A nem megfelelő orális egészség hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz és csökkentheti a kezelés hatékonyságát

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-07-18

A jó szájhigiéniával rendelkező betegek jobban reagáltak a vérnyomáscsökkentő kezelésekre – derül ki az American Heart Association, Hypertension szaklapjában közölt legújabb tanulmányokból.

Egy több, mint 3600 alanyt vizsgáló kutatás kereste a választ arra, hogy vajon az egészségesebb fogínnyel rendelkező betegeknek alacsonyabb-e a vérnyomásuk és jobban reagálnak-e a vérnyomáscsökkentő kezelésekre. Összeségében, a periodontális (fog körüli) betegségben szenvedők 20%-al kisebb eséllyel érték el az egészséges vérnyomás-tartományokat, mint a jó orális egészségi állapotú egyének, továbbá esetükben csökkent a kezelés hatékonysága is.

Fog EKG

A megállapításokat figyelembe véve a kutatók szerint a fog körüli betegségben szenvedő betegek szorosabb vérnyomás kontrollt igényelhetnek, emellett a magas vérnyomással diagnosztizáltak esetében ajánlott lehet egy fogorvos felkeresése.
„Az orvosoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a betegek orális egészségére, különösen a vérnyomáscsökkentő kezelésben részesülő betegeknél, és periodontális betegségre utaló jelek esetén ösztönözni kell a fogorvosi ellátást felkeresését is. Hasonlóképpen, a fogorvosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a megfelelő szájhigiénia elengedhetetlen a teljes fizikai egészséghez, beleértve a szív- és érrendszer állapotát is” – nyilatkozta Davide Pietropaoli, D.D.S., Ph.D., az olaszországi L’Aquila Egyetem vezető kutatója.

Az American Heart Association, American College of Cardiology ajánlásai szerint a magas vérnyomás betegségben szenvedők esetében a 130/80 Hgmm alatti értékek elérése a cél. A tanulmányban szereplő, periodontitissel (gyökérhártya gyulladással) diagnosztizált betegeknél a szisztolés nyomás érteke (a mérési eredmény első száma, az artériák falain jelentkező nyomást jelzi) átlagosan 3 Hgmm-rel volt nagyobb, mint az jó orális egészséggel rendelkezőknél. A kutatók szerint ugyanilyen mértékű vérnyomás csökkenés érhető el napi 6 gramm (kb. 1 teáskanál) sóbevitel csökkentéssel is.

Fog

A fogágy és fog körüli betegségek jelenléte a kezeletlen hipertóniás betegnél tovább növelte a különbséget 7 Hgmm-ig. Tehát a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkentették a különbséget 3 Hgmm-ig, de nem szüntették meg teljesen, ami arra utal, hogy a periodontális betegségek befolyásolhatják a vérnyomáskezelés hatékonyságát.
A kutatás nem tért ki arra, hogy pontosan miként függ össze a szájhigiénia a vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonyságával, de az eredmények összhangban vannak az eddigi kutatásokkal, amelyekben a szakemberek az alacsony fokú szájüregi gyulladást az erek károsodásával és a kardiovaszkuláris kockázattal kapcsolják össze.

A kezeletlen magas vérnyomás szívrohamhoz, stroke-hoz és szívelégtelenséghez, valamint vesebetegséghez vezethet. Becslések szerint évente 7,5 millió életet követel világszerte, továbbá a 25 év feletti lakosság körülbelül 40% -át érinti.
A duzzadt, vörös íny valamint a fogmosásnál, fogselyem használatkor jelentkező fogínyvérzés az ínygyulladás és a periodontális betegség figyelmeztető jelei lehetnek.

