Székletátültetés hosszabb távú hatásai az autizmus esetében

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-08-09

Számos tanulmányban olvasható, hogy az Autizmus spektrum zavarral (Autism Spectrum Disorders=ASD)  élő emberek az átlagtól eltérő bél mikrobiommal rendelkeznek, amely alapján kapcsolat lehet a bél mikrobiom és az autizmushoz kötődő viselkedési szokások között.

autizmus

A bél-agy tengely létezését korábban már más betegségeknél is feltételezték, mint például a Parkinson-kór, vagy az Alzheimer kór. Az Arizona Állam Egyetem kutatói publikáltak egy cikket, melyben 18 ASD-vel diagnosztizált gyermeken végzett kezelések után, két év elteltével nyomon követéses vizsgálatot folytattak. A terápia után két évvel jelentős pozitív változásokat figyeltek meg, mind a gasztrointesztinális mind az autizmushoz társuló tünetek tekintetében. Lényeges információ az is, hogy a baktériumok diverzitása nőtt, ezen belül a Bifidobacteria és a Prevotella baktériumok száma is gyarapodott.

Autizmus és a gyomor-bélrendszeri problémák

Az autizmussal élő emberek körülbelül 30-50%-a küzd krónikus gyomor-bélrendszeri panaszokkal, mint például a gyakori székrekedés és/vagy hasmenés.

Hogyan zajlott a terápia?

Az elsődleges kutatásban az autizmussal élő gyermekeken egy komplex mikrobiomot befolyásoló terápiát végeztek. A kezeléshez (Microbiom Transfer Therapy=MMT) több lépés is tartozott, ilyen volt például az antibiotikumos kezelés, a béltisztítás, és csak ez után következhetett a széklet mikrobiom átültetés (FMT=Fecal MicrobiotaTransplant). A terápiát 8 hetes megfigyelési időszak követte. Ebben a periódusban 80%-al csökkentek az gasztrointesztális tünetek, illetve az ASD tüneteiben is javulást tapasztaltak.

Mit észleltek két évvel a terápia után?

2 évvel a terápia befejezése után újból vizsgálatokat folytattak az alanyokkal. Az eredmények még mindig jelentősek voltak, ugyanis egy gasztrointesztinális tüneteket mérő skála szerint 58 %-al csökkentek a tüneteik.
A vizsgálat kezdetekor a résztvevők 83%-nak súlyos ASD diagnózisa volt (CARS=Childhood Autism Rating Scale alapján), ez a szám 17%-ra csökkent, de a közepes, és enyhe diagnózissal rendelkező gyermekek értékei is javultak, sőt a vizsgált alanyok 44%-a már diagnosztikai határérték alá esett.
Érdekesség, hogy 18-ból 16 személynél újabb székletvizsgálatok eredménye szerint a baktériumok sokfélesége megmaradt két évvel a terápia után is.

Bíztató kutatások, de figyelembe kell venni, hogy ASD-vel kezelt betegeknél ritkán vannak hosszú távú követéses vizsgálatok, habár az eredmények bíztatók, fontos kiemelni, hogy ez egy nyílt, placebo kontrollált vizsgálat nélküli kutatás volt, viszont a jövőben szeretnének ebben a témakörben további vizsgálatokat végezni.

Forrás: Nature.com, Asunow

Nem csak a nyulak eledele! – A csodálatos sárgarépa

Egyéb

2019-08-06

A sárgarépa nem csak gyönyörű színével, hanem belső értékeivel is hódít. Amellett, hogy gazdag vitaminokban, antioxidánsokban és rostokban, édeskés íze miatt közkedvelt konyhai alapanyag. Nézzük mi mindent érdemes tudni róla!


