkoholnak és dohánynak tulajdonított csoportokat kivonták az alkoholfogyasztással és a dohányzással összefüggő daganat kialakulásával kapcsolatos kockázatokból annak érdekében, hogy megbecsüljék az alkoholfogyasztók, de nemdohányzók kockázatát. Ezt megszorozta a 10 egység alkoholfogyasztás vagy 10 cigaretta egy héten történő fogyasztásának relatív kockázata, és egyre növekvő használatuk. Eredményeik alapján 1% volt a kockázat nemdohányzó férfiak körében és 1.4% nemdohányzó nők körében az alkoholfogyasztás okozta daganatkockázat. Ez azt jelenti, hogy ha 1000 férfi és 1000 nő fogyaszt hetente 1 üveg bort, akkor ebből 10 férfi és 14 nő lesz daganatos.
Férfiak esetében a gyomor- és bélrendszeri daganatok esélyét növelte, míg a nőknél az emlődaganat kialakulásának kockázatát emelte. A szerzők hangsúlyozták, hogy ez nagyon fontos megállapítás volt, hiszen a dohányzás szintén tudja növelni az emésztőrendszeri daganatok kockázatát, de az emlődaganat kialakulásának esélyét nem.

A következő adat, amit vizsgáltak, az a rizikó százalékos növekedése volt heti 10 szál cigaretta vagy 10 egység alkohol fogyasztása esetén. Ez azt mutatta, hogy férfiaknál a dohányzás esetén 2.1%, alkohol esetén 1%, míg nők esetében ez 1.5% volt a cigaretta és 1.4% alkohol esetén, mivel nőknél az emlődaganat kockázatát részben az alkohol okozza.
Nem meglepő, hogy az alkoholfogyasztás növekedésével, nőtt a daganat kockázata is. 3 palack bor fogyasztása, vagy napi körülbelül fél üveg férfiak esetén 1,9%-al növelte, nők esetében 3.6%-al növelte a rizikót, vagyis 1000 férfiből 19 férfinak, és 1000 nőből 36 nőnek jelent daganatos betegséget. Ugyanez a százalékos kockázat férfiak esetében 8 cigaretta, nők esetében 23 szál cigaretta elszívása esetén. Most már bizonyíték van arra, hogy a kis mennyiségű rendszeres alkoholfogyasztás nem jótékony.

A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége, World Cancer Research Fund és az Amerikai Rákkutató Intézet mind kijelentette, hogy nincs biztonságos szintje az alkoholfogyasztásnak, ami az Egyesült Királyság tudatos fogyasztói irányelvek módosításához vezetett, így 2016-ban kijelentették, hogy nincs olyan szintje az alkoholfogyasztásnak, ami teljesen biztonságos.

Alkohol és a szívünk


Bár számos szakirodalom szerint, az alkoholnak védő hatása van a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, a mechanizmus nem világos, és lehetnek más magyarázatok is a jelenségre. Még ha ténylegesen létezik ez a védőhatás, körülbelül 200 egyéb dolognak növeli az alkohol a rizikóját, amelyből egy az maga a daganat. Fontos megjegyezni, hogy kis mennyiségű alkohol fogyasztása alacsony rizikóval jár. Hasonló a helyzet a védő szerepét tekintve, vagyis nagyon alacsony szinten fordulhat elő. Fontos a megfelelő kommunikáció a közvélemény felé, ha az alkoholfogyasztás kockázatát a cigaretta elszívásával tesszük egyenlővé.
Fontos hangsúlyozni, hogy bár ezek az adatok tényleges összehasonlításon alapszanak, ezek népegészségügyi kockázatok, vagyis a rizikó egyénenként változhat. De ha valaki egyszerre fogyaszt alkoholt és dohányzik is, nagyobb a daganat kockázata, mint maga az addikció.

Míg a dohányzás egészségügyi kockázatai jól megalapozottak és a lakosság széles körében ismert, más a helyzet az alkohollal, különösen a daganattal való összefüggés tekintetében. Annak ellenére, hogy több tanulmány alátámasztja, hogy az alkohol rizikótényező több rosszindulatú megbetegedés esetén is, a közvélemény ismerete ezügyben alacsony. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság által készített 2017-es felmérésben például az amerikaiak 70% -a nem ismerte el az alkoholt fogyasztását rák kockázati tényezőként, amint azt a Medscape Medical News korábban közölte.

Cirkadián ritmus, mint befolyásoló tényező a gasztrointesztinális betegségek kialakulásában

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-04-20

Az irritábilis bél szindróma, a gyulladásos bélbetegség és a daganatos megbetegedések háttere nem teljesen ismert, azonban számos kutatás során megfigyelték, hogy az emésztőrendszerben lejátszódó mechanizmusok ciklikusan ismétlődnek. Így került előtérbe a cirkadián ritmus fontossága, melynek az alvás, mozgás, és táplálkozás fontos meghatározó tényezői.