Forrás: Heart.org

“Gyógyszerbontó” baktériumok – a mikrobiom szerepe a Parkinson-kór gyógyszeres kezelésében

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-07-11

A Parkinson-kór egy kóros idegrendszeri állapot, amely a 60 éves és annál idősebb globális népesség több mint 1% -át érinti. A betegségben használatos elsődleges gyógyszer a levodopa (L-dopa – a dopamine előanyaga), melynek hatása páciensenként igen eltérő lehet, egyeseknél kellemetlen mellékhatásokkal is járhat. Ennek a különbözőségnek az okát szerették volna feltárni s Harvard és a Kaliforniai Egyetem mikrobiológus és immunológus kutatói. A tanulmányuk rámutat, hogy két baktérium, az Enterococcus faecalis és az Eggerthella lenta, képes befoyásolni az L-dopa metabolizmusát, melynek következményeként hatáscsökkenés, illetve különböző nem várt tünetek jelentkezhetnek a páciensnél.

parkinson

Az L-dopa feladata a dopamin eljuttatása az agyba, a Parkinson-kórban hiányzó neurotranszmitter pótlására. Azt már az 1960-as évektől, az L-dopa bevezetése óta tudjuk, hogy bizonyos bélben lévő enzimek megakadályozhatják ezt a szállítást, ami néhány kellemetlen mellékhatást eredményez, mivel a dopamin idő előtt, már a bélben felszabadul. Ennek megoldására egy másik szer, a carbidopa került bevezetésre az L-dopa sértetlen állapotának megőrzésére, azonban ez sem mindig hozott megoldást. Az új kutatás célja tehát az volt, hogy azonosítsa azokat specifikus baktériumokat a fajok billióiból, amelyek a jelenség hátterében állhatnak.

A Humán Mikrobiom Projektre hivatkozva a csapat megállapította, hogy nemcsak saját bél enzimjeink károsíthatják a gyógyszert, de az E. faecalis baktérium is idejekorán átalakíthatja az L-dopát dopaminná, mielőtt az elérné az agyat. Az átalakult dopamin pedig már nem képes átjutni a vér-agy gáton, így a várt hatást sem tudja kifejteni.
A székletmintákat és a dopamin-tartalmakat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy egy másik bélbaktérium-törzs, az E. lenta, képes az átalakított dopamint „elfogyasztani”, és melléktermékként meta-tiramin neuromodulátort termelni.

“Mindez azt sugallja, hogy a bél mikrobák hozzájárulhatnak az L-dopát szedő betegek mellékhatásai és a kezelésük hatékonysága közötti drámai változékonysághoz” – mondja Emily Balskus biokémikus a Harvard Egyetemről.

Az E. faecalis és az E. lenta tehát egyfajta csapatmunkában megakadályozza, hogy a gyógyszer elérje célpontját. Miközben a carbidopát arra használják, hogy gátolják az emberi bél enzimet az L-dopának az emésztőrendszerben történő dopaminná történő átalakításában, úgy tűnik, ugyanez az E. faecalis enzimre hatástalan.

A jó hír az, hogy a kutatók már találtak egy molekulát, az alfa-fluorometil-tirozint (AFMT), amely megakadályozhatja az E. faecalis L-dopa lebontását anélkül, hogy maga a baktérium megsemmisülne, egy nem esszenciális enzim célzásával.

Végül elképzelhető, hogy az AFMT az L-dopát a Parkinson-kezelésben jelentősen hatékonyabbá teszi, anélkül, hogy számottevő mellékhatása lenne – de ez még további vizsgálatokat igényel.

Míg ez a kutatás csak egy adott állapotra vonatkozó konkrét kezelésre vonatkozik, a vizsgálatot végző csoport úgy gondolja, hogy jelenleg alábecsüljük a bél mikrobiom szerepét a gyógyszerek hatékonyságának és hatásosságának szabályozásában.

“Meglehet, hogy egy gyógyszer nem éri el a célpontját a testben, talán kevésbé hasznos, vagy éppen káros hatású lesz” – mondja Maini Rekdal biokémikus a Harvard Egyetemről.

Ha jelenleg még nem is tudjuk megoldani a problémát, bizonyítékunk van arra, hogy a bél mikrobák egyes kombinációi valóban befolyásolhatják gyógyszeres kezeléseink eredményességét, mely fontos kiindulási pontként szolgál a jövőbeni új terápiás módszerek kifejlesztése során.

Forrás: Sciencealert, Qubit, Sciencemag

A vastagbélpolipok és a vastagbélrák ellen diétával!