A sárgarépát már igen régóta ismerjük és termesztjük, így az egyik legfontosabb tagja a veteményeskerteknek. Korai feljegyzések szerint eredetileg Közép-Ázsiából származik és a spanyolok közvetítésével jutott el Európába az i. sz. I. század környékén. 
Energiatartalma alacsony, 100 grammban mindössze 40 kcal-t tartalmaz. Szénhidráttartalma a zöldségfélék közül kiemelkedő 8 gramm / 100 gramm, melynek egy része cukor, ennek köszönheti édeskés ízét. Ennek ellenére glikémiás indexe meglehetősen alacsony, mindössze 39, tehát a vércukorszintet csak kevéssé befolyásolja, ami jó hír a cukorbetegek számára.
Egyik legfontosabb biológiai hatóanyaga a bétakarotin, mely a növény jellegzetes színét is adja. A karotin jelentős antioxidáns, melyből, 6-15 mg / 100 g található a zöldségben. A szervezet a bétakarotint A-vitaminná alakítja át, mely fontos szerepet tölt be a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Karotinjai erősítik továbbá az immunrendszert, valamint daganatos betegségek megelőzésében is szerepet játszhatnak, mivel részt vesznek a káros szabad gyökök semlegesítésében is. A sárgarépa bőven tartalmaz még magnéziumot, foszfort, káliumot, cinket, mangánt, rezet és A-, C-,E- és K-vitaminokat. Ezek tovább erősítik az immunrendszert, ami segít a megfázás és influenza elleni harcban.
Mindemellett kiemelendő, hogy a sárgarépa fogyasztása mérsékelheti a koleszterinszintet is. Ezt főleg a benne található értékes rostoknak köszönhetjük. 100 gramm zöldség elfogyasztásával átlagosan 3-3,5 g rostot vihetünk be a szervezetünkbe, mely mintegy 10x annyi, mint amit 100 g főtt tészta vagy rizs tartalmaz. A rostok gátolják a koleszterin bélből való visszaszívódását, így serkentve a szervezetet arra, hogy saját raktárait használja fel.

A zöldségnövény jelentős rosttartalma emellett a belek működésére is jótékony hatással van. Javítja az emésztést, kitisztítja a bélrendszert és segíti a felgyülemlett víz kiürítését.
A rostok közül kiemelkedő mennyiségben van jelen a pektin, mely táplálékul szolgál a vastagbélben található jótékony baktériumok számára, támogatva ezzel a bélflóra egyensúlyának megőrzését.A szervezetbe kerülve a pektin megváltoztatja a széklet víztartalmát, növeli a viszkozitását, ezért mind székrekedés, mind hasmenés kezelésére alkalmazható. Mivel rengeteg vizet képes megkötni, elfogyasztás után a gyomorban megduzzad és ezzel csökkenti az éhségérzetet. Ennek a hatásának köszönhetően a fogyókúrázók előszeretettel vásárolják és fogyasztják.
A zöldség C-vitamin tartalma elősegíti a kollagén termelést, melynek köszönhetően a bőrünk is rugalmasabbá válik.


Hogyan fogyasszuk?
Bár sárgarépát leggyakrabban levesbe főzve fogyasztjuk, a fenti hatásai miatt érdemes minél több formában beilleszteni az étrendünkbe.
Kiemelendő, hogy rost- és vitamintartalma is legjobban nyersen hasznosul, de a változatosság fenntartása érdekében fogyaszthatjuk más formában is. Fontos azonban, hogy a sárgarépát lehetőség szerint alapos mosás után hámozatlanul, vagy csak nagyon vékonyan hámozva fogyasszuk, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti szövetekben található.
Reggelire ehetünk reszelt répát zabpehellyel és natúr joghurttal, tízóraira és uzsonnára akár önmagában is elropogtathatjuk egy kis dió vagy mandula kíséretében. Ebédre választhatunk sárgarépa krémlevest, de főzeléknek, vagy köretként salátába, esetleg grillezve/párolva is tökéletes lehet. Ha pedig édességre vágyunk, szuper cukormentes répatortát is készíthetünk.
A lehetőségek tárháza végtelen, érdemes tehát kísérletezni.

Forrás:
https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/mit_tesz_a_testunkkel_napi_1_szal_sargarepa/20130322140650?autorefreshed=1
https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/sargarepa_az_edes_gyoker/20080111072948?autorefreshed=1
https://www.eletmod-magazin.com/szuperelelmiszerek/sargarepa
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pektin

A feldolgozott húsok még a vörös húsoknál is veszélyebbek lehetnek?

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-07-26

Egy frissen publikált kutatás szerint már a mértéktartó vörös- és feldolgozott hús fogyasztás is növelheti a vastag- és végbéldaganatok kialakulásának kockázatát.

A tanulmány szerint azoknak, akik naponta 76 gramm vörös vagy feldolgozott húsfélét fogyasztanak – ami összhangban van a jelenlegi ajánlásokkal és nagyjából megfelel 110 gramm marhaburgernek- 20%-kal magasabb rizikóval kell számolniuk a vastag- és végbéldaganatok kialakulásának szempontjából azokhoz képest, akik naponta 21 grammot fogyasztanak (kb. egy szelet sonka).

