Hallott már a zsírmájról?
A máj kóros elzsírosodását hívják így (a betegséget hivatalosan NAFLD-ként emlegetik). Kialakulásában sem az alkoholfogyasztás, sem egyéb örökletes tényezők nem játszanak közre.
Vannak viszont olyan betegségek, pl. az anyagcserezavar következtében kialakuló 2-es típusú cukorbetegség, vagy a testi, illetve zsigeri elhízás, amelyek önmagukban is a NAFLD kiemelt kockázatát jelentik. Ugyanakkor mindez fordítva is igaz, az NAFLD szövődménye lehet az elhízás, a cukorbetegség, továbbá a petefészek policisztás megbetegedése, szív- és érrendszeri betegségek, krónikus vesebetegség, valamint a mell-, máj- és vastagbélrák.
A májzsír kialakulása a máj megbetegedésének leggyakoribb formája a „fejlett”, nyugati országokban. A serdülőkori elhízás, illetve a magas testtömeg-index előjele lehet a májbetegségnek és a máj rosszindulatú daganatos megbetegedésének (hepatocelluláris carcinóma).
A máj elzsírosodása világméretű megbetegedés, Földünk népességének 25%-a, az Egyesült Államok népességének 21%-a érintett, és ez az arány 2030-ra elérheti a 32-35%-ot. Az Egyesült Államokban zsírmájban és májfibrozisban szenvedő betegek száma egyre növekszik, és nagy valószínűséggel májátültetésekre is a zsírmáj betegség elhatalmasodása miatt van szükség.
Az Európai Májbetegek Egyesülete (EASL) az amerikai társszervezetére támaszkodva 2016-ban iránymutató tanulmányt adott ki a NAFLD-betegek értékelésére és kezelésére. Megállapították, hogy a májsteatozis, azaz a máj szövetének kóros elzsírosodása gyulladásmentes, míg a NASH zsírfelhalmozódással, májgyulladással és májkárosodással jár (amit fibrózis, illetve cirózis kísérhet) .
Zsírmáj anélkül is kialakul, hogy a beteg nem fogyaszt jelentős mennyiségű alkoholt, nincs örökletes rendellenessége, illetve gyógyszereket sem szed, viszont gyakran összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával, az anyagcsere-betegségekkel vagy az elhízással.
A radiológiai képalkotás, illetve a májvizsgálatok szövettani eredményei alapján sikerült kimutatni a zsírmáj kialakulását.
A szövettani vizsgálatok eredményei kimutatták, hogy a máj-steatozisban, azaz zsírmájban szenvedő betegek májsejteinek több mint 5%-a tartalmaz zsírt, a NAFLD betegek 15% -ánál pedig májzsugor alakul ki.
A NAFLD –ban szenvedő betegeknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek anyagcserezavar tünetei, és az anyagcserezavarban szenvedők hajlamosak a NAFLD-ra, valamint a 2-es típusú cukorbetegségre. Azonban nem minden NAFLD-os túlsúlyos. A betegek 7%-a kimondottan sovány, és betegségük anyagcserezavarral is párosul. A zsírmájban szenvedő sovány betegeknél megfigyelték a policisztás petefészek szindrómát, azonban azt is megfigyelték, hogy a soványabb emberek ritkábban szenvednek magasvérnyomás-betegségben, cukorbetegségben, anyagcserezavarban, illetve esetükben kisebb zsírmáj betegség kialakulásának kockázata.
Az alkohol fogyasztás is a máj elzsírosodásához vezethet. Férfiaknál napi 30 g, nőknél napi 20 g alkohol már májkárosodást okoz.