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-07-05

A vastagbélbélpolipok bárkiben előfordulhatnak és megfelelő kezelés hiányában akár vastagbélrákhoz is vezethetnek. Növeli a kockázatot a betöltött ötvenedik életév, a dohányzás és a genetika. Az alábbi tanulmány arra kereste a választ, hogy előfordulásuk befolyásolható-e diétával.

A familiáris adenomatosus polyposis (továbbiakban: FAP) egy olyan ritka örökletes betegség, melynek során a vastagbélben számos polip (jóindulatú daganat) jelenik meg, amelyek könnyen rákosodhatnak, vérezhetnek.  A FAP betegek körében jelentősen magasabb a vastagbélrák előfordulásának esélye. A belek gyulladása összefüggésben állt mind a FAP-al, mind a vastagbélrákkal, a gyulladás állapotára pedig hatással van az étrend.  Jelenleg  minimális étrendi ajánlás van az ilyen betegek számára.

diéta

Egy prospektív, 26 FAP beteget magába foglaló kutatás arra kereste a választ, hogy egy mediterrán diétán alapuló gyulladást csökkentő étrenddel csökkenti-e a bél gyulladásos paramétereit, és javítja-e az életminőséget. A három hónapos intervenció alatt feljegyezték a mediterrán étrendhez való ragaszkodás mértékét illetve azt is, mennyire sikerült a pácienseknek kiiktatni a gyulladást indukáló ételeket az étrendjükből.

A FAP betegeknek megfelelő monitorozás és kezelés nélkül gyakorlatilag 100%-os esélyük van a vastagbélrák kialakulására, és 4-12% esélyük a duodenum rákos daganatára. Egy krónikus gyulladás a belekben az adenomák és a végbélrák kialakulásához vezet. Ez a gyulladás a bél mikobiomjára is hatással lehet. Számos baktériumot hoztak összefüggésbe a vastagbélrák kialakulásával, illetve a bél mikrobiomja képes olyan metabolitokat termelni, melyek jelentős hatást gyakorolnak a gazdaszervezet állapotára.  Például a rövid szénlácú zsírsavak csökkentik a gyulladás mértékét, elősegítik az apoptózist (sejtleépítést), gátolják a tumorsejtek progresszióját.  Az eddigi tanulmányok mind azt sugalják, hogy a gyulladás csökkentése és a rendszeres endoszkópos ellenőrzés csökkenti az adenomák előfordulásának esélyét, kiujulásukat pedig több kutatásban tudták csökkenteni nonsteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID), és/vagy omega 3 zsírsavakkal.  Egyre biztosabb tény, hogy az étrend befolyással van az állandó gyulladásra.  Az étrend összetevőjeként glikémiás indexet, zöldségeket, és gyümölcsöket, vörös húsokat, nem hidrogenizált növényi olajokat, szóját, vasat, magnéziumot omega 3 zsírsavat, magas és alacsony zsírtartalmú étrendet is megvizsgáltak. A C-reaktív protein elősegíti a végbélpolipok növekedését.

A közelmúltban folytatott tanulmányokban  az alacsony zsírtartalmú diéta, a hüvelyesek, a fogyasztása, a magas élelmi rost és kálciumbevitel  csökkentette a C reaktív protein szintjét, a magas BMI és a gyakori vöröshús fogyasztás növelte.  A mediterrán étrend számos egészségügyi előnnyel jár és az alacsonyabb zsírtartalmon, finomítatlan, teljes kiőrlésű gabonafélékből, hüvelyesekből, olajos magvakból, zöldség-gyümölcsből és halfélékből áll.  A zsírok elsődleges forrása az extraszűz olivaolaj. Fontos összetevői a fermentált tejtemrékek, és a moderált mennyiségű fehér hús, tojás. Egy három hónapon át tartott mediterrán étrend szignifikánsan csökkentette a CRP szintet. A növényalapú étrend, (főként zöldség-gyümölcs, teljekiőrlésű gabona, minimális vöröshús) gyulladásgátló hatású. Chron betegsében hat hetes mediterrán diéta után szintén javult a betegek állapota, csökkentek a gyulladást jelző paraméterek, és normalizálódott a microbióta.  A rectum adenomák kiújúlását is csökkentette.