Feldolgozott húsok

A kutatás azt is megállapította, hogy a feldolgozott húskészítmények (pl. kolbász vagy bacon) nagyobb rizikót jelentenek a vörös húsokhoz képest. A vastag-, végbéldaganatok kockázata 20%-al nőtt napi +25gramm feldolgozott hús fogyasztása esetén (ez egy vékony szelet baconszalonnának felel meg), amíg minden, naponta elfogyasztott 50 g extra vöröshús 19%-al emelte meg a kockázatot.
„Úgy tűnik, egy kisebb menyiségű feldolgozott hús fogyasztása hasonló hatást vált ki, mint egy nagyobb mértékű vöröshús-fogyasztás.”- mondta professzor Tim Key, a kutatás társszerzője.

A kutatást részben finanszírozó Cancer Research UK elmondta, hogy a jelenlegi NHS ajánlások szerint azoknak, akik naponta több, mint 90 gramm (főtt tömeg) vörös- és feldolgozott húsfélét fogyasztanak, ezt a mennyiséget 70 grammra kellene csökkenteniük, ami az átlagos napi fogyasztás Nagy-Britanniában.
A kutatás, ami az International Journal of Epidemiology-ban került publikálásra, közel fél millió nagy-britanniai, 40 és 69 év közötti felnőtt lakos étrendjét követte nyomon átlagosan 5 éven keresztül. Ez idő alatt 2609 résztvevőnél alakult ki vastag-, vagy végbéldaganat.

Dr. Gunther Kuhnle professzor, a Readingi Egyetem munkatársa szerint ez a legnagyobb tanulmány, amit Nagy-Britanniában valaha is elvégeztek.
Dr. Kuhnle, aki nem vett részt a kutatásban elmondta továbbá, hogy az eredmények megerősítik a korábbi megállapításokat, miszerint a vörös- és feldolgozott húsok növelik a vastag-, végbél daganatok rizikóját.

Növekvő bizonyosság

A WHO 2015-ben az addigi kutatások alapján úgy határozott, hogy a feldolgozott húskészítményeket a „rákkeltő”, míg a vöröshúsokat a „potenciálisan rákkeltő” anyagok közé sorolja.
Ez a legutóbbi tanulmány kiegészíti az eddigi bizonyítékokat, amelyek a feldolgozott- és vörös húsok fogyasztását a vastag-, végbél daganatok megnövekedett rizikójával kötik össze.

„Az eredményeink erősen mutatják, hogy azok, akik hetente 4 vagy több alkalommal fogyasztanak vörös és feldolgozott húsféléket, magasabb kockázattal bírnak a vastag-, végbél daganatok kialakulásának szempontjából azokhoz képest, akik csak hetente 2 vagy kevesebb alkalommal teszik ugyanezt.”- mondta Tim Key, a kutatás társszerzője, valamint az Oxfordi Egyetem rákepidemiológiai részlegének helyettes igazgatója.
Arra is rávilágított, hogy a korábbi kutatások még az 1990-es években élő embereket vizsgálták, azonban azóta az étkezés jelentősen megváltozott. Ez a kutatás pedig egy jóval naprakészebb betekintést nyújt napjaink húsfogyasztási szokásaiba.

A tanulmány szerint a vastag-, végbél daganatok egy másik kiemelt kockázati tényezője az alkoholfogyasztás. Leírták azonban azt is, hogy a gabonafélékből (pl. teljes kiőrlésű kenyérből, müzliből) származó rostok védőhatással bírnak.

Miért van ennek ekkora jelentősége?

Az Egyesült Államokban ennek a daganattípusnak az előfordulása a harmadik leggyakoribb. Az American Cancer Society szerint 2019-ben 51020 haláleset várható a vastag-, végbél daganatok következtében.
A Cancer Research UK szerint Nagy-Britanniában szintén ez a daganattípus áll a harmadik helyen a gyakorisági statisztika szerint.