Az utóbbi években kísérleti és klinikai vizsgálatok következetesen bizonyították, hogy a cirkadián ritmus megváltozása összefügg az emésztőrendszeri problémák kialakulásával, amely főként a mikrobiom összetétel változásával van összefüggésben.

A cirkadián ritmus a belső ritmust tükrözi, mely biztosítja, hogy a szervezet belső fiziológiája szinkronban maradjon a külső környezettel. A fő motorja a hypothalamusban található szuprakiazmatikus mag, de emellett az agy illetve más szervek is szerepet játszanak a szabályozásban.

Az emésztőrendszerben létfontosságú funkciók és mechanizmusok széles skálája függ a cirkadián változásaitól, például a belekben található cirkadián óra befolyásolni tudja a bél barrier funkcióját. A szájban található flórát pedig oly módon befolyásolja, hogy mivel éjszaka kevesebb nyál termelődik, ezért nem mindegy az étkezések száma és órája. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a cirkadián ritmus befolyásolja a perisztaltikát. Ily módon a gyomorürülés lassabb este, mint a reggeli órákban, és a vastagbél aktivitása is minimális az éjszakai órákban.

A központi idegrendszeren kívül a másik legfontosabb melatonin és szerotonin forrás a gasztrointesztinális traktus. A közelmúltban került előtérbe a melatonin szerepe a mikrobiom alakulásában. Az emésztőrendszer permeabilitása, a nyák és az emésztőenzimek kiválasztása éjszaka eltérő. Emellett az egészséges emésztést biztosító immunológiai tényezők 24 órás időszakot követnek. A legújabb tanulmányok kiemelik a veleszületett és a szerzett bél immunitás cirkadián szabályozását. A mindennapi változások tükröződnek a bélflóra sokféleségében és összetételében, étkezés / böjt és a napszak függvényében. De a bélflóra is tudja befolyásolni a gazdaszervezet cirkadián ritmusát. Az étrendi változtatások gyorsan formálják a flóra összetételét, ami viszont felelős a cirkadián programozásában. Ez a fajta szabályozás a máj anyagcsere folyamataiban is fontos szerepet játszik. A vércukor érték és a vérzsír érték (triglicerid, koleszterin) követi a ritmust, beleértve az epesavat is, amely étkezés és böjtölés szabályozását követi.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az újfajta táplálkozási irányok (ketogén diéta) kihívást jelentenek a belső szabályozásnak, mert máshogy hatnak a májra és ezáltal a belső “órára”.

Ezek összességében befolyásolják az emésztőrendszer egészségét, így logikusan gondolhatjuk azt, hogy a megváltozott ritmus vezethet bizonyos emésztőrendszeri betegségek kialakulásához.

Az irritábilis bél szindróma (IBS), amely hasi fájdalommal és megváltozott bélmotolitással jár, a teljes populáció 11%-át érinti. A háttér nem pontosan ismert, kapcsolatot feltételeznek az emésztőrendszeri idegrendszer és központi idegrendszer között, valamint megváltozott bélflóra állapotot, gyulladást és a bél áteresztő képességének megváltozását. Számos tanulmány alátámasztotta, hogy az éjszakai műszak és a problémás alvás rizikófaktornak számítanak. Egy vizsgálat során azt találták, hogy jelentősen megváltozott a melatonin jelenléte a vizeletben, IBS-sel diagnosztizált nők esetében. Ebből következik, hogy a melatonin jó megoldás lehet a betegséggel járó fájdalom, és megváltozott bélműködés esetén, azonban a vizsgálatok során tapasztalt magas placebo hatás miatt további vizsgálatok szükségesek.

Egy másik tanulmányban probiotikummal egészítették ki a kezelést, és amellett, hogy a fájdalom jelentősen csökkent, a reggeli melatoninszint is emelkedett.

A táplálkozás is rizikófaktor lehet. Az IBS-t sok esetben hozták összefüggésbe nassolással, és rendszertelen táplálkozással, ugyanis az étkezések kapcsán kiválasztott hormonok – pl. inzulin, glukagon, leptin- napszakok szerint változik. Így feltételezhetjük, hogy a metabolikus felhasználása az ételeknek a cirkadián ritmus szabályozása alapján történik. A felborult alvás miatt csökkenhet az étkezések száma, ami növeli a nassolások számát. A jövőbeni kutatások témája a fix alvás és étkezés jótékony hatása lehetne IBS esetén.

Gyulladásos bélbetegségek közé tartozik a Colitis Ulcerosa, és Crohn betegség. Fő háttérnek a genetikát, az immunválaszt és a környezeti hatásokat tekintették. Számos bizonyíték utal arra, hogy a veleszületett és a szerzett immunrendszer hozzájárul a gyulladásra adott megváltozott válaszhoz. Számos álláspont szerint az immunfunkció több ponton áll cirkadián kontroll alatt, mint például a gazdasejt-patogén sejt kölcsönhatások, a leukociták szállítása, valamint a veleszületett és szerzett immunitás aktiválása. A környezeti kockázati tényezők közül a táplálkozás jelentős figyelmet kapott, különösen a „nyugati” étrend elterjedésével, amely zsír- és fehérjebő de rostban szegény. Az a hipotézis, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a gyulladást, több mechanizmussal is magyarázható, beleértve az antigén-prezentációt, a prosztaglandin-egyensúly változását és a bélflóra megváltozott állapotát.