vastagbélrák

A kutatás a mediterrán gyulladáscsökkentő étrend hatását a széklet calprotectin (bél gyulladását jelző fehérvérsejt), CRP és glikált hemoglobin szintjével mérte. Nézték még a kutatási alanyok inzulin szintjét,  IGF-It, mikrobiom változást, adenomák szövettanát, életminőséget, hasmenések csökkenését, immunszupresszív és immunstimuláns sejtprofilokat a vérben és az adenomákban. Mintákat vettek a vizsgálat elején minden pácienstől, majd diétás oktatások vettek részt a páciensek, 6 hónap diéta után szintén levették a mintákat, ahol étkezési naplót és FFQ-t is ki kellett tölteniük (Food Frequency Questionary). A kutatási alanyoknak meg kellett felelni az alábbi szempontoknak: 18 évnél idősebb, APC gén teszt pozitivitás, teljes profilactikus colectomián átesett, folyamatos megfigyelés alatt áll. Kizáró tényezők voltak az együttműködés hiánya, a nonsteroid gyulladáscsökkentők szedése, illetve az omega 3 zsírsav szupplementáció.

Sok beteg számára a rostokhoz való hozzászokás fokozatos és időigényes volt, de állapotuk ennek hatására javult. A hat hónapos diétás intervenció hatására a hasmenések gyakorisága szignifikánsan csökkent a betegek körében. Ez volt az első kutatás, ahol a FAP betegek étrendjét vizsgálták. Cél az életminőség javítása, a gyulladás csökkentése volt. A távolabbi cél, hogy többet megtudjunk arról, pontosan milyen diéta támogatja azoknak a baktériumoknak a szaporodását, amelyek a polipok fejlődését és a colorektális rák kialakulását gátolják.

Mit történik a testünkkel, ha feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk? – Tanulmány

Egyéb Étrend Tudástár Tudomány

2019-06-07

Tudjuk, hogy nem tanácsos feldolgozott ételeket nagy mennyiségben fogyasztani, mint például chipset, vagy gyorsfagyasztott pizzát, mert sok kalóriát tartalmaznak. De biztos, hogy csak emiatt okoznak elhízást?

A US National Institute of Health (NIH) egyik új tanulmánya rávilágít arra, hogy nem csak a kalóriatartalom az egyetlen probléma. Korábbi tanulmányok már bebizonyították, hogy van összefüggés az elhízás és a feldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása között, de az összefüggést sosem vizsgálták randomizált kontrollált vizsgálattal.

feldolgozott élelmiszerek

Ebben a tanulmányban 20 felnőtt vett részt. Az egyik csoport feldolgozott élelmiszereket fogyasztott, a kontroll csoport pedig feldolgozatlan élelmiszereket. Mindkét csoportnak 3 főétkezése volt, napközben pedig kisétkezések. A résztvevők annyit ehettek a megadott ételekből, amennyit szerettek volna. 2 hét diétát követően, a csoportok felcserélték az étrendet, és újabb 2 hét következett. Ez a módszer növeli a kísérlet megbízhatóságát, mivel mind a két csoport, a kísérlet mindkét pontjában részt vett. A tanulmány szerint, a feldolgozott élelmiszerek által plusz 500 kalóriát vittek be a résztvevők, a kontroll csoporthoz képest, és mindkét csoport résztvevői híztak 1 kg-ot azalatt a 2 hét alatt, amíg feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak. Bár ismert a tény, hogy ezek az élelmiszerek függőséget okoznak, nem tűnt fel nekik, hogy nagyobb étvágyuk volt, amikor ezen a diétán voltak, habár a két csoport mind a két diétát egyformán ízletesnek tartotta.

A feldolgozott élelmiszerek többlet fogyasztása általában nassolás formájában jelentkezik, de a tanulmány alatt a résztvevők a főétkezések alkalmával fogyasztottak a szükségesnél több kalóriát. Ennek az lehetett az oka, hogy gyorsabban ették a feldolgozott élelmiszereket, ezáltal később alakult ki a teltségérzet, így sokkal több kalóriát vittek be percenként, mint a kontroll csoport. Az egyik tényező, ami még a teltségérzetért felelős, az az élelmiszerek rosttartalma. Köztudott, hogy ezeknek az ételeknek nem túl magas a rosttartalma, mivel feldolgozás során veszítenek belőle, így gyorsabban el lehet ezeket fogyasztani.