Dr. Julie Sharp, a Cancer Research UK egészséggel kapcsolatos információkért felelős vezetője elmondta, hogy az állami ajánlások és irányvonalak a feldolgozott- és vörös húsok fogyasztására vonatkozóan általánosak, és ez a tanulmány emlékeztet minket arra, hogy minél jobban le tudjuk csökkenteni ezen termékek fogyasztását, annál jobban csökkenthetjük az esélyt egy esetleges vastag-, végbél daganat kialakulására.
Dr. Sharp szerint jó módszer lehet a feldolgozott- és vörös húsok bevitelének megszorítására, a „húsmentes hétfő” vagy olyan ételek előnyben részesítése, amelyekben csirke vagy hal kerül felhasználásra.

Forrás: https://academic.oup.com/ije/advance-article/doi/10.1093/ije/dyz064/5470096

A nem megfelelő orális egészség hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz és csökkentheti a kezelés hatékonyságát

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-07-18

A jó szájhigiéniával rendelkező betegek jobban reagáltak a vérnyomáscsökkentő kezelésekre – derül ki az American Heart Association, Hypertension szaklapjában közölt legújabb tanulmányokból.

Egy több, mint 3600 alanyt vizsgáló kutatás kereste a választ arra, hogy vajon az egészségesebb fogínnyel rendelkező betegeknek alacsonyabb-e a vérnyomásuk és jobban reagálnak-e a vérnyomáscsökkentő kezelésekre. Összeségében, a periodontális (fog körüli) betegségben szenvedők 20%-al kisebb eséllyel érték el az egészséges vérnyomás-tartományokat, mint a jó orális egészségi állapotú egyének, továbbá esetükben csökkent a kezelés hatékonysága is.

Fog EKG

A megállapításokat figyelembe véve a kutatók szerint a fog körüli betegségben szenvedő betegek szorosabb vérnyomás kontrollt igényelhetnek, emellett a magas vérnyomással diagnosztizáltak esetében ajánlott lehet egy fogorvos felkeresése.
„Az orvosoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a betegek orális egészségére, különösen a vérnyomáscsökkentő kezelésben részesülő betegeknél, és periodontális betegségre utaló jelek esetén ösztönözni kell a fogorvosi ellátást felkeresését is. Hasonlóképpen, a fogorvosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a megfelelő szájhigiénia elengedhetetlen a teljes fizikai egészséghez, beleértve a szív- és érrendszer állapotát is” – nyilatkozta Davide Pietropaoli, D.D.S., Ph.D., az olaszországi L’Aquila Egyetem vezető kutatója.

Az American Heart Association, American College of Cardiology ajánlásai szerint a magas vérnyomás betegségben szenvedők esetében a 130/80 Hgmm alatti értékek elérése a cél. A tanulmányban szereplő, periodontitissel (gyökérhártya gyulladással) diagnosztizált betegeknél a szisztolés nyomás érteke (a mérési eredmény első száma, az artériák falain jelentkező nyomást jelzi) átlagosan 3 Hgmm-rel volt nagyobb, mint az jó orális egészséggel rendelkezőknél. A kutatók szerint ugyanilyen mértékű vérnyomás csökkenés érhető el napi 6 gramm (kb. 1 teáskanál) sóbevitel csökkentéssel is.

Fog

A fogágy és fog körüli betegségek jelenléte a kezeletlen hipertóniás betegnél tovább növelte a különbséget 7 Hgmm-ig. Tehát a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkentették a különbséget 3 Hgmm-ig, de nem szüntették meg teljesen, ami arra utal, hogy a periodontális betegségek befolyásolhatják a vérnyomáskezelés hatékonyságát.
A kutatás nem tért ki arra, hogy pontosan miként függ össze a szájhigiénia a vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonyságával, de az eredmények összhangban vannak az eddigi kutatásokkal, amelyekben a szakemberek az alacsony fokú szájüregi gyulladást az erek károsodásával és a kardiovaszkuláris kockázattal kapcsolják össze.

A kezeletlen magas vérnyomás szívrohamhoz, stroke-hoz és szívelégtelenséghez, valamint vesebetegséghez vezethet. Becslések szerint évente 7,5 millió életet követel világszerte, továbbá a 25 év feletti lakosság körülbelül 40% -át érinti.
A duzzadt, vörös íny valamint a fogmosásnál, fogselyem használatkor jelentkező fogínyvérzés az ínygyulladás és a periodontális betegség figyelmeztető jelei lehetnek.

