Cukorbetegség és a betegségre hajlamosító állapotok

Orvosi gondozás

2014-11-07

A kockázatot tekintve elkülöníthetünk befolyásolható és nem befolyásolható változókat.

  1. Befolyásolható kockázati tényezők:
    • Elhízás: A tápláltság meghatározására ma a leggyakrabban használt mutató a BMI (body mass index – testtömegindex). A testtömeget a magasság négyzetével elosztva (kg/cm2) kapjuk meg a BMI értéket. Az egyén 18,5-25-ig tekinthető megfelelően tápláltnak. 25 és 30 között túlsúlyról, 30 felett elhízásról (obezitás) beszélünk. A BMI növekedése a cukorbetegség egyértelmű rizikófaktora. Az elmúlt években egyre inkább elterjedt a jobban használható derék/csípő hányados használata. Ez a hányados a hasra lokalizálódó elhízást mutatja. Nőknél 88 cm, férfiaknál 108 cm felett jelent fokozott kockázatot.
    • Dohányzás: A dohányzás megnöveli a diabetes rizikóját. A dohányzásról történő leszokás után a többletkockázat évek múltán csökken.
    • Mozgásszegény életmód: Már heti 3szor 20-30 perc többletmozgás is több mint 20%-kal csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
  2. Nem befolyásolható kockázati tényezők:
    • Életkor: A 2-es típusú cukorbetegség kockázata az életkor előrehaladtával nő, 75 éves korra a kockázat több mint 20-szorosa a 25-éves korban tapasztaltnak.
    • Nem: Férfiakban a cukorbetegség átlagosan másfélszer gyakoribb.
    • Rassz: A cukorbetegség gyakoribb az afrikai, kínai és dél-ázsiai rasszokban.
    • Családi halmozódás: Ha a közeli rokonok között (szülők, testvérek, gyermekek) előfordul 2-es típusú cukorbetegség, az érintett személy rizikója 2-3-szorosára nő.

A kockázat becslése során bizonyos eljárások figyelembe veszik több tényező egymásra hatását, mások nem. (pl. férfiaknál a kockázat az életkor előrehaladtával jobban nő, mint a  nőknél)