A feldolgozatlan élelmiszerek szerkezetének szerves részét képezik a rostok, ezért sokkal lassabban fogyasztjuk el azt a kalóriamennyiséget, amennyit tartalmaz. Például egy ép narancs kalóriatartalmát sokkal lassabban fogyasztjuk el mint, ha ezt a narancsot lefacsarnánk és meginnánk.
Ennek a tanulmánynak, és más vizsgálatoknak is az a fő üzenete, hogy a kalóriabevitelt úgy érdemes szabályozni, hogy megőrizzük az élelmiszerek és nyersanyagok szerkezetét. Ezzel arra ösztönözzük a szervezetünket, hogy lassabban együnk, így hamarabb érezzük, hogy jól laktunk. Ez nem tud működni a feldolgozott élelmiszerekkel, mivel az élelmiszer szerkezeti épsége a gyártás során elveszik.

A feldolgozatlan élelmiszerek lassú elfogyasztása sok embernek kihívást jelent, idő hiányában. De ez a szokás sok országban olyan tradíció, amelyet a mai napig nagyon komolyan vesznek, például Franciaországban, ahol egymást követik a kis fogások, így sokkal kényelmesebbek az étkezések, és nagyobb élvezetet tudnak nyújtani.

Forrás: Richard Hoffman, élelmiszer biokémikus, University of Hertfordshire

Az alkoholfogyasztásnak nincs biztonságos szintje

Egyéb Tudástár Tudomány

2019-05-05

Hetente egy üveg bor fogyasztása ugyanúgy növeli a daganatok kialakulásának kockázatát, mint heti 5-10 szál cigaretta elszívása – közölte nemrég a Medscape Medical News egyik tanulmánya.
Nők esetében egy üveg bor fogyasztása hetente ugyanúgy növeli a daganat kockázatot, mint 10 szál cigaretta elszívása hetente, férfiak esetében ez 5 szál cigaretta.


Számos tanulmány jelent meg a cigaretta és az alkohol daganatkeltő hatásairól, de egy kutatás sem vizsgálta együttesen a két tényezőt. Korábbi epidemiológiai vizsgálatok adatait használták fel a számításhoz. A cigaretta egyenértékét elsősorban az alkohol és a rák közötti kockázat közvéleményben való tudatosságának növelésére használták. A társadalom az alkoholt a májbetegségekkel társítja, de azzal nincsenek tisztában, hogy az ötödik vezető ok a daganat kialakulásában, és hogy az alkoholfogyasztás sok országban folyamatosan nő.

A tanulmányt 2 független szakértő is véleményezte. Egy washingtoni rákkutató intézet szakembere szerint a nyilvánosság számára nem hasznos összehasonlítani a két adatot, ugyanis a dohányzás daganatkeltő hatásmechanizmusa ismert és világos tény, azonban az alkohol szerepe nem ennyire egyértelmű. Egy közegészségügyi szakértő szerint, mivel már több alkalommal próbálták összehasonlítani a két kockázatot, ezért fontos ez a tanulmány. Hozzá kell tenni, hogy nem cél, hogy az embereket megijesszék a cikk szerzői, illetve nem akarják egyenértékűvé tenni a mérsékelt alkoholfogyasztást a dohányzással. A tanulmány elkülönítve vizsgálta a daganat kockázatot, azonban az alkohol más egészségügyi problémákat is okoz, amit figyelembe kell venni.