Forrás: Heart.org

“Gyógyszerbontó” baktériumok – a mikrobiom szerepe a Parkinson-kór gyógyszeres kezelésében

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-07-11

A Parkinson-kór egy kóros idegrendszeri állapot, amely a 60 éves és annál idősebb globális népesség több mint 1% -át érinti. A betegségben használatos elsődleges gyógyszer a levodopa (L-dopa – a dopamine előanyaga), melynek hatása páciensenként igen eltérő lehet, egyeseknél kellemetlen mellékhatásokkal is járhat. Ennek a különbözőségnek az okát szerették volna feltárni s Harvard és a Kaliforniai Egyetem mikrobiológus és immunológus kutatói. A tanulmányuk rámutat, hogy két baktérium, az Enterococcus faecalis és az Eggerthella lenta, képes befoyásolni az L-dopa metabolizmusát, melynek következményeként hatáscsökkenés, illetve különböző nem várt tünetek jelentkezhetnek a páciensnél.

parkinson

Az L-dopa feladata a dopamin eljuttatása az agyba, a Parkinson-kórban hiányzó neurotranszmitter pótlására. Azt már az 1960-as évektől, az L-dopa bevezetése óta tudjuk, hogy bizonyos bélben lévő enzimek megakadályozhatják ezt a szállítást, ami néhány kellemetlen mellékhatást eredményez, mivel a dopamin idő előtt, már a bélben felszabadul. Ennek megoldására egy másik szer, a carbidopa került bevezetésre az L-dopa sértetlen állapotának megőrzésére, azonban ez sem mindig hozott megoldást. Az új kutatás célja tehát az volt, hogy azonosítsa azokat specifikus baktériumokat a fajok billióiból, amelyek a jelenség hátterében állhatnak.

A Humán Mikrobiom Projektre hivatkozva a csapat megállapította, hogy nemcsak saját bél enzimjeink károsíthatják a gyógyszert, de az E. faecalis baktérium is idejekorán átalakíthatja az L-dopát dopaminná, mielőtt az elérné az agyat. Az átalakult dopamin pedig már nem képes átjutni a vér-agy gáton, így a várt hatást sem tudja kifejteni.
A székletmintákat és a dopamin-tartalmakat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy egy másik bélbaktérium-törzs, az E. lenta, képes az átalakított dopamint „elfogyasztani”, és melléktermékként meta-tiramin neuromodulátort termelni.

“Mindez azt sugallja, hogy a bél mikrobák hozzájárulhatnak az L-dopát szedő betegek mellékhatásai és a kezelésük hatékonysága közötti drámai változékonysághoz” – mondja Emily Balskus biokémikus a Harvard Egyetemről.

Az E. faecalis és az E. lenta tehát egyfajta csapatmunkában megakadályozza, hogy a gyógyszer elérje célpontját. Miközben a carbidopát arra használják, hogy gátolják az emberi bél enzimet az L-dopának az emésztőrendszerben történő dopaminná történő átalakításában, úgy tűnik, ugyanez az E. faecalis enzimre hatástalan.

A jó hír az, hogy a kutatók már találtak egy molekulát, az alfa-fluorometil-tirozint (AFMT), amely megakadályozhatja az E. faecalis L-dopa lebontását anélkül, hogy maga a baktérium megsemmisülne, egy nem esszenciális enzim célzásával.

Végül elképzelhető, hogy az AFMT az L-dopát a Parkinson-kezelésben jelentősen hatékonyabbá teszi, anélkül, hogy számottevő mellékhatása lenne – de ez még további vizsgálatokat igényel.

Míg ez a kutatás csak egy adott állapotra vonatkozó konkrét kezelésre vonatkozik, a vizsgálatot végző csoport úgy gondolja, hogy jelenleg alábecsüljük a bél mikrobiom szerepét a gyógyszerek hatékonyságának és hatásosságának szabályozásában.

“Meglehet, hogy egy gyógyszer nem éri el a célpontját a testben, talán kevésbé hasznos, vagy éppen káros hatású lesz” – mondja Maini Rekdal biokémikus a Harvard Egyetemről.

Ha jelenleg még nem is tudjuk megoldani a problémát, bizonyítékunk van arra, hogy a bél mikrobák egyes kombinációi valóban befolyásolhatják gyógyszeres kezeléseink eredményességét, mely fontos kiindulási pontként szolgál a jövőbeni új terápiás módszerek kifejlesztése során.

Forrás: Sciencealert, Qubit, Sciencemag