Több bizonyíték is utal arra, hogy az alvás szintén fontos szerepet játszik, mivel a cirkadián ritmus és a melatonin a bélrendszer gyulladásának szabályozói lehetnek. A krónikus gyulladás súlyosbíthatja az alvást és a csökkent alvás súlyosbítja a gyulladásos citokinek és a gyulladásos környezet kialakulását. Egereken bebizonyították, hogy a cirkadián ritmus fontos a barrier épségének fenntartásához. Az utóbbi években számos tanulmány az IBD-t a dysbiotikus bélflórához kötötte. Így a mikrobiom és a cirkadián ritmus módosítása lehet az egyik olyan mechanizmus, amellyel a változhat a betegség kimenetele.

Egy vizsgálat során nők alvási időtartamát figyelték meg és a Colitis/Crohn előfordulásának összefüggését. A szerzők megállapították, hogy mind a rövid alvási időtartam (6 óra alatti), mind a hosszú alvási időtartam (több mint 9 óra) összefüggésbe hozható a fokozott Colitis kockázattal.

Az utóbbi évtizedekben fokozatosan nőtt az emésztőrendszeri daganatos megbetegedések száma. Kialakulásában szerepet játszanak környezeti tényezők és életmód, de az utóbbi években növekedett a lehetősége annak, hogy az életritmus is szerepet játszik. Számos kutatás során vizsgálták az éjszakai műszak által okozott ritmus felborulását és vastagbél- és gyomorrák kapcsolatát. A megváltozott cirkadián ritmus okozta bélflóra változást összefüggésbe hozták vastagbél daganat kialakulásával. Egerek esetében abnormális bélflórát figyeltek meg, melyet gyulladással és daganat kialakulásával hoztak összefüggésbe.

Kimutatták, hogy a vastagbélben a sejtosztódás cirkadián ritmust követ. A sejtciklus bizonyos pontjainál a DNS kevésbé védett, és ezért érzékenyebb a károsodásra, tehát a sejtburjánzási idő cirkadián váltózás esetén a vastagbélben korlátozhatja a DNS előkészítését az emésztés során a potenciális mutagén hatóanyagokkal szemben, így nem tud védőfaktorként szolgáni. Ez a dinamika kapcsolatot teremt a sejtciklus, a cirkadián ritmus között, ezáltal a gén potenciális célpontja lehet a daganatellenes kezelésnek.

A vastagbélrákban szenvedő betegeknél a daganatos sejtek esetében különböznek az “óra” gének az egészséges sejtekhez viszonyítva, ami arra utal, hogy ezek a gének érdekes biomarkerek lehetnek a vastagbélrákban. Az óragének jelenlétének megváltozása szerepet játszhatnak a daganat kialakulása során, és befolyásolhatja a kezeléssel szembeni rezisztenciát. Megfigyelték vizsgálatok során, hogy a vastagbél daganatos páciensek vérében a tumorjelzők különböző ciklusos variációkat mutatnak, a rák stádiumától függően (I-től IV-ig). Az óragének jelenlétét vizsgálták a vastagbélrák IV. stádiumának áttétes sejtjeiben és az egészséges sejtekben azonos gének jelenlétéhez képest megszakadnak. Az a lehetőség, hogy a tumor módosíthatja a cirkadián ritmust, magyarázhatja a páciens által jellemzően tapasztalt fáradtságot és gyengeséget. Ezeket a genetikai mechanizmusokat jelenleg vizsgálják, hogy meghatározzák a legjobb módszert a daganatos megbetegedések kezelésére a cirkadián változások figyelembevételével.

Összefoglalva, az emésztőrendszer egészsége függ a cirkadián ritmustól. Az elmúlt évtizedekben nőtt az életmódbeli szokások által okozott, belső ritmusban történő változás. Ez a jelenség valószínűleg fontos szerepet játszik olyan betegségek kialakulásában, mint az IBS, az IBD és a daganat. Megjelentek a cirkadián ritmuszavarok és az emésztőrendszeri megbetegedések közötti kapcsolat erős bizonyítékai; azonban további vizsgálatok szükségesek az érintett molekuláris mechanizmusok megértéséhez.

Forrás: NCBI

Dr. Schwab Richárd és Dr. Peták István a rákkutatás jövőjéről

Egyéb Média Tudomány

2019-04-04

Dr. Schwab Richárd és Dr. Peták István a rákkutatás jövőjéről beszélgettek Rangos Katalinnal a Bálint Házban.