“Már egy üveg bor is növeli a kockázatot”


Ebben a tanulmányban vizsgálták külön a mérsékelt alkoholfogyasztás és a dohányzás okozta daganat kialakulásának kockázatát. A szerzők az Cancer Research adatait használták fel, hogy kiszámítsák, hetente 10 egységnyi alkohol vagy 10 cigaretta jelent-e nagyobb kockázatot. Az alkoholnak és dohánynak tulajdonított csoportokat kivonták az alkoholfogyasztással és a dohányzással összefüggő daganat kialakulásával kapcsolatos kockázatokból annak érdekében, hogy megbecsüljék az alkoholfogyasztók, de nemdohányzók kockázatát. Ezt megszorozta a 10 egység alkoholfogyasztás vagy 10 cigaretta egy héten történő fogyasztásának relatív kockázata, és egyre növekvő használatuk. Eredményeik alapján 1% volt a kockázat nemdohányzó férfiak körében és 1.4% nemdohányzó nők körében az alkoholfogyasztás okozta daganatkockázat. Ez azt jelenti, hogy ha 1000 férfi és 1000 nő fogyaszt hetente 1 üveg bort, akkor ebből 10 férfi és 14 nő lesz daganatos.
Férfiak esetében a gyomor- és bélrendszeri daganatok esélyét növelte, míg a nőknél az emlődaganat kialakulásának kockázatát emelte. A szerzők hangsúlyozták, hogy ez nagyon fontos megállapítás volt, hiszen a dohányzás szintén tudja növelni az emésztőrendszeri daganatok kockázatát, de az emlődaganat kialakulásának esélyét nem.

A következő adat, amit vizsgáltak, az a rizikó százalékos növekedése volt heti 10 szál cigaretta vagy 10 egység alkohol fogyasztása esetén. Ez azt mutatta, hogy férfiaknál a dohányzás esetén 2.1%, alkohol esetén 1%, míg nők esetében ez 1.5% volt a cigaretta és 1.4% alkohol esetén, mivel nőknél az emlődaganat kockázatát részben az alkohol okozza.
Nem meglepő, hogy az alkoholfogyasztás növekedésével, nőtt a daganat kockázata is. 3 palack bor fogyasztása, vagy napi körülbelül fél üveg férfiak esetén 1,9%-al növelte, nők esetében 3.6%-al növelte a rizikót, vagyis 1000 férfiből 19 férfinak, és 1000 nőből 36 nőnek jelent daganatos betegséget. Ugyanez a százalékos kockázat férfiak esetében 8 cigaretta, nők esetében 23 szál cigaretta elszívása esetén. Most már bizonyíték van arra, hogy a kis mennyiségű rendszeres alkoholfogyasztás nem jótékony.

A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége, World Cancer Research Fund és az Amerikai Rákkutató Intézet mind kijelentette, hogy nincs biztonságos szintje az alkoholfogyasztásnak, ami az Egyesült Királyság tudatos fogyasztói irányelvek módosításához vezetett, így 2016-ban kijelentették, hogy nincs olyan szintje az alkoholfogyasztásnak, ami teljesen biztonságos.

Alkohol és a szívünk


Bár számos szakirodalom szerint, az alkoholnak védő hatása van a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, a mechanizmus nem világos, és lehetnek más magyarázatok is a jelenségre. Még ha ténylegesen létezik ez a védőhatás, körülbelül 200 egyéb dolognak növeli az alkohol a rizikóját, amelyből egy az maga a daganat. Fontos megjegyezni, hogy kis mennyiségű alkohol fogyasztása alacsony rizikóval jár. Hasonló a helyzet a védő szerepét tekintve, vagyis nagyon alacsony szinten fordulhat elő. Fontos a megfelelő kommunikáció a közvélemény felé, ha az alkoholfogyasztás kockázatát a cigaretta elszívásával tesszük egyenlővé.
Fontos hangsúlyozni, hogy bár ezek az adatok tényleges összehasonlításon alapszanak, ezek népegészségügyi kockázatok, vagyis a rizikó egyénenként változhat. De ha valaki egyszerre fogyaszt alkoholt és dohányzik is, nagyobb a daganat kockázata, mint maga az addikció.

Míg a dohányzás egészségügyi kockázatai jól megalapozottak és a lakosság széles körében ismert, más a helyzet az alkohollal, különösen a daganattal való összefüggés tekintetében. Annak ellenére, hogy több tanulmány alátámasztja, hogy az alkohol rizikótényező több rosszindulatú megbetegedés esetén is, a közvélemény ismerete ezügyben alacsony. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság által készített 2017-es felmérésben például az amerikaiak 70% -a nem ismerte el az alkoholt fogyasztását rák kockázati tényezőként, amint azt a Medscape Medical News korábban közölte.